Harmincöt éven át sohasem tudott kikerülni az Advanced Micro Devices (AMD) az ősrivális Intel árnyékából. A cég az ágazatvezető csipjeinek olcsóbb klónjait gyártotta, s bár olykor egy-egy jobb termékkel növelni tudta amúgy szerény nyereségét, sokkal gyakrabban volt fölötte borús az ég, mint derűs. Az Intel újra és újra megmutatta gyártási erejét és árérvényesítő képességét, letörve ezzel az AMD ambícióit, és megakadályozva, hogy az megvesse a lábát a szerverek és a vállalati PC-k vonzó piacán.
Hector de Jesus Ruiz. Magához ragadta a kezdeményezés.
Úgy tűnik, ennek hirtelen vége szakadt. Az 58 esztendős egykori mexikói bevándorló, Hector de Jesus Ruiz vezérigazgató irányította AMD magához ragadta a kezdeményezést, s ezúttal az Intelnek kell igyekeznie, hogy lépést tartson vele. A korábbi örök második egy év előnnyel hozta ki a mikroprocesszorok egy új osztályát, amely rendkívül népszerű a vállalati ügyfelek körében. Sikeresen vezetett be új gyártási technológiákat is, miközben az Intel életét csúszások, minőségi gondok és visszahívások keserítik. Ezenkívül olyan agreszszíven nyomul az úgynevezett többmagos – azaz egy csipben számos processzort egyesítő – megoldással, hogy az Intel kénytelen némely csipje esetében két évvel előrehozni a tervezett hasonló váltást. Némileg megalázó volt, amikor szeptember 7-én, egy héttel az új többmagos AMD-processzorok bemutatója után, az Intel kénytelen-kelletlen bejelentette a gyorsítást. „Volt néhány ügyetlen húzásunk” – ismeri el Paul S. Otellini, az Intel elnöke.
Az AMD alaposan belehúzott. Ma már 7 százalékos részesedése van az alsóbb kategóriás szerverek piacán, azaz ott, ahol két éve gyakorlatilag még jelen sem volt. Az elmúlt hetekben az Egyesült Államokban az asztali PC-knek már több mint a felét AMD-processzorral adták el. Elemzők szerint a társaság az új gyártási eljárások révén a memóriacsipek terén ma mind technológiában, mind költséghatékonyságban ráver riválisaira. Árulkodó, hogy az Intel szeptember 3-án a vártnál alacsonyabb globális keresletre hivatkozva vitte lejjebb a harmadik negyedévre vonatkozó árbevétel- és nyereségprognózisát, az AMD viszont nem tapasztal keresletcsökkenést. „Világos, hogy nekik most nincsenek olyan termékeik, amilyeneket a vevők akarnak” – mondja Ruiz az Intelre utalva.
A Mexikóból bevándorolt vezérigazgató nagyszabású terveket dédelget. Célja az, hogy az AMD az alsóbb kategóriás szerverek piacán az év végéig 10 százalékos, a vállalati PC-k terén öt éven belül 30 százalékos, az otthoni gépekén szintén öt év alatt 50 százalékos részesedést szerezzen, a flash memóriacsipek piacán pedig vezetővé váljon, megelőzve az Intelt és a dél-koreai Samsung Electronicsot. De szerepel az elképzelések között az is, hogy a cég mobiltelefonokhoz és szórakoztató elektronikai termékekhez szintén készítsen csipeket, valamint hogy szerződéses gyártók bevonásával saját olcsó PC-t állítson elő a kínai és indiai piacra. Ez utóbbi beletartozik Ruiz azon tervébe, hogy 2015-re a világ lakosságának fele rendelkezzék internet-hozzáféréssel.
VÉGE A MONOPÓLIUMNAK? Az AMD sikere alapvető változás elindítója lehet a technológiai iparban. A mikroprocesszor-gyártásban az Intel régóta ugyanolyan domináns szereplő, mint amilyen a Microsoft a szoftverágazatban. Ám ha Ruiz céljai megvalósulnak, az eddigi monopóliumot duopólium válthatja föl, a verseny pedig gyorsíthatja a fejlesztést és az innovációt. S miután valamennyi digitális eszköznek a processzor a lelke, a kedvező hatások a számítógéptől a televízióig mindenre kiterjedhetnek.
Ennek ellenére persze kisebbfajta csoda lenne, ha az AMD utolérné a nála jelenleg hétszer nagyobb árbevételű Intelt. Utóbbinak tehetségben és pénzben is annyi forrása van, hogy könnyen visszaverheti a támadást. Az idén előreláthatólag 34 milliárd dollár árbevétel mellett 7,35 milliárd dollár nettó profitja lesz, s ez azt jelenti, hogy 11 nap alatt termeli meg azt a nyereséget, amit az AMD az egész évben. Ráadásul az utóbbi cég 1,1 milliárdjával szemben az Intel 14 milliárd dollár készpénztartalékból finanszírozhatja a kutatás-fejlesztést és a gyártás korszerűsítését.
Többfrontos támadás
Szinte tökéletes monopóliumot élvezett az Intel még nem is olyan régen a mikroprocesszorok piacán, az AMD azonban mára több kulcsszektorban is megkerülhetetlen vetélytárssá lépett elő, és vezérigazgatója állítja, hogy ez még csak a kezdet.
SZERVEREK. Az Intel nagyot hibázott, amikor olyan 64 bites csipet hozott ki, amely nem tudta könnyen kezelni a vállalatok régi szoftverjeit. Az AMD-féle Opteron csippel viszont egyszerre futtathatók 64 és 32 bites programok. Ezáltal a cég e szegmensben két év alatt szinte a nulláról indulva 7 százalékos piaci részesedésre tett szert, ami az év végéig a 10 százalékot is elérheti, miután már Hewlett-Packard, a Sun és az IBM is gyárt Opteronnal működő szervereket.
VÁLLALATI PC-K. Az Intel továbbra is a domináns szereplő, az AMD 8 százalékos piaci részesedése lényegében nem változott az elmúlt néhány évben. A társaság ugyan 2008-ig 30 százalékra szeretné felfuttatni a jelenlétét, ám ez túl merész célkitűzésnek tűnik. A vezető számítógépgyártók közül jelenleg egyedül a HP készít AMD-processzoros asztali és notebook PC-ket vállalati vevők részére.
OTTHONI PC-K. A notebook-piacon magasan az Intel vezet – köszönhetően Centrino csipje népszerűségének -, ám az asztali PC-k kategóriájában újabban már az amerikai eladások több mint felét teszik ki az AMD-processzorral működő olcsóbb gépek. A cég 2008-ra 50 százalékos részesedést remél, ám ez nehezen valósulhat meg, tekintve, hogy az Intel nagyon erős a notebookok és a szórakoztatási célokat szolgáló asztali gépek terén.
ÚJ PIACOK. Az AMD – akárcsak az Intel – túltekint a lassan növekvő PC-piacon, a mobil kommunikáció és a szórakoztatás felé. Egyebek mellett tévékhez, dekóderekhez és mobiltelefonokhoz fejleszt ki csipeket, és rövidesen előáll saját, a feltörekvő piacokra szánt PC-jével. E területeken azonban nehéznek ígérkezik komoly nyereséget elérni – ami persze igaz az Intelre is.
A vállalatnak – történetében először – igazán komoly sikerterméke van a hódításhoz. Tavaly dobta piacra az első olyan szabványcsipet Opteron néven, amely teljesítményromlás nélkül képes akár 64, akár 32 bites adagokban feldolgozni adatokat. A siker nem kis mértékben az Intel hibáinak köszönhető. A cég még 1994-ben – öt évvel az AMD előtt – jelentette be, hogy dolgozik egy 64 bites csipen, ám az Itanium nevű termék csak 2001-ben, a tervezettnél két évvel később jelent meg, és akkor is kudarcot vallott. Nem váltotta be a reményeket az Itanium 2002-ben kihozott új verziója sem, mert csak azok a cégek tudták használni, amelyek átírták 32-bites szoftvereiket. Az Opteronnal viszont, mivel az a régi 32-bites és az új 64-bites alkalmazásokat egyaránt tudja kezelni, a vállalatok tetemes kiadásokat takarítanak meg.
Az Intel persze nem nézi tétlenül a fejleményeket. Júliusban Craig Barrett vezérigazgató ledorongoló elektronikus körleveket küldött az alkalmazottaknak, és Otellinivel együtt – aki 2005-ben várhatóan átveszi tőle a posztot – a fejlesztési tervek teljes revízióját rendelte el. Ennek eredményeként az Intel más munkák felfüggesztésével gyorsan kihozott egy 32/64-bites csipet, egyúttal szinte az összes mérnökét ráállította a szerverekhez, asztali és notebook-gépekhez való többmagos csipek fejlesztésére.
KÜLSŐ KÖRÜLMÉNYEK. Az AMD és az Intel harcának kimenetele nagyban függ a Delltől, amely szervereibe és PC-ibe egyaránt kizárólag Intel-processzorokat épít be, miközben más vezető gyártók, így az IBM, a Sun Microsystems és a Hewlett-Packard már mind felhasználnak AMD-processzorokat is. A Dell jól jár a szoros kapcsolattal, hiszen sokmillió dollár marketingtámogatást kap az Inteltől, és korán betekinthet a jövő technológiáiba. Ruiz szerint azonban ha elég nagy számú ügyfelet rá tudnak venni az AMD-csipes gépek használatára, akkor a Dell is rákényszerülhet a változtatásra.
A Dell stratégiája mellett nem kedvez a cégnek az sem, ahogyan a Microsoftnál alakulnak a dolgok. A szoftveróriás eredetileg még az idén ki akarta hozni a Windows 64 bites változatát, de ezt végül 2005-re halasztotta, mert erőit lekötötte a meglévő verziók biztonsági hibáinak a kijavítása. Így még várni kell arra az operá-ciós rendszerre, amely megdobhatná az asztali gépekhez kifejlesz-tett AMD Athlon64 csip eladásait, ráadásul mire az új Windows megjelenik, már az Intelnek is lesz saját 64 bites asztali csipje.
