Több mint 155-en meghaltak és több tucatnyian eltűntek az elmúlt héten a spanyolországi Valenciára lezúduló villámárvízben, amit a meteorológusok szerint a DANA néven ismert időjárási jelenség váltott ki – írja a Live Science.
Október 29-én, kedden, egyes területeken néhány óra leforgása alatt egy évnyi csapadék zúdult le, volt, ahol négyzetméterenként 500 liter vizet rögzítettek a szakértők. A heves esőzéseket a DANA nevű hidegcsepp-jelenség okozza, ami a spanyol Depresión Aislada en Niveles Altos kifejezés rövidítése. Ezt magyarul zárt magaslégköri depressziónak lehet fordítani.
A DANA maga akkor képződik, amikor egy hideg sarki légfront lassan halad Nyugat-Európa fölött és összeütközik a Földközi-tenger melegebb és nedvesebb levegőjével, ami erős viharokat és hatalmas esőzéseket okoz.
Hidegcsepp, persze, máshol is kialakulhat, de egyértelműen a Földközi-tengernél okozza a legsúlyosabb katasztrófákat, mivel itt nyáron az egyik összetevő, a tengervíz akár 30 fokosra is felmelegedhet. Amikor megérkezik a sarkkör felől a hideg levegő, a vízfelszínről a melegebb levegő gyors felfelé áramlása nyomán alakulnak ki a viharok. A hvg szerint ahhoz, hogy a DANA megérkezzen szárazföldre, még kell egy összetevő: a keleti szél, ami a kialakult hidegcseppet a part felé felé fújja.
Az elmúlt években több katasztrófa köthető a DANA-hoz: 2012-ben, például, összeomlott egy autópályahíd a Guadalentín-völgyben, a Rambla Nogalte áradása miatt, melynek nyomán hét ember halt meg. A 24 óra alatt lehullott legnagyobb csapadékmennyiség rekordja 1987-re datálható, akkor is 817 milliméter esett a valenciai Olivában.
Legutóbb 1982-ben tűnt fel a mostanihoz hasonló, pusztító DANA a területen: a Pantanada de Tous-nak nevezett esemény 40 ember életét követelte. A legsúlyosabb katasztrófát 1879-ben okozta a jelenség, amikor több mint ezer ember halt meg Murcia, Almería és Alicante tartományokban.
