Franciaország már hónapok óta eurólázban ég. Mindennap eurós percek vannak a televíziós csatornákon, a rádióadókon. A decemberben szokásos karácsonyi „holdacska” utcadíszek is euró jelekké változtak az ünnepi alkalom tiszteletére.
De a várakozás nem volt teljesen nyugodt. A vészesen közeledő határidő napról napra növekvő aggodalommal töltötte el mind a gazdasági élet, mind a hétköznapok szereplőit.
Francia eurónaptár• 2001. január 1.
Egyes francia bankkártyák mar képesek az euróban való fizetésre.• 2001. június 30. Érvénybe lépnek az első francia eurós csekkfüzetek.• 2001. szeptember 1. A legtöbb francia bank és számos állami, valamint nagyobb szolgáltató intézmény mindkét pénznemben vezeti számláit és számlakimutatásait. A nagyobb szupermarketek és hipermarketek mindkét pénznemben kötelesek feltüntetni a termékek árát.• 2001. december 14. Az első eurótasakok forgalomba hozatala. Minden magánszemély 100 francia frank értéknek megfelelő euróérmét vásárolhat a postákon, bankokban, trafikokban.• 2002. január 1. Készpénzben is érvényes fizetőeszközzé válik az euró. Az automaták, bankok kizárólag eurókat juttatnak forgalomba. A bankszámlák, közüzemi és egyéb számlákat euróban írják. A munkabéreket, a nyugdíjakat és a szociális segélyeket euróban számolják. Minden termék, szolgáltatás árát kizárólag euróban tüntetik fel. Minden új szerződés euróval számol, a régi szerződések automatikusan euróban értendőek. A kereskedők frankkal való fizetés esetén is euróban adják a visszajárót.• 2002. március 1. Az átmeneti időszak vége, a teljes euróövezetben kizárólag az euró a hivatalos pénzeszköz.• 2002. június 30. A bankok eddig az időpontig váltják be a francia frankot.• 2005. február 17. A francia frankérmék végső beváltási határideje a francia jegybanknál.• 2012. február 17. A francia frank papírpénzek végső beváltási határideje a francia jegybanknál.
Múlt és jövő
Nem csoda, hogy nagy az izgalom, hiszen a teljes euróövezetben 300 millió embert érint a változás, akikhez két hónap alatt 633 milliárd eurót juttatnak el. Ez 14,89 milliárd papírpénzt és 52 milliárd érmét jelent. Ha a papírpénzeket mind egymás mellé fektetnénk, akkor 15 ezer futballpályányi felületet terítenének be!
Mi látható e fizetőeszközökön? A nemzetközi tendert 1996 decemberében egy osztrák grafikus, Robert Kalina nyerte el, Korok és stílusok Európában című pályázatával. A minden országban egységes hét fajta (5, 10, 20, 50, 100, 200, 500 eurós) papírpénz előlapján európai ablakok és kapuk, hátlapján pedig hidak láthatók.
A nyertes pályázat különböző korszakokat, stílusokat jelképez: klasszicista, román, gótikus, reneszánsz, barokk és rokokó, „vas és üveg”, valamint modern építészet. A nyolcfajta érme előlapja minden országban azonos, hátlapja azonban országonként eltérő.
Nemzeti szimbólumok
Franciaország szokásos nemzeti jelképeit alkalmazza: Marianne, a köztársaságot és szabadságot szimbolizáló nőalak látható az 1, 2 és 5 centesen; a magvető, a termékenység jelképe a 10, 20 és 50 centes érméken; és az életet jelképező életfa az 1 és 2 eurós, kétszínű fémpénzeken.
Érdekesség, hogy az euróövezethez tartozó miniállamok: Vatikán, San Marino és a francia érdekeltségű Monaco is saját nemzeti hátlappal jelenik meg. Minden vatikáni érme hátlapján egy képzeletbeli szentatya látható, a hivatalosan 15 ezer lakosú Monaco érméin az öreg herceg és trónörökös fia, valamint a monacoi címerpajzs és egy monacoi lovag képe.
A vállalatok többsége felkészült
A legfrissebb, novemberi adatok szerint a felmérésben résztvevő 1-500 alkalmazottat foglalkoztató vállalatok 95 százaléka már megkezdte a felkészülést. De csak 61 százalékuk érzi úgy, hogy teljes mértékben készen áll az átváltásra.
A francia lakosság tájékozottsága• 82%
eltalálja, hogy január elsejétől lehet majd euróval fizetni.• 54% tudja csak, hogy meddig tud frankban denominált csekkel, illetve kártyával fizetni.• 83% már beszerezte az eurós csekkfüzetet.• 74% tudja, hogy 1 euró hány frankot ér.• 60% tudja, hogy 100 frank hány eurónak felel meg.
A legelkeserítőbb a helyzet a tíznél kevesebb alkalmazottat foglalkoztató kisvállalatoknál: ezeknek ötöde még egyáltalán nem kezdte meg a felkészülést. Csupán 40 százalékuk nyilatkozik úgy, hogy felkészülten várja az euró érkezését.
A különböző termelési ágazatok felkészültségi mértéke is eltérő: a mezőgazdasági tevékenységet folytató vállalatok állnak a legrosszabbul, 23 százalékuk még egyáltalán nem kezdte meg a felkészülést. A kereskedők 98 százaléka viszont már legkésőbb november elsejével megkezdte az átállást. Viszonylag jó az arány a szolgáltató szektorban (97 százalék) és az iparban is (95 százalék).
Kérdéses, hogy a számok mennyire adnak okot az optimizmusra, mivel a kérdésnél már az is felkészülésnek számit, ha valamelyik vállalat passzív módon euróban benyújtott számlát fizet ki vagy euróban fizetnek be folyószámlájára. Ez viszont nem nagy ügy: a közüzemi számlákon a kifizetndő összeg már szeptember óta egyaránt fel van tüntetve euróban és frankban.
