Már csak néhány napjuk van a magánpénztári tagoknak, hogy eldöntsék: maradnak-e a kétpilléres nyugdíjrendszerben vagy visszalépnek a tisztán társadalombiztosítási szisztémába. Ma már a korábbinál kevésbé vonzó a magánrendszer. A szakértők szerint mindazoknak érdemes fontolóra venniük a visszalépést, akiknek legföljebb tizenöt évük van a nyugdíjig.
Az 1998-ban életbe lépett nyugdíjreform 1999. augusztus végéig adott lehetőséget arra, hogy a nem pályakezdő munkavállalók is belépjenek valamely magánpénztárba. Ezzel a lehetőséggel a régebben dolgozóknak legalább a fele élt is. Aki a vegyes nyugdíjrendszert választotta, az lemondott a társadalombiztosításból származó – majdani – járadékának a negyedéről, abban a reményben, hogy járulékának 25 százalékát egy-egy nyugdíjpénztárban saját számláján kamatoztatva magasabb megtakarításra tesz szert. A döntés meggondolására, a visszalépésre a tisztán társadalombiztosítási nyugdíjszisztémába ez év végéig van mód. Eddig a több mint kétmilliónyi pénztártagból mindösszesen hét és fél ezren határoztak így. Öt évvel ezelőtt, az akkori modellszámítások alapján a szakértők úgy vélték, hogy mindazoknak érdemes átlépni az új rendszerbe, akiknek még legalább 15 évük van a nyugdíjig, valamint viszonylag jól keresnek és stabil a munkahelyük. A számítások alapjául szolgáló feltételek azonban az eltelt időben jelentősen változtak. Eredetileg a magánpénztárakba kötelezően fizetendő járulék már harmadik éve nyolc százalék lenne, ám az előző kormány ezt a negyedével mérsékelte, tehát hat százalékon tartotta. A jelenlegi kormány jövőre egy százalékkal emeli ezt a tagdíjat, és 2004-ben éri majd el a járulékszint az eredetileg meghatározott mértéket. Megszűnt a normajáradék is, ami államilag garantálta volna, hogy a tb-nyugdíj negyedénél nem lehet kevesebb a magánnyugdíjrész. A világgazdasági körülmények is jóval kedvezőbbek voltak a nyugdíjreform kidolgozásakor, a fellendülés már évtizedek óta tartott, a tőzsdék szárnyaltak. A lejtmenet 1998-ban kezdődött, és azóta is tart.
[Népszabadság]
Az 1998-ban életbe lépett nyugdíjreform 1999. augusztus végéig adott lehetőséget arra, hogy a nem pályakezdő munkavállalók is belépjenek valamely magánpénztárba. Ezzel a lehetőséggel a régebben dolgozóknak legalább a fele élt is. Aki a vegyes nyugdíjrendszert választotta, az lemondott a társadalombiztosításból származó – majdani – járadékának a negyedéről, abban a reményben, hogy járulékának 25 százalékát egy-egy nyugdíjpénztárban saját számláján kamatoztatva magasabb megtakarításra tesz szert. A döntés meggondolására, a visszalépésre a tisztán társadalombiztosítási nyugdíjszisztémába ez év végéig van mód. Eddig a több mint kétmilliónyi pénztártagból mindösszesen hét és fél ezren határoztak így. Öt évvel ezelőtt, az akkori modellszámítások alapján a szakértők úgy vélték, hogy mindazoknak érdemes átlépni az új rendszerbe, akiknek még legalább 15 évük van a nyugdíjig, valamint viszonylag jól keresnek és stabil a munkahelyük. A számítások alapjául szolgáló feltételek azonban az eltelt időben jelentősen változtak. Eredetileg a magánpénztárakba kötelezően fizetendő járulék már harmadik éve nyolc százalék lenne, ám az előző kormány ezt a negyedével mérsékelte, tehát hat százalékon tartotta. A jelenlegi kormány jövőre egy százalékkal emeli ezt a tagdíjat, és 2004-ben éri majd el a járulékszint az eredetileg meghatározott mértéket. Megszűnt a normajáradék is, ami államilag garantálta volna, hogy a tb-nyugdíj negyedénél nem lehet kevesebb a magánnyugdíjrész. A világgazdasági körülmények is jóval kedvezőbbek voltak a nyugdíjreform kidolgozásakor, a fellendülés már évtizedek óta tartott, a tőzsdék szárnyaltak. A lejtmenet 1998-ban kezdődött, és azóta is tart.
[Népszabadság]
Ajánlott videó
- 12:53 Álomelődöntő: a címvédő Sinner lesz a rekordgyőztes Djokovic ellenfele
- 12:52 Fővárosi Közgyűlés: Lázár Jánosról SS-katonák segítőire, Gulyás Gergely Kristófról a nyilas verőlegényekre terelődött a szó
- 12:34 Megemelték a nyugdíj előtti segély összegét januártól
- 12:21 Neil Young az Amerika által okozott stressz miatt ingyenessé tette életművét a grönlandiaknak
- 12:18 Minerva Intézet: Tovább nőtt a Tisza előnye a Fidesszel szemben
- 12:09 Mi köze van a medvéknek az Északi- és a Déli-sark nevéhez?
- 12:05 Voith Ági egyik utolsó interjújában: „A fejemben megmaradtam annak a 25 éves, renitens, bohém lánynak, aki voltam”
- 12:05 Vasárnaptól újabb városrészben lesz fizetős a parkolás Budapesten
- 11:51 Alighanem az Eb legnagyobb védését mutatta be a horvátok kapusa
- 11:51 Bodrogi Gyula Voith Ágiról: A legjobb barátok voltunk
- 11:48 Trump kérésére mesterséges intelligenciával írnák a jogszabályokat Amerikában
- 11:33 Nagy kiterjedésű olajszennyeződés jelent meg a Rákos-patakon, és már a Dunát is elérte
- 11:33 Vinka: mit lehet tudni az új magyar keresztnévről?
- 11:25 Az Egy rém rendes család egykori sztárja segít a szklerózissal küzdő Christina Applegate-en
- 11:25 Válasz Online: A gyámügy visszavett egy kislányt, mert Magyarországon „migránsok” nem fogadhatnak örökbe
- 09:27 HVG: leállás a paksi atomerőműben, nagyobb a baj, mint gondolták
- 05:45 Kvíz: mennyire ismered a hónapok régi neveit?
- 07:45 Szilágyi János: Az évek alatt összegyűjtött pénzünkből élünk, egész életemben jól kerestem
- 09:08 Index: Veszélyben a gigantikus uniós fegyvervásárlási hitel, Orbánék 6200 milliárdot kértek
- 08:18 A Nagy Ő: három nővel vacsorázott Stohl András, majd kettőt hazaküldött, hogy Kiara Lorddal maradhasson kettesben
- 08:34 Kiderült: nem létező keretből fizetné a kormány a közszolgák egymilliós otthontámogatását
- 11:25 Válasz Online: A gyámügy visszavett egy kislányt, mert Magyarországon „migránsok” nem fogadhatnak örökbe
- 06:50 Sodró Eliza és Rusznák András első közös gyereküket várják
- 12:05 Voith Ági egyik utolsó interjújában: „A fejemben megmaradtam annak a 25 éves, renitens, bohém lánynak, aki voltam”
- 06:00 A szlovén akkuhulladék-feldolgozótól megmenekültek, a koreaiaknak zöld utat adott a hatóság
