Vélemény

Két voksolás között – eddig felemásra sikeredett az új OBT megválasztása

Szajki Bálint / 24.hu
Fővárosi Törvényszék
Szajki Bálint / 24.hu
Fővárosi Törvényszék
Túl vagyunk az új összetételű Országos Bírói Tanács tagjainak a megválasztásán, de még előttünk áll az új elnök kijelölése. Sándor Zsuzsa szerint van ok az aggodalomra, mivel a tagok kiválasztása nem a legdemokratikusabban történt.

Két választás Magyarországon – ezzel a címmel adott ki könyvet Mikszáth Kálmán. Én, az őhozzá fel nem érő tollforgató, egy harmadikról ejtenék szót. Egy olyanról, amely van olyan fontos, mint ama kettő, amelyekről nap mint nap szó esik. Mert bár sokan nem tudják, vagy ha tudják is, nem hiszik, hogy a mindennapjaikat, az életüket, a szabadságukat és a jogaikat alapvetően határozza meg, mennyire függetlenek a hazai bíróságok.

Az Európai Unió által befagyasztott euró milliárdokhoz Magyarország csak akkor jut hozzá, ha az unió által meghatározott 27 jogállami „mérföldkövet” teljesíti. Ezek közül négy szólt a bíróságok függetlenségének garantálásáról. Bátran kijelenthetjük, hogy kizárólag a befagyasztott pénzek megszerzése érdekében született meg az az új bírósági törvény, amelynek számos – de nem minden – rendelkezése elvileg valóban előrelépésnek tekinthető.

Az egyik ilyen rendelkezést emelném most ki: az Országos Bírói Tanács (OBT) – amely az egyetlen, a bírák által „demokratikusan” választott testület – jóval szélesebb jogkört kapott a korábbiaknál.

Az idézőjelekre még visszatérünk. Ennek a testületnek az a feladata, hogy ellenőrizze a bíróság igazgatását, felügyelje a legfőbb igazgatási szerv, az Országos Bírósági Hivatal (OBH) működésének törvényességét.

A jelenlegi bírói tanácsnak január 30-án jár le a hat évre szóló megbízatása. Bár a törvény lehetővé tenné, hogy a tagjai most még újra indulhassanak az új OBT-választáson – a továbbiakban a tagoknak már nem lesz ilyen lehetőségük –, ők ezt nem tették. (Hogy a Pretty Womanből idézzem Julia Robertset: „Hiba volt, nagy hiba.”)

Varga Jennifer / 24.hu

A jelenlegi – Matusik Tamás elnök vezette – OBT a mostaniaknál lényegesen kevesebb hatáskörrel rendelkezve minden alkotmányos lehetőséget igénybe vett ahhoz, hogy a maga eszközeivel védje a bíróságok függetlenségét, hogy megvédje a szervezetet a politikai befolyásolástól. Csak hogy a két legnagyobb eredményüket említsem:

  • nem kis részük volt abban, hogy a korábbi hivatali elnököt, a törvényeket rendszeresen áthágó Handó Tündét elmozdították a bírósági igazgatás éléről (a hatalom kénytelen volt alkotmánybíróvá „buktatni”).
  • Komoly érdemük volt abban is, hogy megszülethessen a bírósági reform, hogy leleplezzék a Kúria elnökének, Varga Zs. Andrásnak a szabálytalan kinevezési gyakorlatát,

de hosszan sorolhatnám még az érdemeiket. Összefoglalva: betartották és igyekeztek betartatni a törvényeket. Azaz tették a dolgukat.

Kaptak is érte eleget.

Mindebből sejthetik, az új OBT megválasztásáról, annak tagjairól, a választás módjáról lesz most szó. A leendő elnökéről még nem, őt január 30-án, az első OBT-ülésen fogják a tagok maguk közül megválasztani. Tudom, nem illendő véleményt alkotni egy olyan testületről, amely még meg sem kezdte a működését. De azért arról lehet véleményem, ami már eddig történt, amit már tudhatunk. Arról viszont beszélhetünk, sőt beszélnünk is kell.

