A politika iránt érdeklődők számára az MCC Feszt első napjának egyértelmű csúcspontja A változás szele címen tartott, eredetileg az európai parlamenti választások eredményeinek elemzésére meghirdetett, aztán sokkal inkább geopolitikai értelmezésbe torkolló kerekasztal volt. A színpadon a főszereplő Sebastian Kurz, Ausztria valaha volt legfiatalabb, a vesztegetési botrányába belebukó exkancellárja volt. Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója az Európai Parlament jövőjének mérlegelése után az előttünk álló civilizációs válaszutakkal is számot vetett világpolitikai eszmefuttatásában.
Hogyan lehet elérni a békét Európában?
Erről a kérdésről Kurz azt gondolja, hogy vannak helyzetek, amikor nincs egyértelmű jó válasz, az ukrajnai háború pedig egy ilyen történet, és senki nem tudja, mikor kerülhetünk közelebb a békéhez. Egyelőre bele vagyunk ragadva abba a helyzetbe, hogy – érthető módon – Ukrajna nem akarja feladni a területeit, viszont az oroszok sem engednek a céljaikból. Szerinte mindenkit meglepett, hogy az oroszok nem jutottak el Kijevig 24 óra alatt, és az ukránoknak bátran és a megfelelő segítséggel sikerült megakasztaniuk őket.
Viszont most már eljött az ideje megtalálni a kiúthoz vezető utat
– jelentette ki. Szerinte még mindig jobb megpróbálni a diplomáciai csatornákat nyitva tartani, mint ezt nem megtenni, és remélhetőleg nemsokára eljön az a pont, amikor a felek tárgyalóasztalhoz ülnek. Hozzátette, Donald Trump egyértelművé tette, hogy a béke megteremtésén fog munkálkodni, ha megválasztják.
Orbán Balázs szerint mindenki a békéről beszél, de nagyon kevés politikus van, aki tesz is érte.
Nem racionális pozíció, ha azt gondoljuk, ezt a konfliktust csak a hadszíntéren lehet megoldani, és nem vesszük fel a kapcsolatot a felekkel. Ki kell mondani, hogy ez egy vérontás, amiből elég volt
– fogalmazott. Szerinte, ha ennek felismeréséig eljutottunk, akkor a következő lépés a politikai kommunikáció megteremtése a háborúzó felek között. Orbán Viktor békemissziója (amit az Európai Unió és a nyugati szövetségeink keményen elítéltek – a szerk.) világossá tette, hogy a felek nem engednek a céljaikból, ezért béketeremtők kellenek, amihez egy erős nemzetközi koalícióra van szükség. Mint mondta, Magyarország nem elég erős ehhez, az EU viszont már jelentős hatást tudna kifejteni a felekre a béke érdekében. „Kína és Törökország készen áll, az Egyesült Államokban pedig belső vita van arról, hogy mit kell lépni a béketeremtés érdekében. Az EU-ban nem csinálunk semmit, abszurd, hogy azt gondoljuk, hogy a régi stratégiánk működni fog, és azt hisszük, ha jobban beleállunk, akkor majd lesz valami. Magyarország ezt nem tudja támogatni racionális és történelmi okokból.”
Orbán szerint kétféle háború van, az egyik a második világháború típusú, ahol volt egy nyertes és egy vesztes, de a vérontások többsége nem így szokott befejeződni, hanem úgy, mint ahogy például a koreai háború, amelyben a felek küzdenek, és „egyszer csak valahogy abbahagyják, mert elég lett, és eljut valaki arra az álláspontra, hogy kompromisszumot kell kötni.” Ilyenkor szerinte először a kommunikációs csatornákat kell helyreállítani, utána rövid tűzszünet következik, majd akár tartós fegyvernyugvás is jöhet. Úgy véli, ez lenne a recept az orosz-ukrán háború esetében is.
Az ukrajnai háborúnak nem csak a felekről kellene szólnia, hanem a jövőbeli euroázsiai biztonsági rendszerről is, amiben érdekelt a Nyugat, Európa, az USA és Oroszország is. Egy olyan rendszerről van szó, ami biztonságot és jólétet teremthet nekünk, viszont, ha nem jön létre, az hatalmas pusztítást is hozhat
– mondta Orbán Balázs.
A következő kérdés az volt, miként értékelik az EP-választás eredményeit.
Sebastian Kurz szerint, ha az újságok szalagcímeit nézzük, azt gondolhatnánk, hogy forradalom történt, de valójában az semmiképp sem következett be, csak eltolódást tapasztalhatunk a jobb-középjobb felé, ami a számok alapján azt jelenti, hogy ezek az erők 23-mal több helyet szereztek az EP-ben 2019-hez képest. A zöldek bukták a legtöbb helyet, ami szerinte azt jelzi, hogy egyre többen vannak Európában, akik nem támogatják a woke-mozgalmat, az elrugaszkodott liberális ideológiákat, és nem tetszik nekik, hogy nem fejezheted ki a saját véleményedet nyilvánosan.
Orbán Balázs szerint sosem a számszerű eredményekre kellene koncentrálni az EP-választások után, hanem arra, hogy az európai szavazók miért szavaztak úgy, ahogy. Úgy véli, hogy elégedetlenek voltak azokkal a válaszokkal, amiket az unió adott az időközben a világban kialakult civilizációs problémákra. Szerinte például sok német protestszavazatot adott le a CDU-ra június 9-én, mert elégedetlenek voltak a kormányon lévő liberális-baloldali koalícióval.
