 |
Az ország 650 ezer távfűtéses háztartása július 1-jétől az átalánydíjas fizetésről a hőközpontok szerinti elszámolásra áll át. Üdvözli a döntést?
– Ez kedvező fejlemény, hiszen a korszerűsítés individualizálja a fogyasztást, ami oldja a lakosságban az átalánydíjas rendszer miatt meglévő feszültségeket. Továbbra is megoldásra vár azonban a hőveszteség csökkentésének a kérdése. Ez nem csak az átviteli hálózat korszerűsítését érinti, hanem a lakások szigetelését, és a lakásgépészeti rendszerek felújítását is.
– És hogyan hat a gazdasági korszerűsítés előtt álló BE Rt.-re, hogy az országgyűlés elfogadta a gáztörvényt?
– A BE Rt. berendezései főként gázzal működnek. A vállalat a gáz beszerzésére 17 milliárd forintot költ évente, ami költségeink 65-70 százalékát teszi ki. A piacnyitás közgazdasági szükségszerűség és uniós norma, s a liberalizáció hatására általában csökkennek az árak. Bízom benne, hogy a gáztörvény végrehajtása során már hasznosítják azokat a tanulságokat, amelyek az árampiaci nyitás nyomán annak idején kialakult, zűrös jogszabályi helyzetből leszűrhetők. Üdvös lenne, ha ezúttal egy tisztább, átláthatóbb helyzet alakulna ki.
– Akárcsak a paksi kommunikációban. Mint kiderült, a Paksi Atomerőműben használt fűtőelem-tisztító berendezés nem felelt meg a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség előírásainak. Hogyan ítéli meg a vállalatvezetés felelősségét?
– Nem a vállalatvezetés felelősségét firtatnám. Sokkal inkább azt, hogy ez a kérdés, akárcsak több más gazdasági probléma, aránytalanul túlpolitizált. Ez a médiumoknak, de azoknak is a felelőssége, akik bármiből készek politikai tőkét kovácsolni, jobbára önös érdekeiket érvényesítve. Ez nemcsak a paksi helyzet megoldására nézve káros, hanem Magyarország nemzetközi hírét sem öregbíti. Örömmel látom viszont, hogy az atomerőmű vezetése már tanulmányozza a hiba elhárítására tett francia és orosz javaslatokat.
– A kormány pedig a bíróság azon ítéletét, amely visszamenőleg megítélte a kismamáknak a GYES-pótlékot. Mekkora teher ez az államháztartásnak?
– A már úgyis jókora költségvetési hiányra további 30 milliárd forintos kiadás nehezül. Ez a váratlanul előállt teher is világossá teszi, hogy a kormánynak a költségvetési deficit lefaragása közepette prioritásként kell kezelnie a nélkülözhetetlen egyensúly megteremtését. Egyszóval: fontos lenne, hogy a szükséges szemléletváltozást követően az eddigieknél koherensebb gazdaságpolitika világosabban jelölje meg az élet által kikényszerített prioritásokat.
– Eközben a kamatemelések dacára minden jel szerint tovább gyengül a forint. Milyen veszélyeket rejt magában, ha folytatódik ez a tendencia?
– A nemzetközi pénzpiac rosszul reagál a magyarországi folyamatokra, mi több, hazánk tőkevonzó képességének sem használ ez a tendencia. A kormányzat és Magyar Nemzeti Bank összehangoltabb cselekvésére lenne szükség a jelenség megfékezésére. A megoldás csak elvi értelemben egyszerű. Meg kellene szüntetni azt az inkoherenciát, ami a monetáris, a fiskális és a jövedelempolitika területén érzékelhető.
– Nincs összhang Budapest és Pozsony között sem. Az országgyűlés módosította a státustörvényt, Szlovákia ennek ellenére nem hajlandó tárgyalni róla. Úgy is, mint Horn Gyula egykori külpolitikai tanácsadója, miként vélekedik minderről?
– Dicséretes, hogy a Medgyessy-kormány igyekszik korrigálni a törvény egyoldalúságán, a nemzetközi szervezetek bevonásával. Törekszik arra, hogy összhangba hozza a kedvezménytörvényt a nemzetközi elvárásokkal, de köztudott: ha egy dolog rosszul indul, annak korrigálása gyakran tovább ront a helyzeten. A feszültség csak többoldalú tárgyalásokkal oldható fel.
| Horváth Tamás |
59 éves, nős,három gyermek apja
Végzettsége: ELTE Állam és Jogtudományi Kar, jogász diploma.
Kedvencek
Könyv: Tom Wolfe: Amerikai kapcsolat, Talpig férfi; Max Weber: Protestáns etika, A kapitalizmus szelleme
Zene: Beethoven
Film: Martin Scorsese alkotásai
Hobbi: tenisz, olvasás |
|
– Putyin orosz elnök például Londonig utazott a feszültségoldás érdekében. Ott pedig királynak járó pompával fogadták, annak ellenére, hogy az Egyesült Királyság és Oroszország ellentétes oldalon állt az iraki háború ügyében…
– A külsőségek és a lényeg között különbséget kell tenni. Az Egyesült Királyság gyorsan, határozottan, az európai standardtól elkülönülve, azt meghaladóan foglalt állást az amerikaiak iraki politikája mellett. Ebben Európa számos országa nem követte a brit diplomáciát. Más kérdés persze, vajon nem amiatt volt-e szükség a királyi felhajtásra, mert a brit vállalatok minden vágya beférkőzni az orosz olajszektorba. Bizonyára ez is közrejátszott Putyin elnök fogadtatásában, de hogy ez legyen a fő mozgatórugója a brit-orosz kapcsolatok alakulásának, azt azért kétlem. Alapvető érdek, hogy jó szövetséges kapcsolat alakuljon ki e két meghatározó hatalom között.
