Kultúra

Ilyen volt száz éve a napról napra élő magyarok szilvesztere

Horváth Lajos / Fortepan
Horváth Lajos / Fortepan
Ruhaosztások, kétes minőségű szállások, hideg és zsúfoltság – boldog ünneplés helyett sokszor ez várta a legszegényebbeket az év utolsó napján.

A régmúlt idők karácsonyai nem voltak mindenki számára könnyűek, többen azonban számos eszközzel igyekeztek azokat örömtelivé tenni, hogy néhány pillanatra mindenki átélhesse a karácsonyi csodát: kitűnő példája volt ennek a Mindenki Karácsonyfája, aminek ötletét Slachta Margit 1927-ben hozta haza a tengerentúli körútjáról, a következő években pedig az ország számos pontján – így a fővárosban is – sorra tűntek fel a szépen feldíszített, nagyméretű fák.

Képes Pesti Hírlap, 1931. dec. 29. / Arcanum Újságok

Mások nagyszabású ünnepségeket rendeztek, hogy a családok, a gyerekek is megélhessék, ami a szerencséseknek megadatott. Így tettek például a Magyarországon 1858 óta jelen lévő Boldogasszony Iskolanővérek, akik a második világháború kitörésének évében a Vigadóba hívták a kicsiket, akiket Horthy Miklós kormányzó felesége, Purgly Magdolna ezerötszáz ajándékcsomaggal ajándékozott meg:

De mi történt szilveszter éjjelén? Hogyan ünnepeltek a legelesettebbek, és mit tettek értük a létbiztonságban élő polgárok? Ezeket a kérdéseket járjuk körbe cikkünkben.

A teljes cikket előfizetőink olvashatják el.
Már csatlakoztál hozzánk? Akkor a folytatáshoz!

Már előfizető vagyok,

Ajánlott videó

Olvasói sztorik