Egyre valószínűbb, hogy az El Niño-jelenség még idén kialakul a Csendes-óceán keleti részén, derül ki a NOAA Klímaelőrejelző Szolgálatának számításaiból. Az IFLScience szerint a szervezet már 61 százalékos esélyt ad arra, hogy a ciklikus éghajlati jelenség 2026 májusában vagy júniusában visszatér, és legalább az év végéig fennmarad.
Az EU Copernicus Klímaváltozási Szolgálata hasonló, ám kissé visszafogottabb előrejelzést fogalmazott meg. A szervezet jelezte: 2026 márciusában a globális tengeri felszíni hőmérséklet a második legmagasabb volt a feljegyzések kezdete óta, ami arra utalhat, hogy elkezdődött az átmenet az El Niño-ba.
Mit okoz az El Niño?
Az El Niño – Déli Oszcilláció (ENSO) – egy természetesen, nagyjából 2–7 évente ismétlődő éghajlati ciklus, amelyet az óceáni hőmérséklet és a légköri nyomás ingadozása vezérel a Csendes-óceán keleti részén. Az ENSO három fázis között váltakozik: El Niño (a meleg fázis), La Niña (annak hűvös megfelelője), és ott van az úgynevezett semleges állapot. Jelenleg ez utóbbi fedi le a valóságot.
Az El Niño az Egyenlítő mentén, a Csendes-óceán középső és keleti részén jár melegebb tengerfelszíni hőmérsékletekkel, de következményei világszerte kimutathatóak. Az El Niño erősségétől függően számos hatással járhat, például akár 0,2 Celsius-fokkal is megemelheti a globális hőmérsékletet, ami szélsőséges időjárási viszonyokat, például aszályokat és áradásokat eredményezhet a világ egyes pontjain.
A Colorado Állami Egyetem (CSU) arra jutottak, hogy az El Niño hatására az átlagnál valamivel gyengébb atlanti hurrikánszezon jöhet 2026-ban, és összesen 13 „elnevezett viharra” lehet számítani.
