Egy friss tanulmányban egy korai, az első dinoszauruszoknál legalább 45 millió évvel ősibb hüllő megkövesedett bőrét mutatják be – írja az IFLScience. A lenyomatot hagyó állatról szinte semmit sem tudni, a felfedezés ugyanakkor segíthet megérteni a bőr korai evolúcióját.
A bőr nem fosszilizálódik jól, a rendkívül ritka kövületek felbecsülhetetlen értéket képviselnek. Minél messzebbre megyünk vissza az időben, annál ritkábbak az ilyen leletek, az 539-252 millió évvel ezelőtti paleozoikumból származó maradványok már egészen kivételesek.
A lenyűgöző leletet két amatőr paleontológus, Bill és Julie May fedezte fel.
A fosszília az oklahomai Richards Spur-barlangrendszerben került elő, amely bővelkedik a paleozoikumi maradványokban. A mostanival együtt már hét bőrlenyomatot is feltártak itt.
A kutatók úgy gondolják, hogy a gyík beleesett egy üregbe, és az alacsony oxigénszint, az agyagos üledék, a kátrány és a helyi, aktív kőolajszivárgás kombinációja konzerválta a bőrét. A speciális körülmények dacára is csak apró, egy körömnél is kisebb darabka maradt fenn.
„Időről időre kivételes lehetőségünk nyílik arra, hogy visszapillantsunk a távoli múltba” – mondta Ethan Mooney, a Torontói Egyetem hallgatója és a csapat tagja. Mooney-t a példány és más, a barlangokból származó lágyszövetek elemzésével bízták meg.
Az ősi bőr különböző modern állatokhoz kapcsolódó tulajdonságokat tükröz. Durva felülete krokodilbőrre emlékeztet, de olyan szekciókat is tartalmaz, amelyekhez hasonlókat a kígyóknál és lábatlan gyíkoknál lehet látni.
A pórul járt példányból csontok vagy fogak nem maradtak hátra. Könnyen elképzelhető, hogy egy olyan fajról van szó, amelyet korábban nem írtak le tudományosan.