Nagyvilág

Ecuadorban háborúba torkollott az erőszak, ami a nemzetközi kokainkereskedelem útjain érkezett az országba

Juan Diego Montenegro / Getty Images
Juan Diego Montenegro / Getty Images
Ecuador elnöke háborút hirdetett az ország bűnbandái ellen, miután a két leghatalmasabb csoport, a Los Choneros és a Los Lobos vezérei kiszabadultak a börtönből. Az elszabaduló erőszakot mindenkinek kézzelfoghatóvá tette, hogy a bandák az ország egyik legnézettebb híradójának elfoglalásával üzentek a kormánynak, a börtönlázadások óta a városok utcáin állig felfegyverzett katonák járőröznek fel-alá. Ecuador nem is olyan rég még Latin-Amerika legbékésebb országának számított, ám a kokainkereskedelem útvonalainak átrendeződése miatt a nemzetközi szervezett bűnözés fontos központjává vált.

Háborúban állunk, és nem adhatjuk meg magunkat ezeknek a terroristáknak

– mondta Daniel Noboa, Ecuador 36 éves elnöke – és az ország egyik legnagyobb banánbárójának fia – a hét elején, amikor az egyre nagyobb hatalommal bíró bűnbandákhoz köthető erőszakhullám tört ki az országban. Ennek leglátványosabb epizódja az volt, amikor fegyveres bandatagok élő egyenes adásban átvették az irányítást az egyik legnézettebb televíziós csatorna híradója felett: ilyen következményekkel jár az, ha „a hatóságok a maffiával szórakoznak” – mondta az egyik maszkos bandatag, miközben az újságírók fejükhöz szorított fegyverekkel, a stúdió közepén fekve imádkoztak az életükért.

Az Ecuadorban a héten történtek rámutatnak, hogy Latin-Amerika nem is olyan rég még legbékésebb országa milyen mélyre csúszott a törvénytelenségben, amihez elsősorban a nemzetközi kokainbiznisz útvonalainak megváltozása vezetett.

Ecuadorīs National Police / AFP A TC köztelevízió stúdiójában rendőrök által elfogott gyanúsítottak, akik túszul ejtettek több újságírót.

A terror napjai

A héten fellángoló erőszakhullám gyújtópontja, hogy a novemberben megválasztott Noboa, korábban vállalkozó, aki a „kikötők és a határok militarizációjával” kampányolt, a kokainkereskedelem elleni harc jegyében az őrizetben lévő bandavezéreket új, szigorúan őrzött börtönökbe készült áthelyeztetni. Történt mindez azután, hogy az ország leghatalmasabb bandájának, a Los Choneros (az elnevezés a városra utalhat, ahonnan a banda alapítói származnak) első emberének, José Adolfo Macías Villamarnak – ragadványnevén „Fito” – a celláját vasárnap üresen találták az ország legnagyobb városának, Guayaquilnak az egyik börtönében. Macíast a szomszédos, maximum biztonságú komplexumba készültek átszállítani, de egy kormányzati tisztviselő elmondása szerint ő erről már jóval előre tudhatott a korrupt egyenruhásoktól. A szökését követő napon országszerte börtönlázadások törtek ki, az egyik riobambai intézményből 40 rab szökött meg, köztük az a Fabricio Colon Picó, alias „El Salvaje” (jelentése „a vadember”) is, aki a rivális Los Lobos (A Farkasok) banda vezére, és aki médiajelentések szerint szintén börtöntranszfer előtt állt.

Noboa az elszabaduló káoszra reagáló beszédében úgy fogalmazott: „Vége annak az időnek, amikor a szervezett bűnözés diktálja a kormánynak, hogy mit tegyen”. Az elnök „háborús helyzetet”, ezzel együtt 60 napos szükséghelyzetet hirdetett, és parancsba adta a hadseregnek, hogy állítsák vissza a rendet az országban, és fogják el a szökött bandavezéreket. Noboa összesen 22 bűnbandát nevezett meg ellenségként, amiket ezentúl terrorista csoportoknak minősítenek, és amik a hatóságok szerint nagyjából 20 ezer tagot számlálnak.

Ecuadoren Armed Forces / AFP A rendőrök között Adolfo Macias, más néven Fito, a Los Choneros bűnbanda vezére látható 2023. augusztus 12-én.

