A szervezet állásfoglalásában azt írta, hogy az alkotmány akkor teljesítheti funkcióját, akkor lehet tartós, ha a társadalom meghatározó csoportjainak, erőinek egyetértésével jön létre.
Meggyőződésük szerint a magyar történelem egyes eseményeinek, korszakainak, személyeinek értékelése a történettudomány feladata. Helytelenítik, hogy ezekről jogszabály, különösképp az alkotmány rendelkezzék.
Elfogadhatatlannak tartanák – folytatták -, ha több mint két évtizeddel a rendszerváltás után a történelem egyes személyeinek, eseményeinek, korszakainak, korszakhatárainak alkotmányba foglalt minősítése, meghatározása révén újra politikai, ideológiai korlátja lehetne a történelmi kutatásnak, a szakmai közbeszédnek, a történelemtanításnak.
Nehezen értelmezhető a TTE számára a történeti alkotmányra való hivatkozás (a preambulumban – a Nemzeti Hitvallásban, továbbá az Alapvetésben), és különösképp abszurdnak tartják, hogy ezt nem csupán előzménynek, hanem a jelképes tartalmon túlmenően jogi érvényűnek is tekintik – írták.
