Csaknem 100 év telt el, mióta felfedezték a Plútót, de azóta még egy év sem telt el az égitesten. Sőt, nem is fog még sokáig, ugyanis több mint két évszázadra van szüksége ahhoz, hogy egyetlen alkalommal megkerülje a Napot.
A Plútót 1930-ban fedezték fel, és a Naprendszerben megtalálható öt törpebolygó közül hamar a legismertebbé vált, mivel sokáig bolygónak tekintették. Ám még mielőtt egy teljes kört tehetett volna a Nap körül, megfosztották ettől a titulustól – olvasható az IFLScience oldalán.
A Plútón egy nap körülbelül 153 óra hosszúságú, keringési pályáján pedig 248 földi évet alatt ér körbe. Pályája nemcsak hossza, hanem elliptikus alakja és dőlésszöge miatt is szokatlan.
A Nemzetközi Csillagászati Unió (IAU) 2006-ban minősítette vissza a Plútót törpebolygóvá, mert nem felelt meg minden kritériumnak, amely a bolygó státusz eléréséhez szükséges. Bár a Nap körül kering és tömege elegendő ahhoz, hogy gömb alakú legyen, saját pályáját más, nagyobb objektumokkal is megosztja, melyek nem körülötte keringenek. Ez egy valódi bolygóra nem lenne igaz.
Mindezek ellenére képes holdakat vonzani magához. Amint a NASA ismertetőjéből kiderül, a Plútó körül öt ismert égitest kering, ezek közül a legnagyobb a Charon. Mérete körülbelül fele a Plútóénak, így a Naprendszerünkben a legnagyobb hold a bolygójához viszonyítva. Emiatt a Plútót és a Charont gyakran „kettős bolygónak” is nevezik.
