A statisztikák szerint az utóbbi 34 évben hét évvel emelkedett Magyarországon a születéskor várható, átlagos élettartam (2023-ban 76,5 év volt). Miként készüljünk fel anyagilag, mentálisan és fizikálisan arra, hogy a plusz életéveket is minél jobb körülmények között tölthessük el? Ezzel foglalkozik az NN Longevity kutatássorozata.
Ami a vágyakat és várakozásokat illeti,
- a még nem nyugdíjas korosztály tagjai 97 éves korukig szeretnének élni,
- viszont arra a kérdésre, hogy szerintük ténylegesen meddig fognak, 79 év volt a válasz.
Mindkettő magasabb a korosztály számára várható élettartamnál. Figyelemreméltó az is, hogy a magyarok vágyai és várakozásai eltérnek a kutatásban részt vevő többi országétól: máshol alacsonyabb, 93 év a vágyott életkor, de némileg magasabbra, 80 évre tippelték azt az életkort, amit megérnek majd.
Nem érezzük magunkat felkészülve a hosszabb életre
A kutatás szerint a magyar válaszadók mindössze 30 százaléka érzi magát felkészültnek a hosszú életre, szemben a 2021-es 41 százalékkal. Még meghökkentőbb, hogy ami komoly visszaesés a 2021-ben mért 59 százalékhoz képest. A hosszabb életre való felkészültséggel kapcsolatos, növekvő aggodalmak a kutatásban részt vevő többi ország válaszadóira egyáltalán nem jellemzőek.
Mindezek a félelmek elsősorban a hosszú távú anyagi biztonsággal függenek össze. Arra a hipotetikus kérdésre, hogy szerintük lesz-e elegendő pénzügyi forrásuk 100 éves korukban, 2021-ben a magyar válaszadók fele, idén viszont már csak 36 százaléka válaszolt igennel. Legkevésbé a 35–49 éves korosztály bízik a hosszú távú anyagi biztonságban (29%), míg a 65 éven felüliek a legoptimistábbak (47%) az idei felmérés szerint. Mindez jelzi a kutatás készítői szerint, hogy nagy szükség van a pénzügyi stabilitást a hosszabb élettartam alatt is biztosító, újfajta életstratégiákra.
Jobb az anyagi helyzet, mint 2021-ben, de tavaly megfordult a javuló trend
A magyar válaszadók borúsabban látják a pénzügyi helyzetüket – mindössze 37 százalékuk lenne képes legalább három hónapig kitartani megtakarításaiból, ami messze elmarad az összes kutatásban részt vevő ország 48 százalékos átlagától. Az adatok szerint a felsőfokú végzettséggel rendelkezők, a férfiak (46%; nők 30%) és az idősebb korosztályok ellenállóbbak pénzügyileg (50–79 évesek 42%, 35–49 évesek 30%).
A megkérdezettek egyharmadának egyáltalán nincs megtakarítása, továbbá mindössze 11 százalék rendelkezik több mint 12 hónapra elegendő tartalékkal – ez az arány a többi nyolc ország összesített átlagában 19 százalék. Habár ezek az adatok tavalyhoz képest egyre növekvő pénzügyi bizonytalanságról árulkodnak, 2021-hez viszonyítva még mindig többen vannak azok, akiknek van legalább fél évre elegendő pénzügyi megtakarítása (2021-ben 17 százalék, idén 21 százalék), és a semmilyen megtakarítással nem rendelkezők aránya is csökkent 2021-hez képest (36 százalékról 32 százalékra).
Bár megtakarításoknál még mindig jobb a helyzet, mint 2021-ben, tavalyhoz képest egyértelműen romlást jelzett a kutatás. Ez megjelenik a jövőre vonatkozó, anyagi biztonsággal kapcsolatos aggodalmakban is. Minden harmadik válaszadó aggódik ugyanis, hogy megtakarításai nem fognak kitartani sokáig, és csak 17 százalékuk bízik pénzügyi céljai elérésében. A vészhelyzetekre való felkészültség szintén alacsony:
A készítők szerint a „Long, happy and healthy life” 8 országos online, nemzetközi felmérése reprezentatív a 18–79 éves magyar felnőtt lakosságra nézve, nem, kor, iskolai végzettség, lakóhely és régió szerint. A magyarországi adatgyűjtés 2024 március 27. és április 30. között zajlott, 1054 fő részvételével, online.