Orbán úgy látja, a háborúnak egyértelműen hatása volt az európát is érintő geopolitikai folyamatokra, a szavazók úgy érezték, hogy Európa vezető országaiban vezetői válság van, a német kancellárnak és a francia elnöknek sincs akkora ereje, mint korábban volt. Eközben az Európai Bizottság szerepfelfogása öt évvel ezelőtt megváltozott: már egyértelműen nem bürokratikus szervként, hanem egyre több befolyást szerző politikai vezető szervként lépett fel. Azóta viszont világszintű krízisek alakultak ki, amelyekre az EB nem tudott megfelelő válaszokat adni.
Mint mondta, az Európai Néppárt meg akarta kerülni a választók akaratát azzal, hogy az eddigi status quo folytatását próbálják kihozni a helyzetből. Orbán szerint ez lehetetlen lesz a továbbiakban, mert óriási nyomás helyeződik rájuk, hogy kezdjenek valamit a kor nagy kérdéseivel, ami az orosz-ukrán helyzet esetében a háború folytatását vagy a béke elérését, a migrációt és a zárt határok ügyét, valamint a zöld kérdés és az elrugaszkodott liberális ideológiák közötti konfliktust jelenti.
Elkordonozták a Patriótákat az EP-ben
Kurz arról beszélt, hogy a 2015-ös migrációs válság idején szélsőjobboldalinak és fasisztának hívták azt, aki a határok megvédését hirdette, mára viszont a politikai megnyilvánulások szintjén ez lett a többségi álláspont az EU-ban. Igaz, a tettek szintjén továbbra sem valósult meg ez a váltás.
Kurz felidézte a kancellárságát – szerinte a koalíciós kormányzás brutálisan nehéz volt a zöldekkel, a szélsőjobboldallal viszont sokkal könnyebb, mert számos kérdésben a néppárt egyet tudott érteni a Szabadságpárttal, és képesek voltak meghozni a társadalom számára hasznos döntéseket többek között a migráció és a versenyképesség területén.
Orbán Balázs szerint nevetséges kifejezés a „cordon sanitaire” (politikai „egészségügyi kordon” – a szerk.) az európai demokratikus politikában. A brüsszeli elit egyszerűen fenn akarja tartani azt a stratégiát, amivel az EU elkötelezett maradhat Ukrajna felé gazdaságilag és katonailag is, egyúttal a háború folytatása mellett. Szerinte az unió vezetői, Ursula von der Leyen és Josep Borrell is azért maradtak a helyükön, hogy olyan transznacionális hatalmi struktúrát hozhassanak létre, amivel fenntarthatják a blokk jelenlegi politikai irányát. Szerintük az összes európai képviselői csoportnak hitet kellett volna tennie a választások után arról, hogy továbbra is támogatják Ukrajnát – a többieket pedig elszigetelték.
Orbán szerinte a Fidesz-féle uniós frakció köré felhúzott kordon le fog omlani az EP-ben.
Például, ha megválasztják Trumpot, azután az európai választók is fel fogják ismerni, hogy megoldást kell találnunk a civilizációs kérdésekre, és az lesz az utolsó nap, hogy elkordonozzák az új fiúkat a pályán.
Orbán egyetértett Kurzcal, hogy Európában a szavak szintjén megváltozott a helyzet a bevándorlás kérdésében, de a tettek szintjén még nem. Mint fogalmazott, a magyar kormány „egyszerűen üldöztetésnek van kitéve” továbbra is, és a valaha volt legnagyobb büntetést kapták az európai bíróságtól, mert megvédték a schengeni határokat. „Ha megállítod az engedély nélküli bevándorlást, akkor nem vagy lojális tagország. Ez benne volt a bírósági határozat szövegében. Én nem azt mondom, hogy a migrációs kérdést megoldottuk volna, és óriási probléma a masszív bevándorlás továbbra is, főleg a gazdag európai országokban. Remélem, eljön a tettek ideje is, megszületik az elhatározás, és olyan döntéseket fogunk hozni Európában, amivel tudunk küzdeni az egyszerű bűnözők ellen” – utalt az engedély nélkül az unióba bejutni kívánó bevándorlókra, akik szerinte a szociális juttatásokért jönnek. Arról nem tett említést, hogy az elmúlt egy évben – a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága adatai szerint – 2297 külföldi embercsempészt engedtek szabadon a magyar börtönökből.
Sebastian Kurz elmondta: élvezte, hogy a globalizálódó világban élte meg a fiatalkori éveit, mert azt érezte, hogy a világ különböző részei közelednek egymáshoz. Ma viszont szerinte már teljesen más világot élünk, a blokkosodásét, de azt reméli, hogy a világ visszatér a globalizáció útjára. Ehhez úgy juthatunk el, ha a kultúrák több tisztelettel viseltetnek egymás iránt, és senki nem érezheti azt, hogy a saját igaza alapján kioktathatja a világ másik részét. Ezután arról mesélt, hogy amikor 27 évesen külügyminiszter lett, szerte a világban példaként tekintettek az Európai Unióra, és nem csak a demokrácia, hanem a gazdasági sikeresség miatt is. Úgy véli, ha a Nyugat a demokráciák fenntartása mellett nem tesz eleget azért, hogy gazdaságilag is sikeresek legyünk, akkor maga a demokratikus rendszer válik sokkal kevésbé vonzóvá világszerte, mert mások azt fogják gondolni, hogy ezért nem érdemes küzdeni.
Sebastian Kurz egyébként a politikából való kivonulása után Kaliforniába költözött, és Peter Thiel PayPal-alapító, a világ egyik leggazdagabb embere – egyúttal Donald Trump egyik legnagyobb támogatója – pénzügyi cégénél kezdett dolgozni.
