A szavazás négy nappal előzi meg az uniós csatlakozási szerződés aláírását. Az időpont hosszas egyeztetés eredményeként alakult ki. Végül a négy parlamenti párt, az MSZP, az SZDSZ, a Fidesz és az MDF is elfogadta hétfőn azt a kompromisszumot, hogy ugyan nem március 15-én lesz a népszavazás (ahogyan azt a szocialisták szerették volna), de nem is a szerződés aláírása után tartják azt (ezt a Fidesz kívánta elérni).
A kompromisszum azután vált lehetségessé, hogy az MDF a kormánypártok véleményéhez közelebb álló, vagyis az aláírás előtti időpontot támogatta.
Szájer: a közösségi jog nem áll a magyar alkotmány felett
A négy parlamenti párt még múlt héten állapodott meg a Magyarország európai uniós csatlakozásához szükséges alkotmánymódosításról. Magyarország eszerint bizonyos jogokat együtt gyakorol majd az Európai Unióval, egyes EU-intézmények pedig önállóan is gyakorolhatnak bizonyos hatásköröket Magyarországon.
Szájer József, a Fidesz részéről úgy kommentálta mindezt, hogy „a közösségi jog nem áll majd a magyar alkotmány felett”, illetve azokról a kérdésekben, amelyekben az EU kap jogosítványt, a magyar Országgyűlés megtartja ellenőrzési jogát. Medgyessy Péter kormányfő a parlamenti demokrácia sikerének nevezte a négypárti megállapodást.
A népszavazás ügydöntő jellegű, így annak eredménye kötelező erejű a kormányra nézve. A választóknak feltett kérdés így hangzik: „Egyetért-e azzal, hogy a Magyar Köztársaság az Európai Unió tagjává váljon?”
Málta szavaz elsőként, Ciprus lakóit nem kérdezik
A most belépők közül két országban, Máltán és Magyarországon lesz az április 16-ai athéni aláírás előtt EU-referendum, a többi tagjelölt csak később nyilvánítja ki akaratát. A Bruxinfo.hu internetes lap szerint egyébként valószínű, hogy Málta lesz az első tagjelölt, amely az EU-ról szavaz.
Az Európai Unió 2004-es bővítésében résztvevő tíz ország közül kilenc országban kikérik a polgárok véleményét a csatlakozásról. Erre nem kötelezi a kormányokat az EU, Ciprus kivételével azonban mindegyikben tartanak uniós referendumot.
Az sem általános, hogy a csatlakozási szerződés aláírása előtt vagy után mondanak-e véleményt a belépésről az ország lakosai. Az 1995-ben csatlakozó Ausztriában a szerződés parafálása előtt tartottak népszavazást, Norvégia miniszterelnöke azonban már kétszer írta alá „feleslegesen” a dokumentumot, mert a skandináv ország lakossága ezt követően 1972-ben és 1994-ben is nemet mondott a tagságra – írja a Bruxinfo.
A többi „visegrádi” később szavaz
Magyarország három visegrádi partnere csak a szerződés aláírása után tartja meg a referendumot. Legkorábban Lengyelország, ahol a parlament még nem döntött, de Leszek Miller kormányfő május 11-ét jelölte alkalmas időpontként. Pozsonyban sincs még végleges dátum, de az Eduard Kukan külügyminiszter által ajánlott június 7-ei időpont valószínűnek tűnik Szlovákiában.
Csehországban már döntött is a parlament: a június 15-16-ai népszavazás az ország történetének első referenduma lesz. Májusban vagy júniusban tartják Szlovéniában is a népszavazást, de az időpontot még nem tűzték ki a Bruxinfo szerint.