Még el sem kezdődött az összbírói értekezleten megválasztott elektorok szavazása az új OBT jelöltjeiről, amikor már bajlós jelek mutatkoztak. Fleck Zoltán jogszociológus már január 5-én – az új OBT-tagok megválasztása előtt – a Népszavának arról beszélt:

nem biztos, hogy olyanok vállaltak jelöltséget, akik folytatnák a mai OBT kritikus tevékenységét, hiszen a bírák azt is látták az elmúlt hat év során, hogy ez óriási áldozattal jár, s a tagok nem mindig érezték maguk mögött a teljes bírói kar támogatását. Személyesen is nagy kockázatot vállalnak, hiszen az OBT-tagok mandátumuk lejárta után »visszamennek« bíráskodni. Márpedig az elmúlt években lecserélték a törvényszéki elnököket, a Kúria elnöki posztjára is új személy került, vagyis minden olyan tényező, ami fontos egy bíró előmenetelében, romlott.

Fleck abban sem hisz, hogy az Orbán-rezsim képes volna „elengedni” a bírói hatalmat, így előfordulhat, hogy egy olyan új OBT áll össze, „amely nem akar konfliktusokat vállalni a kormánnyal, inkább radar alatt marad”. Utalt arra a levélre, amit Varga Zs. András írt a Magyar Bírói Egyesület elnökének, annak az óhajának hangot adva, hogy „szerencsésnek tartaná”, ha olyan bírósági vezetők kerülnének be az új OBT-be, akiknek a bírósági hivatal elnöke a „közvetlen főnökük”.

Az egyesület éppen ennek ellenkezőjét tartotta kívánatosnak.

Mohai Balázs / MTI Az Országos Bírói Tanács (OBT) alakuló ülése a Kúria épületében 2018. január 30-án.

De jóval a választás előtt a Fővárosi Törvényszék elnöke, Tatár-Kis Péter is próbálkozott szemmel tartani azokat a bírákat, akik majd választani fognak, ezért összehívott egy „beszélgetést”, ahol szerette volna megtudni, hogyan gondolkodnak a munkatársai a majdani szavazataikról. Mire eljött nyolcadika, a terep előkészítve várta az elektorokat. Nevezzük egyszerűen csak Bagdi-listának azt a papírt, ami a hírek szerint körbejárt közöttük, és egyébként még a voksolás előtt nyilvánosságra került. A listán a következő 14 név szerepelt:

  • Szabó Péter,
  • Bagdi Árpád,
  • Boda Gábor János,
  • Félegyházy Megyesy Fatime,
  • Gergye Tamás,
  • Pecsenye Csaba,
  • Surányi József,
  • Varga Rita,
  • Varga Andrea,
  • Hegedűs János,
  • Hild Ágnes,
  • Kovács Gergely,
  • Kovács Ildikó,
  • és Nagy István András.

És mit tesz isten, erről a 14 nevet tartalmazó listáról tizenketten tagjai lettek az újonnan megválasztott OBT-nek. A listáról csak Boda Gábort és Varga Andreát nem választották meg, helyükre Csík Attila és Kozlovszky Ágnes került. A hírek szerint Varga Andrea Varga Judit volt igazságügyi miniszter testvére, az ő beültetése talán még egy manipulált választás résztvevőinek is sok lett volna.

