Vlagyimir Putyin a megbeszélés kezdetén, a sajtó munkatársainak jelenlétében mondott bevezetőjében kifejtette: “örömömre szolgál, hogy kapcsolataink rendszeressé váltak, üzleti jelleget öltöttek és minden irányban fejlődnek”. A politikus hozzátette, hogy a gazdasági és a parlamentközi kapcsolatokra és a politikai kapcsolattartásra gondolt.
Az orosz elnök ezt követően bejelentette, hogy a meghívására Moszkvába érkezett magyar kormányfő látogatására egy sor dokumentumot készítettek elő aláírásra. Vlagyimir Putyin ezt meglehetősen pozitívnak minősítette, és úgy vélte, hogy az aláírandó dokumentumok új és komoly lépést jelentenek az orosz-magyar kapcsolatok fejlesztésében.
Orbán Viktor válaszában emlékeztetett az egy évvel ezelőtti moszkvai látogatására és hangsúlyozta, hogy Oroszország kiemelkedően fontos partnere Magyarországnak. A magyar miniszterelnök úgy értékelte, hogy a magyar-orosz gazdasági együttműködés “stratégiainak is mondható”. Hangsúlyozta, hogy Oroszország Magyarország számára az Európai Unión kívüli kívüli legfontosabb partner.
Orbán Viktor kiemelte: “nagyra értékeljük azt a fejlődést, amelyet az ön vezetésével Oroszország mutat, ez fontossá teszi az együttműködésünket Magyarország számára”. A kormányfő emlékeztetett arra, hogy egy évvel ezelőtt, tavaly január 31-én tett látogatása során abban állapodott meg Vlagyimir Putyin orosz államfővel, hogy a két ország növeli a gazdasági együttműködést. Hozzátette, hogy ez sikerült, és – mint mondta – példátlan mértékben nőtt a magyar-orosz kereskedelmi forgalom. A magyar kormányfő elmondta: abban bízik, hogy a most előkészített megállapodások tovább fejlesztik a kapcsolatokat.
A magyar kormányfő és Vlagyimir Putyin a sajtónak szánt nyilatkozatokat követően a magyar és az orosz kormány néhány tagjával, valamint orosz részről Alekszej Miller, a Gazprom állami gázcég elnöke részvételével szűk körű tárgyalást kezdett. Ezt kibővített körű munkaebéd követte.
3 ezer milliárd forintos üzlet
Oroszország hitelt nyújt Magyarországnak a paksi erőmű két új reaktorának megépítéséhez – közölte kedden Szergej Kirijenko, a Roszatom vezetője. A kölcsön összegéről még nem született döntés – mondta újságíróknak az orosz atomenergetikai iparágat összefogó és felügyelő állami vállalat (Roszatom) vezetője azt követően, hogy Moszkvában magyar-orosz kormányközi megállapodást írtak alá az nukleáris energia békés célú felhasználásáról. A projekt keretösszegének felső határa 10 milliárd euró (3 ezer milliárd forint), de ennél alacsonyabb lesz az összeg.
Az esemény hátteréről közvetlenül a moszkvai sajtótájékoztató után Budapesten Lázár János, az illetékes magyar munkabizottság vezetője is beszélt. A lényeg: tender nélkül, Brüsszel jóváhagyásával, harminc évre szóló orosz állami hitelből, úgy 10-12 milliárd euróból a jelenlegi 2000 megawatt mellé kétszer 1200 megawatt kapacitású blokk épül, s lép üzembe 2023-tól. Így Paks akár az ország energiaszükségletének 55 százalékát is bitosíthatja. Lázár János szerint ez az elmúlt évtized legjobb üzlete.
Felelőtlenség?
Korábban több ellenzéki párt is tiltakozott a tervezett aláírás ellen. A szocialisták szerint a kötelezvény “hosszú távon kötött pályára helyezhetné a magyar energiapolitikát”. Közleményében Józsa István úgy fogalmaz, “nem volt valós társadalmi egyeztetés, szakmai vita és országgyűlési döntés, nem ismertek a tervezett beruházás fő paraméterei, költségei, a környezetre és a nemzetgazdaságra gyakorolt hatásai”. Józsa szerint, ha “Orbán valóban országgyűlési felhatalmazás nélkül vállal kötelezettséget, az felelőtlenség”.
Az LMP-től Széll Bernadett az “atomos”. A politikus “emlékezteti” Orbán Viktort, hogy “nincs semmiféle felhatalmazása arra, hogy bármilyen módon megállapodjon a paksi bővítéssel kapcsolatban… ha felhatalmazás és nemzetközi tender nélkül megállapodik az oroszokkal, a korábbinál is veszélyesebb vizekre evez, hiszen hazánk függetlenségét komolyan veszélyeztető lépést tesz”.