A bandatagok ezekben a napokban több mint száz túszt ejtettek, döntően börtönőröket és rendőröket. A közösségi médiában futótűzként terjedtek videók lelőtt és felakasztott egyenruhásokról – bár ezek közül később többről kiderült, hogy hamis. A bandatagok több városban robbantottak, lövöldöztek és autókat gyújtottak fel, valamint tömegesen támadtak civilekre. A különleges jogkörrel felruházott hadsereg az utcákra vonult ás behatolt a börtönökbe, amelyek jelentős része a bandák – amelyek nagyrészt börtönbandák is egyben – irányítása alatt állt eddig is.

A helyi beszámolók szerint azóta Guayaquil és Quito, a főváros is szellemvárossá változott, bezárták a boltokat és iskolákat is. Az utcákon országszerte leginkább csak az állig felfegyverzett katonákat és páncélozott csapatszállítóikat látni, amint fel-alá járőröznek. A keddi, azaz a TV-ostrom napját az egyik helyi napilap „a terror napjának” nevezte el.

Ecuadorian Presidency / AFP Daniel Noboa ecuadori elnök.

A nemzetközi bűnözés láncszeme

Ecuadorban a szervezett bűnözés és az azzal járó erőszak kilőtt a 2010-es évek közepe óta, aminek az egyik legfőbb oka, hogy az ország felértékelődött a nemzetközi bűnszervezetek szemében, amikor évtizedek után új útvonalakat kellett találni a régió fehér aranyának, a kokainnak az eljuttatásához az észak-amerikai és az egyre fontosabb európai piacra.

Kolumbia és Peru a két legnagyobb kokaintermelő ország a világon, nem mellékesen Ecuador szomszédai északról és keletről. Korábban a kolumbiai FARC marxista lázadócsoport ellenőrizte többek közt az ecuadori csempészútvonalak jelentős részét is, a helyi bandák részt vettek a termék mozgatásában, de versenyhelyzet nemigen volt – mondta Will Freeman Latin-Amerika szakértő a Voxnak.

2016-ban azonban a FARC 50 éves, a kolumbiai állammal folytatott háborúja lezárult, a békeszerződés egyik feltétele pedig az volt, hogy a csoportnak le kell szerelnie. Az így keletkező hatalmi vákuumot Ecuadorban a helyi bandák, a velük szövetséges, egymással ellenséges mexikói kartelek töltötték be, és többek között az egyik legnagyobb európai szervezett bűnözői csoport, az albán maffia is benyomult üzletelni az országba. A nemzetközi bűnszervezetek gyors beáramlását elősegítette a külföldi befektetésnek kedvező gazdaságpolitika, Ecuador dolláralapú gazdasága és a külföldiekre vonatkozó laza vízumkötelezettség is, ami 2020-ig volt érvényben.

Ecuador 2016-ig csak a Kolumbiából és Peruból érkező kábítószerek tranzitközpontja volt, utána viszont a helyi csoportok bekapcsolódtak a gyártásba és a terjesztésbe is. A FARC visszahúzódása, amely minimális szinten alkalmazott erőszakot működése során, nem csak tágra nyitotta az ajtót a verseny és a véres bandaháborúk előtt, hanem új útvonalakat is életre hívott a dél-amerikai drogkereskedelemben.

Mindeközben a nemzetközi kokainpiac súlypontja Észak-Amerikából egyre inkább áthelyeződik Európába, amihez Ecuador nagy Csendes-óceán parti kikötőivel – közülük a legnagyobbal, Guayaquillal – és a bűnbandák elleni harcban a kolumbiaiakkal szemben tapasztalatlan, felkészületlen és alulfinanszírozott helyi hatóságokkal remek alternatívának bizonyul a bűnszervezetek számára. Egyes számítások szerint mostanra az ecuadori kikötőkből szállítják a legtöbb kokaint Európába, a szállítmányokat legtöbbször banánt – az ország első számú legális exportcikkét – szállító konténerekben rejtik el, amik aztán megérkeznek Belgium, Hollandia és más európai országok kikötővárosaiba, ahonnan a kontinens bűnszervezetei fojtatják az áru terítését.

