csapott össze az előző és a jelenlegi kormányfő országértékelő beszédében. Míg Orbán Viktor mondandóját egyfelől a négyéves „polgári”, másfelől a negyven esztendős államszocialista múlt (továbbá a „nem-polgári” kormányok) szembená Kormányfői beiktatása óta Medgyessy először tartott az ország előtt álló feladatokat számba vevő, „vizionáló” beszédet. Tudás, erkölcs, kiegyezés és modernizáció – ezek voltak a kulcsszavak a miniszterelnök szónoklatában, amely tartalmában és előadásmódjában is túlmutatott korábbi fellépésein. Medgyessy mondandójából ezúttal is kiviláglott a kompromisszumkészség és a gesztus-politizálás. Látszott, hogy az A hazai politikai palettán a legjobb retorikai képességekkel rendelkező Orbán Viktor végül is kimondta az igent az uniós csatlakozásra, ám beszédéből kitűnt: a belépés mérlegét szerinte a költségek és hasznok mechanikus egyenlege határozza meg. Európai értékekről és egy fejlettebb közösséghez való tartozás előnyeiről a Fidesz-vezér beszédében nem esett szó. Az olyan, többnyire nem jogos veszélyek egyoldalú felemlegetése, mint az egyenlőtlen verseny, a méltánytalanság v Mindkét politikus szólt a gazdaságban megfigyelhető válságjelenségekől, mindemellett egyetértettek abban, hogy a „gazdaság erős”. Egyikük sem nézett viszont szembe a gondokra gyógyírt jelentő terápia szükségességével, vagyis azzal, hogy fordulatra van szükség az állami gazdálkodásban. És noha Orbán most korábbi önmagánál valamivel békülékenyebbnek mutatkozott, úgy
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