De miért is hívjuk ezt a listát Bagdi-listának? Nem csak azért, mert azt a hírek szerint a Gyulai Törvényszék elnöke, Bagdi Árpád állította össze, bár már ez is elég ok. De Bagdi Árpádnak a nyilvánosság előtt is ismert múltja önmagáért beszél. Alig mindössze három éve volt bíró, amikor Handó Tünde kinevezte a Gyulai Törvényszék élére. Bagdi meghálálta az elnöki széket: egyike volt azoknak, akik Handó idejében aláírták az OBT-t lemondásra felszólító levelet, majd, amikor Handónak a botrányai miatt távoznia kellett a hivatal éléről, azt az ötvenes es évek stílusában írt búcsúlevelet is, amelyből csak néhány sort idéznék: „Kedves Elnök Asszony! A hivatalba lépésed óta eltelt nyolc esztendő eredményei által hazánk bíróságainak történelemkönyve aranykort hirdető újabb fejezettel folytatódott, amelynek írásában jelentős szereppel vetted ki a részed. 2012 óta a bírósági szervezet mérföldes léptekkel haladt előre, melyek nyomán a siker, az eredményesség és a fejlődés hangjait visszhangozták a magyar igazságszolgáltatás templomai.”

Emlékeztetőül: 2012 volt az az év, amikor a bíróságokról törvénysértő módon több mint 220 bírót távolítottak el, köztük szinte valamennyi bírósági vezetőt. És a mézédes búcsúmondat a levélből:

Soha el nem múló tudást, érzést kaptunk Tőled bírói hivatásról, bírói függetlenségről pártatlanságról, méltányosságról, elfogulatlanságról, igazságosságról, melyet ezúton is hálásan köszönünk.

Visszatérve a jelenlegi választás során történtekre, egy másik levélből is kell idéznünk. A Magyar Bírói Egyesület (MABIE) mindvégig – még Varga Zs. András javaslatával szemben is – kiállt amellett, hogy ne kerülhessen be olyan bírósági elnök az új OBT-be, akinek közvetlen munkáltatója (kvázi főnöke) a bírósági hivatal vezetője. Ennek tilalma ugyan a bírák javaslata ellenére nem került bele a törvénybe, de az ilyen összeférhetetlenség legalábbis nem kívánatos, hiszen hogyan fogja valaki „ellenőrizni” a saját főnökét. Ennek ellenére úgy tűnik, a bírói egyesület egyik vezető tagja az egyesület állásfoglalásával ellentétesen agitált a küldöttértekezleten. Emiatt az egyesület egyik választmányi tagja a MABIE elnökéhez levélben fordult azzal, hogy adjon tájékoztatást a történtekről.

Azt gondolom, immár érthető, miért tettem idézőjelbe azt, hogy az egyetlen „demokratikusan” megválasztott szervezet az Országos Bírói Tanács.

Mohos Márton / 24.hu

Mint korábban említettem, az új OBT január 30-án választ elnököt. Akkorra talán kiderül, hogy e döntésükhöz is kapnak-e a tagok „eligazítást”. Remélem, addig alaposan áttanulmányozzák a bíróságok szervezetéről és működéséről szóló törvényt. Elgondolkodnak azon, milyen visszás lenne, ha a testületbe került egyetlen törvényszéki elnök egyúttal az OBT elnöke is lenne. Az, remélem, fel sem merül, hogy elnökké válasszák a testületbe hivatalból delegált kúriai elnököt, noha a törvény ezt sem zárja ki. Ha pedig a törvényszéki elnök lenne egyúttal az OBT elnöke is, akkor nemcsak az a gond, hogy saját közvetlen „munkáltatóját”, a hivatal elnökét kellene ellenőriznie, de az is, hogy a hivatal elnökét viszont a törvény kötelezi arra, hogy ő meg vizsgálja a törvényszék elnökét. Igazi róka fogta csuka.

Azoknak, akik netán oktalan gyanakvással vádolnának a bíróságok jövőjét illetően, álljon itt egy meglehetősen friss hír: az Európai Parlament – rendhagyó módon – az Európai Unió Bírósága előtt beperelné az Európai Bizottságot amiatt, hogy felszabadította azt a 10,2 milliárd eurót, amelyről Ursula von der Leyen úgy nyilatkozott, hogy „Magyarország új törvényt fogadott el az igazságügyi reformról. Erre volt szükség ahhoz, hogy megfeleljen a kohéziós alapok feltételeinek, ezt kértük, és ezt teljesítette.”

Ajánlott videó

Olvasói sztorik