A Goldman Sachs pénzügyi szolgáltató csoport londoni befektetési részlegének elemzői – Simor András MNB-elnök és Veres János pénzügyminiszter előző napi, az euróátállás kilátásairól tartott ismertetését kommentálva – úgy vélekedtek: valószínűtlen, hogy Magyarország a 2010-ben esedékes következő választások előtt csatlakozna az ERM-II. rendszerhez.
Nem reális forgatókönyv?
Szerintük ugyanis az infláció még mindig magas, és Magyarországnak be kell bizonyítania, hogy a legutóbbi időszak költségvetési konszolidációja “képes túlélni egy választást”. Ez utóbbival kapcsolatban más nagy londoni házaknak is kétségeik vannak.
A Fitch Ratings, a legnagyobb európai hitelminősítő – miután a szuverén “BBB plusz” adósosztályzattal azonos szintre sorolta be a múlt hónapban kiadott magyar eurókötvényt – ehhez fűzött akkori londoni kommentárjában úgy fogalmazott: a költségvetési kilátások 2009-től kezdve “bizonytalanok”, mivel a 2010-es választások előtt halványulhat a deficitcsökkentésre irányuló politikai akarat.
Negatív besorolás
Egy nappal korábban egy másik nagy nemzetközi hitelminősítő, a Standard & Poor’s – amely a nála érvényes, ugyancsak “BBB plusz” szintű, viszont negatív kilátású szuverén besorolást adta meg az új magyar eurokötvénynek – a besorolásához fűzött londoni elemzésében azt írta: a negatív kilátás “a növekvő politikai bizonytalanságot”, valamint a választások előtt várható, “a költségvetési reformok felhígítására irányuló nyomást és ösztönzőket” tükrözi.
A Goldman Sachs keddi londoni elemzése szerint azonban a ház – tekintve a költségvetésben elért javulást – nem tudja teljes mértékben kizárni, hogy Magyarország már 2009 második felében csatlakozik az ERM-II. mechanizmushoz, és 2013-ra tűzi ki az euróövezeti belépés céldátumát.
A GS londoni elemzői mindazonáltal megjegyzik: fő forgatókönyvük az, hogy Magyarország 2014-ben honosítja meg az eurót.
A GS elismeri a konszolidáció eredményeit
A Goldman Sachs nem először ismeri el a magyarországi költségvetési konszolidáció eredményeit. Egyik múlt havi londoni elemzésében az állt: a havi hivatalos magyarországi deficitközlések “már nem számítanak eseménynek” a közfinanszírozásban az elmúlt két év során bekövetkezett “drámai” javulás nyomán.
Az árfolyam- és pénzügypolitikai folyamatokról a GS keddi elemzése azt írta: a ház szerint a forint a legutóbbi időszak felfutása ellenére még mindig nem olyan erős, hogy az már rövid távon jegybanki kamatcsökkentést eredményezne, ugyanakkor a további kamatemelések kilátása is “elenyészőben van”.
A Goldman Sachs még mindig számít fél százalékpontnyi szigorításra, de azzal számol, hogy az MNB “ez idő szerint nem mozdul”. A cég korábban a következő három hónapra várta az általa jósolt emeléseket.
Nem jó inflációs eredményt várnak
A GS szerint most már a piac is változatlan, 8,5 százalékos kamatszintet vár, a hosszabb távú kamatkilátás azonban attól függ, hogy a forinterősödés mennyire állandósul, és hogy alakul az infláció.
A ház továbbra is erős forintot, ugyanakkor “nem nagyon kellemes” inflációs számokat is vár, ami az elemzés szerint nehéz helyzetbe hozza az MNB-t.
A Goldman Sachs elemzői nemrégiben annak a véleményüknek adtak hangot, hogy a forint mostani nagy árfolyamugrása sem nevezhető még eltúlzottnak, tekintve a térségi valuták árfolyampályáihoz mért eddigi jelentős lemaradást.
A cég heti londoni felzárkózó piaci helyzetelemzéseinek egyik legutóbbi kiadása szerint ahhoz, hogy a forint behozza e térségi lemaradását, 220 környékére, vagyis a GS által éves távlatban várt 225-ös euróárfolyamnál is erősebbre kellene drágulnia.
