Benyújtotta kérelmét a napokban a varsói tőzsdefelügyelethez – a BorsodChemet (BC) követve – a Mol is, hogy nyilvános társaságként ismerjék el Lengyelországban. E státus elnyerése után a BC biztosan, az olajcég pedig nagy valószínűséggel megjelenik a varsói parketten. Bár a papírok elsődleges piaca továbbra is Budapest lesz, a két társaság lépése forradalminak számít. A lengyelországi jegyzés mindkét vállalat jól felfogott érdeke, segítségével ugyanis újabb befektetőket érhetnek el, szélesítve és tovább diverzifikálva részvényeseik körét.
A szétszórt tulajdonosi struktúra fokozhatja a likviditást, ami értéknövelő tényező egy nyilvánosan forgó papír esetében. A lengyel főváros bevételével a magyar társaságok a régióban mind kínálati, mind keresleti oldalról a legdinamikusabban fejlődő részvénypiacot érik el, amely kezd kinőni régiós társai közül. A tőzsdei események egyre inkább Varsóban zajlanak, számos új társaság jelenik meg a parketten, a nemzetközi intézményi befektetők egyre inkább Lengyelországra fókuszálnak. A siker természetesen nemcsak a hatalmas kínálatnak (a reálisan elérhető befektetési univerzum 150 papírból áll), illetve a Magyarországon is jelen levő nemzetközi befektetőknek köszönhető, hanem a magyarnál sokkal hangsúlyosabb belföldi keresletnek. Lengyelországban a piacbarát szabályozás nyomán a nyugdíjpénztárak hatalmas összegeket fektetnek részvényekbe, s igen markáns a magánbefektetői kereslet is.
Amennyiben a varsói tőzsdére bevezetett magyar részvényeket felfedezik maguknak a jelentős vásárlóerejű lengyel intézményi befektetők, akkor az mindkét papír árfolyamára kedvező hatással lehet, hiszen az additív kereslet egyaránt növelheti a likviditást és az árfolyamot.
