Összeégett hullát azonosított egy brit kutató a testben maradt különböző elemek izotópjainak aránya alapján. A University of Reading geokémikusa a régészeti leletek kormeghatározásában mindennapos radiokarbonos módszerhez hasonló eljárása megmutatta, hogy a Nagy-Britanniában előkerült, többször megszúrt, majd felgyújtott férfi alighanem a volt Szovjetunió valamelyik államából származott, és borzalmas állapota ellenére alig egy hete lehetett halott, amikor a járókelők rátaláltak.
Manapság vitás esetekben az igazságügyi orvosi szakértők általában személyes tapasztalataik alapján határozzák meg az elhalálozás időpontját és határolják be annak helyszínét, a brit orvos módszere azonban ennél jóval egzaktabb vizsgálati eredményeken alapul. A régészek vagy paleontológusok által ma használt, a szénizotópok arányának mérésére épülő számítás csak a legalább néhány száz éves maradványok korának behatárolására alkalmas, a korunkban elkövetett bűntények felderítésre nem – ezért is választott más elemet kutatásaihoz a brit tudós. A halál időpontjának meghatározásához hosszú válogatás után az ólom és a polónium nevű elem izotópjai mutatkoztak a legalkalmasabbnak. Ezek az anyagok a táplálékkal, vagy a levegőből belélegezve kerülnek a szervezetbe, így az adott ország élelmiszer-felügyeleti hatóságainak adatai, valamint a légszennyezettségi mérések alapján a kutató képes volt bizonyos helyszíneket valószínűsíteni, illetve másokat kizárni; mindezen információk pedig fontos segítséget jelentenek a nyomozóknak.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
