A tudás záloga

Veronika titkárnői állása mellett levelező közgazdászképzésre járt. Főnöke megígérte, hogy fizetett szabadsággal elengedi a havi néhány nap elfoglaltságot jelentő előadásokra. Egy év múlva azonban másként emlékezett, és a távol töltött napok ledolgozását követelte. A beosztott pedig nem tudott mire hivatkozni, ugyanis nem írták le a megállapodást.

Felnőttképzés. Tisztázunk mindent.

Aki munka mellett szeretne hosszabb, iskolarendszerű képzésben (középiskola, egyetem) részt venni, annak mindenképpen ajánlott írásos tanulmányi szerződést kötnie munkáltatójával. „Egy egyetemet amúgy sem lehet a munkaadó támogatása és tudta nélkül elvégezni” – jegyzi meg Lőrik Erzsébet ügyvéd. Ha az alkalmazott olyan képzésre, tanfolyamra jár, ami a munkája elvégzését időben nem befolyásolja, ezt nem köteles bejelentenie vállalatának, ilyenkor is érdemes lehet azonban a tanulmányi szerződést megfontolni.

Bizonyos kedvezményeket a munka törvénykönyve tanulmányi szerződés nélkül is eleve biztosít, mint például az iskolarendszerű képzésben részt vevőknek a tanulmányok elvégzéséhez szükséges szabadidőt. A munkavállalót vizsgánként 4 szabadnap illeti meg (a vizsga napját is beleértve), diploma írásához pedig tíz nap jár. Fontos tudni, hogy ez csupán szabadnapot, tehát nem fizetett szabadságot jelent. Nincs helye tanulmányi szerződésnek akkor sem, ha a képzés elvégzésére a munkáltató kötelezi a dolgozót. Ilyen esetben a vállalat automatikusan köteles kifizetni az oktatás költségeit és biztosítani a szükséges szabadidőt.

IDŐT, PÉNZT. Amikor szerződésre kerül sor, abban pontosan részletezzük, mire terjed ki a munkaadó támogatása: a tandíj, a vizsgadíj, a tankönyvek ára, esetleg az utazási és szállásköltség, vagy a konzultációk költsége benne foglaltatik-e, illetve ezeket a kiadások milyen módon – például utólag, számla ellenében – rendezhetők. A képzésre a törvényben megszabott mennyiségen felüli többletszabadság, illetve fizetett szabadság is adható.

A dolgozó a támogatás ellentételezésként általában vállalja, hogy bizonyos ideig a cégnél marad a tanulmányok befejezése után. Ez az idő nem haladhatja meg az 5 évet; ha hosszabb időtartamot kötnek ki, akkor az a pont érvénytelen lesz, a szerződés azonban érvényben marad. A ledolgozandó időnek arányban kell állnia a képzés időtartamával és súlyával, tehát egy féléves tanfolyam elvégzéséért cserébe nem lehet több évi munkát elvárni. Végzés után a vállalat köteles a képzettségnek megfelelő feladatot adni a beosztott számára. Ezt a kívánalmat mindenképpen vegyük bele a szerződésbe, mert ennek hiányában a munkavállaló nem tiltakozhat, ha egyetemi végzettséggel is adminisztrátorként kell dolgoznia.

Így járt az az operátor, aki vállalata támogatásával elvégezte a programozó szakot, ám nem helyezték programozói beosztásba. Az illető négy hónap várakozás után felmondott, mire a munkaadó visszakövetelte a tandíj összegét. A bíróság a programozónak adott igazat, ugyanis a dolgozó – bár a szerződésben nem szerepelt határidő a magasabb beosztásba helyezésre – az „elvárható időt kivárta”. A magasabb beosztás magasabb fizetést is jelent; ha a munkáltató ezt nem hajlandó megadni, akkor a bíróság megvizsgálja, hogy az adott munkakörben mi az átlagos piaci fizetés, és visszamenőleg annak a kifizetésére kötelezi a céget.

VITÁS ESETEK. Érdemes arra is kitérni, mi történik, ha a dolgozó megbukik vagy évet halaszt. Ha a dolgozó végleg abbahagyja a tanulmányokat, akkor a vállalat visszakövetelheti a ráfordított összeget. Érdemes a szerződésben tisztázni, hogy mi minősül szerződésszegésnek: például, hogy ebben az esetben is kötelezheti-e a cég az alkalmazottat a támogatással arányos idő letöltésére.

Ha valaki diploma után távozik a vállalattól, akkor a munkaadó igényt tarthat ráfordításai időarányos részére. Fontos tudni, hogy a tanulmányi szerződés független a munkaszerződéstől: tehát, ha a cég felmond az alkalmazottnak, az előbbit külön fel kell mondani ahhoz, hogy érvényét veszítse.

Előfordulhat, hogy a szerződés lejárta előtt megszűnik a cég. Ilyenkor a tanulmányi kontraktus is hatályát veszti, s a munkavállaló mentesül a kötelezettségei alól. Azt, hogy saját költségén is befejezi-e a tanulmányokat, neki kell eldöntenie. Példamutatóan járt el ebben a tekintetben az IBM: amikor cége kivonult a hazai piacról, a tanulmányi szerződéssel dolgozók hátralevő tandíját egy öszszegben kifizette az iskolákban.

Mi a teendő, ha valaki még nem fejezte be a költséges fizetős képzést, ám munkaadója megszünteti a támogatását? A dolgozó ilyenkor mindenképpen mentesül a kötelezettségei alól. Ha a saját költségére folytatja a tanulást, akkor kérheti a bíróságtól, hogy az kötelezze a munkáltatót a szerződés teljesítésére, azaz a költségei utólagos kifizetésére. Ha pedig nincs pénze kifizetni a tandíjat, és abbahagyja tanulmányait, akkor kártérítési igénnyel élhet. „A döntésnél a képzés költségén kívül azt is mérlegelni kell, hogy mennyi idő van még hátra a befejezésig: négyévi tandíj megfizetésére vélhetően nem fogja kötelezni a bíróság a céget” – jegyzi meg Lőrik Erzsébet.

Egyébiránt egy alkalmazott nemcsak saját munkáltatójával köthet tanulmányi szerződést, hanem más vállalattal is. Ezt azonban be kell jelenteni a munkahelyén, s ez akár felmondási oknak is számíthat. Ha valaki iskolai tanulmányai mellett keres állást, akkor azt mindenképpen közölje leendő munkaadójával, mert ennek eltitkolása is felmondási ok lehet.

FELMONDÁSI OK. Nem jellemző, de előfordul, hogy a vállalatok olyan diákokkal kötnek szerződést, akik még nem a cég alkalmazottai. Ilyenkor mindenképpen fontolja meg a diák, hogy a vállalat, amelyet még nem ismer belülről, tud-e a számára megfelelő karriert biztosítani, és szívesen dolgozna-e az adott munkahelyen. Egy közgazdászhallgató például az egyik nagy hazai közszolgáltató vállalattal kötött tanulmányi szerződést, s a cég két éven át havi ösztöndíjat utalt neki. Diploma után azonban nem tudtak neki a végzettségének megfelelő állást biztosítani, így néhány hónap várakozás után végül máshol helyezkedett el, s nem kellett visszafizetnie a kapott támogatást.