A befektetők által megbízott kommunikációs tanácsadó, Tóth József, a befektetői csoport sajtóközleményének közvetítője az MTI kérdésére nem tudta megmondani, melyik minisztériumba adták be a dokumentumokat. A közlemény emlékeztet arra, hogy a KC Bidding Kft. a King’s City csoport része 2009. október 9-én I. kategóriába tartozó játékkaszinó üzemeltetésére és működtetésére vonatkozó koncessziós szerződést írt alá az akkori Pénzügyminisztériummal.
A koncessziós szerződés értelmében a King’s City projekt, a játékkaszinót is beleértve, a Velencei-tó mellett az eredetileg tervezett sukorói ingatlan-együttesen kerülne megvalósításra, amely terület a beruházók szerint különleges és egyedi adottságokkal bír. A közlemény szerint “a King’s City csoport vezetése elvárja, hogy a Magyar Köztársaság kormánya állítsa vissza a beruházás nemzetgazdasági szempontból kiemelt státuszát, amelyet a közelmúltban megszűntetett azzal, hogy a státuszt biztosító kormányrendeletet indokolás nélkül hatályon kívül helyezte. A King’s City csoport vezetése elvárja továbbá, hogy a kormány hajtsa végre a beruházásösztönző megállapodásban rögzített 2,6 milliárd forint összegű állami támogatás megfizetésére vonatkozó rendelkezéseket, amelyről a King’s City csoportot a Magyar Köztársaság előzőleg regnáló Kormánya biztosította és az erről szóló jegyzőkönyv az ITD Hungary Zrt. által is aláírásra került.”
A King’s City csoport aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a jelenlegi kormányzat magatartása a beruházással kapcsolatban hátráltatni fogja új, nagy volumenű beruházások megvalósulását Magyarországon – olvasható a közleményben. A beruházás tervezett területét alkotó sukorói ingatlanok ügyében polgári per folyik, amelyben a magyar állam azt szeretné elérni, hogy állapítsák meg a telekcsere-szerződés semmis, mert jogszabályba ütközik, továbbá a csereingatlanok között feltűnő értékaránytalanság van. A perben magyar államot az MNV képviseli. A tervezett sukorói beruházásban érdekelt külföldi befektetőcsoportot képviselő Joav Blum alperesként a kereset elutasítását kérte a bíróságtól. Az ügyben eljáró bíró a semmisség megállapítását indokoló okokat és a szerződés megkötésének körülményeit igyekszik tisztázni. A decemberi a hetedik tárgyalás volt a perben.
A 2008-ban megkötött csereszerződés alapján a felperes magyar állam tulajdonában levő húsz sukorói külterületi ingatlant cserélték el a Joav Blum birtokában levő két albertirsai, külterületi, valamint egy Pilis külterületi ingatlanra.
A telekcsere ügyében a Központi Nyomozó Főügyészség 2009 április óta nyomoz. Az általa kirendelt szakértő megállapítása szerint a csereügylet során összesen 1 milliárd 327,8 millió forint értékkülönbség állapítható meg. A Magyar Közlöny 2010 szeptember 23-i számában megjelent, Orbán Viktor miniszterelnök által aláírt kormányrendelet helyezte hatályon kívül a Sukoróra tervezett King’s City nevű kaszinóprojektet kiemelt beruházássá nyilvánító 2009-es kormányrendeletet.
Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter szeptember 13-án közölte – a kiemelt beruházási státust adó rendelet hatályon kívül helyezését szorgalmazó LMP egyik interpellációjára válaszul – a parlamentben, hogy utasítást adott a King’s City kaszinóváros kiemelt beruházási státusának visszavonására. A tárcavezető akkor hangsúlyozta, a Velencei-tó körül kaszinó- és gyárváros sem lesz, hanem olyan fejlesztésekre lehet számítani, amelyek, hasonlóan nyugat-európai példákhoz, a vízre, a tóra valami különlegességet építenek.
Orbán Viktor júniusban miniszterelnöki megbízottat nevezett ki “az állami földek jogellenes elherdálásának” vizsgálatára a fideszes Budai Gyula személyében, aki korábban kijelentette: álláspontja szerint a Gyurcsány-kabinet azzal, hogy az utolsó kormányülésén, 2009. április 8-án kormányrendeletben nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházássá nyilvánította a sukorói kaszinóberuházást, szándékosan és tudatosan megszegte az erre vonatkozó jogszabályokat, és ezzel jogtalan előnyt biztosított a befektetők részére. Sajtótájékoztatóján ezt az említett kormányülésre szánt felkészítő iratra hivatkozva mondta. E dokumentumban – ismertette – az akkori Pénzügyminisztérium illetékese arra hívta fel a figyelmet, nincs jogalapja annak, hogy nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházássá nyilvánítsák a kaszinóprojektet, és azt javasolta a kabinet tanácskozására, napolják el az előterjesztés elfogadását. A kormány azonban döntött.
A kormányülés időpontjában még nem volt megkötve a koncessziós szerződés a befektetővel, márpedig a jogszabály szerint egy beruházást addig nem lehet nemzetgazdaságilag kiemeltté nyilvánítani, amíg a jogi feltételek nem állnak fenn. A kaszinóberuházást érintően pedig az a jogi feltétel, hogy legyen aláírt koncessziós szerződés – részletezte akkor a miniszterelnöki megbízott.
