A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb, foglalkoztatottságról és munkanélküliségről szóló jelentése alapján
A dolgozók számára kedvezőtlen helyzetet a Profession.hu állásportál gyakorlati tapasztalatai is alátámasztják: eszerint a tavalyi harmadik negyedévben a 18–65 év közötti hazai munkavállalók közel fele (46%) keres új munkahelyet, vagy nyitott új állás lehetőségére. Ám a meghirdetett állások száma több mint 15%-kal visszaesett az előző év azonos időszakához képest.
Eközben az álláskeresési járadék folyósításának ideje továbbra is változatlanul 90 napos.
„Valószínűsítem, hogy a nyitott álláslehetőségek visszaesése okozhatja azt, hogy kitolódott az átlagos álláskeresési idő, illetve még egy olyan probléma is okozhatja ezt, hogy az elvárások a vállalatok irányából magasabbak lehetnek, mint a munkaképes és regisztrált álláskeresők valódi kvalitása, tehát a kereslet és a kínálat feltehetően nem minden esetben találkozik. Ezen felül nyilván regionális okai is vannak, hiszen a főváros közelében és bizonyos megyékben jóval több álláslehetőség van, sokkal több cég van jelen, míg mondjuk az ország kevésbé szerencsés részén ez nem mondható el” – nyilatkozta az Economxnak Istenes Viktória, a Ganz TVF szenior HR-generalistája.
A szakértő szerint a munkavállalóknak, illetve a munkanélkülieknek egy jelentős része valószínűleg nem kellően kvalifikált azokhoz az állásokhoz, amikre most éppen ugye keresés zajlik a vállalatok részéről.
A támogatási rendszer nem megfelelő ebben a gazdasági környezetben
A KSH évek óta sokkoló adatokat közöl az átlagos álláskeresési időről, ám mindezek ellenére nem történik semmi. A támogatási rendszert nem igazították át úgy, ahogy azt ezek a lehangoló adatok indokolnák, a több mint 1 éves álláskeresési időtartam ellenére az állam továbbra is csak 90 napig folyósít álláskeresési járadékot.
„Úgy vélem, ez szándék kérdése” – mondta Istenes Viktória, majd azzal folytatta, ezekkel az adatokkal a kormány megfelelő szakemberei nyilvánvalóan tisztában kell hogy legyenek, hiszen ezeket a jelentéseket ők is megkapják, sőt kommentálják is a publikálás napján.
Egy ideje a munkaalapú társadalom a fő narratíva, kis túlzással azt hangoztatják nekünk, hogy csak az nem dolgozik, aki nem akar. A szakértő ezzel kapcsolatban elmondta, álláslehetőség látszólag tényleg sok van, csak azért azt is meg kell nézni, hogy ezek milyen minőségűek, milyen képzettséget írnak elő, vagy mit várnak el, és nem legutolsó sorban: milyen bérezésért.
„Azt gondolom, hogy nem lehet megvetni azért egy álláskeresőt, mert mondjuk ő nem hajlandó a korábbi bérének feléért, harmadáért elmenni dolgozni.
Ott már egy borzasztó nagy vészhelyzet van, amikor valaki a korábbi fizetésének feléért, harmadáért vagy még kevesebbért kényszerül elmenni. Tehát hibás megközelítésnek látom, hogy munka van, csak dolgozni nem akar senki
– hangsúlyozta a toborzó.
Kiemelte, hogy van az álláskeresőknek egy rétege, amely valóban a könnyebbik végét akarja megfogni ennek a dolognak. A többség azonban valóban szeretne normális, tisztességesen bejelentett megélhetést biztosító munkát találni. Ez viszont már nem feltétlenül van szinkronban a kínálattal. Emlékeztet, hogy nagyon sokszor sajnos feketén vagy félfeketén vagy rendkívül megalázó, nagyon alacsony bérekért keresnek munkaerőt, ezért minden szempontból érthető az, hogyha valaki nem feltétlen arra törekszik, hogy minimálbérből éljen, mert azért abból megélni a mostani élelmiszerárak, lakhatási költségek, szolgáltatási díjak mellett gyakorlatilag lehetetlen.
A kormány viszont régóta hangsúlyozza, a 90 napos ablakot azért kapják a regisztrált álláskeresők, hogy motiváltak legyenek az álláskeresésben, azaz ne húzódjon el a szükségesnél több ideig, amíg munkát találnak.
„Egy ideális gazdasági helyzetben ez valóban így működne, ám sajnos most nem azokat az időket éljük, amikor a gazdaságunk ideális állapotban van. Számos kutatás igazolja, hogy nagyon sok cég most megtorpanós, kivárós üzemmódban ketyeg, nem feltétlenül bővülnek, a tervezett bővítések is elmaradoznak, sokszor szükséges pótlásokat sem tesznek meg, tehát a vállalattól távozó munkatársakat nem pótolják, pedig szükség lenne rá. Emiatt is gazdasági okok állnak, így próbálnak meg költséget csökkenteni a cégek”
– magyarázta az Economxnak Istenes Viktória.