Az ecuadori bandák a drogbizniszből származó bevételekkel egyre nagyobbra nőttek, és egyre inkább felértékelődött szerepük a nemzetközi bűnözés világában is, ezzel egyidőben felfegyverkeztek, és kialakították a politikusokat és a biztonsági erőket behálózó korrupciós hálózataikat. Közülük a legnagyobb befolyással rendelkező Los Choneros az 1990-es években jelent meg, kezdetben egy nyolc fiatal felnőttből álló kábítószer-kereskedő szervezetként. A héten megszökött José Macías „Fito” 2011-óta ült egyebek mellett szervezett bűnözésben való részvételért, drogkereskedelemért és gyilkosságért, és 2020 óta a banda vezére, mióta elődjével riválisok végeztek.

A Chonerókból vált ki a szervezet akkori vezetői ellen elkövetett 2020-as merényletsorozat után a második legerősebb Los Lobos banda és több kisebb csoport, amelyek közösen Nueva Generációnként (Új Generáció) hivatkoznak magukra mexikói szövetségesük, a kannibalizmustól sem megriadó szélsőséges erőszakosságáról ismert Jalisco Nuéva Generación Cartel után. A Los Choneros pedig a Sinaloa kartellel, az USA által a világ legerősebbnek tartott drogkereskedő szervezetével állnak szövetségben. A Los Choneros és a Los Lobos között a területért és a befolyásért vívott bandaháborút csak tovább tüzeli, hogy a külföldi bűnszövetkezetek oldalakat választottak a konfliktusban. A mexikói szövetségesek ellátják őket gépfegyverekkel és gránátokkal is, amelyekkel nem csak egymás ellen, hanem az alacsonyan képzett ecuadori hadsereggel is fel tudják venni a harcot.

Fernando Machado / AFP Ecuadori katonák járőröznek Cuenca utcáin.

Pedig Ecuador 2019-ben még Latin-Amerika egyik legbiztonságosabb országa volt, a 100 ezer lakosra jutó 6,7-es gyilkossági ráta az Egyesült Államokéhoz volt hasonló. Mára egyes ecuadori források becslése szerint a ráta több mint hatszorosára, 100 ezer főre vetítve 45-re nőtt, ezzel Ecuador lenne a leghalálosabb ország a dél-amerikai kontinensen – írta az Economist. A gengszterek mindemellett  szeretnek látványosan véres taktikákat alkalmazni a támadások során, beleértve a nyilvános akasztásokat és lefejezéseket. Csak 2022 és 2023 között megduplázódott a gyilkosságok száma az országban.

A bandák erőszakossága elől a politikusok sem tudnak megmenekülni, főleg akkor nem, ha túl meggyőzően kampányolnak a korrupció ellen. A tavaly nyári általános választás első fordulója előtt lőtték fejbe Fernando Villavicencio elnökjelöltet egy kampányeseményen, aki rövid parlamenti képviselői karrierje előtt oknyomozó újságírói munkássága miatt vált ismertté, elsősorban az országban elharapódzó korrupció és erőszak volt a témája. A politikus ezek miatt „narco-államként” nevezte Ecuadort, a mottója pedig az volt, hogy „itt az idő bátornak lenni”. Villavicencio több halálos fenyegetést kapott a kampány alatt, a legutolsó fenyegetést a Los Chonerostól egy héttel az ellene elkövetett merénylet előtt. Erről maga beszélt nyilvánosság előtt. A merénylőkről letartóztatásuk után kiderült, hogy mindannyiuk kolumbiai állampolgár, akiket pár hónappal később ért utol a halál, amikor Guayaquil egyik börtönében egytől egyig meggyilkolták őket. A Villavicencio elleni volt az első olyan merénylet Ecuadorban, amelyet egy elnökjelölt ellen hajtottak végre. Kevesebb mint egy hónappal ez előtt a kábítószer-kereskedelem szempontjából kulcsfontosságú kikötőváros, Manta polgármesterét egy beszéde közben lőtték le, és azokban a napokban lett merénylet áldozata Rider Sánchez képviselőjelölt is.

Az egymást követő kormányok pedig nemhogy nem tudták megfékezni az erőszakot, a korrupció révén maguk a politikusok is gyakran részt vesznek a szervezett bűnözés hálójában. Egy hónapja a hatóságok  bírák, ügyészek és rendőrök sorának otthonában tartottak razziát, és végül több tucat, a szervezett bűnözéssel kapcsolatban álló tisztviselőt tartóztattak le, köztük az igazságügyi tanács elnökét is. Diana Salazar főügyész úgy fogalmazott, hogy a nyomozás alatt „az állam minden szintjére beágyazódott, a kábítószer-kereskedelemhez közvetlenül kapcsolódó bűnözői struktúrákra” derült fény.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik