Edmund Hillary új-zélandi hegymászó és segédje, Tendzin Norgaj 71 éve, 1953. május 29-én délelőtt fél 12-kor jutott fel a Csomolungma tetejére. A két férfi majdnem kereken száz évvel azután érte el a Mount Everest néven is ismert hegy csúcsát, hogy azt kiáltották ki a Föld legmagasabb pontjának – írja a Rubicon.
Verseny a csúcsra
A 8848 méter magas hegy meghódítására többek között azért is kellett ilyen sokat várni, mert meglehetősen elzárt területen, két ország határán fekszik, ráadásul megmászásához nélkülözhetetlen volt a mesterséges oxigénellátás – 8000 méter felett ugyanis a légkör nem tartalmaz elegendő oxigént az emberi szervezet rendes működéséhez.
A Csomolungma igazán népszerű úti cél 1950-ben lett, miután Nepál megnyitotta határait a merész felfedezők előtt. Két évvel később egy svájci csúcskísérlet résztvevői egészen 8600 méteres magasságba jutotta, mielőtt feladták a harcot a természet erői ellen. 1953-ban pedig Edmund Hill indult útnak, aki a Déli-Alpok hegyeiben komoly tapasztalatot szerzett a hófödte csúcsok megmászásában.
Meghódították a világ tetejét
Hill nélkülözhetetlen társa volt Tendzin Norgaj nepáli serpa, aki már a harmincas évek óta teherhordóként szolgálta a felfedezőket, így jól ismerte a hegyet. Az expedíció áprilisban indult, és több mint másfél hónap telt el, mire elérték a 8000 méteres magasságot.
A sikeres kísérlet természetesen napokon belül világszenzáció lett, amely nyomán Hillaryt lovaggá ütötte a királynő, Norgaj pedig – mivel nem volt a Nemzetközösség polgára – Brit Birodalmi Érdemrendet kapott.
A Csomolungma „legyőzése” után a Föld minden tájáról özönlöttek a hegymászók a csúcs meghódítására: 1975-ben, a japán Tabei Dzsunko személyében az első nő is feljutott a világ tetejére, három évvel később pedig Reinhold Messner és Peter Habeler újabb bravúrt hajtott végre, ugyanis oxigénpalack nélkül „diadalmaskodtak” a Mount Everest felett. A magyar zászló – Erőss Zsoltnak köszönhetően – 2002 óta lobog a világ legmagasabb csúcsán.