Komoly átszervezésbe kezdett a kínai autóipari óriás, a BYD, amelynek következményeként nagyban csökkent a vállalat dolgozói létszáma az elmúlt időszakban. A hazánkban is jelen lévő gyártó anyavállalata látványos racionalizálásba kezdett, amelynek első számú célja a hatékonyság növelése és a költségek visszaszorítása, idézi a carnewschina.com cikkét az Egri Élet.
A folyamat egyik legfeltűnőbb eredménye, hogy egy év alatt mintegy 100 ezerrel csökkent a dolgozók száma a cégnél. Iparági beszámolók szerint a teljes állomány így körülbelül 870 ezer főre mérséklődött, ami nagyjából 10 százalékos visszaesést jelent.
A háttérben azonban nem klasszikus válság húzódik meg. A BYD a jelek szerint nem a kereslet drasztikus visszaesése miatt kényszerült lépni, sokkal inkább tudatos szerkezetátalakítás zajlik. A vállalat a gyártási folyamatokat egyre inkább az automatizáció és a hatékonyság irányába tolja, ami szükségszerűen kevesebb munkaerőt igényel.
Mindeközben a pénzügyi adatok sem teljesen kedvezőek: bár a bevételek és a járműszállítások új csúcsokat értek el, a BYD 2025-ben 1123 milliárd dollárnyi forgalmat bonyolított, és 4,6 millió darab járművet szállított ki,
Ebben jelentős szerepet játszik
- az óriási árverseny a kínai elektromosautó-piacon,
- valamint az, hogy az elektromos járművekhez kapcsolódó technológiák – különösen az akkumulátorfejlesztés és a töltőinfrastruktúra – folyamatos, nagy volumenű beruházásokat követelnek meg.
Itthon egyelőre negatív színben tűnik fel a gyártó
Mindeközben Magyarországon a társaság Szegeden építi új üzemét, és rendszerint komoly munkavédelmi és biztonsági problémák, súlyos munkaügyi visszaélések kiszivárgása nyomán kerül be a sajtóba.
Márciusban a szegedi üzemben például több munkás arról számolt be, hogy bérük egy részét visszatartják, a túlórákat nem fizetik ki, a napi munkaidő túllépését pedig másik munkanapként könyvelik el. Egy munkás arról beszélt, hogy több mint egy év alatt csak esős napokon volt pihenője, az éves túlórája pedig meghaladta az 1200 órát. A Kínából idehozott dolgozók gyakran érvényes munkavállalási engedély nélkül, rövid távú üzleti vízummal végeznek fizikai munkát, esetenként üres szerződést írattak alá velük.
A beruházást eddig közel 130 milliárd forinttal segítette a magyar állam.
