Európában a középkorig a húsvét volt a legnagyobb ünnep, az ortodox országokban pedig ma is ez a legfontosabb egyházi esemény. A téli ajándékozás így sokáig nem annyira a karácsonyhoz, sokkal inkább a Mikuláshoz, Szent Miklós emléknapjához kötődött. A legtöbb helyen így a Mikulás, a Télapó vagy a Karácsonyapó hozza az ajándékokat. Komoly változás csak a 19. században következett be, amikor Magyarországon is elterjedtek a karácsonyfák, és a Jézuska is ekkor érkezett először a gyerekekhez.
A „Mikulás-uralom” ellen először Luther Márton lázadt fel, és szakított számos addigi szokással. Luther azt javasolta, hogy ne december hatodikán, hanem inkább 24-én ajándékozzák meg egymást az emberek, mivel szerinte ezek a meglepetések egyébként is magától Krisztustól származnak. A szigorú lutheri Jézus-alak azonban nem volt alkalmas az ajándékosztó szerepre, ekkor került képbe a gyermek Jézus alakja.
Mindezt egy középkori magyar legenda is erősítette, IV. Béla korából ugyanis fennmaradt egy történet egy papról, akinek a gyermek Jézus jelent meg. Ez is hozzájárulhatott a hozzánk cseh-osztrák közvetítéssel eljutott Jézuska-kultusz megerősödéséhez. A világ azonban sokszínű, így rengeteg, a miénktől eltérő karácsonyi szokást is látni a világban. Különbözhet, hogy ki és mikor hozza a gyermekeknek az ajándékokat, és az is, hogy milyen étellel is itallal várják őt.
Ismerős szokások Nyugaton
Az angoloknál Father Christmas hozza el a gyerekeknek az ajándékokat. A brit mesék úgy tartják, a kéményen keresztül érkezik a kandallóba, az ajándékokat pedig a kandallópárkányra akasztott hosszú szárú zokniba rejti el. A legenda szerint ennek oka, hogy az öreg egyszer, miközben a kéményben ereszkedett lefelé, véletlenül elejtett pár aranyérmét, amelyek a kandallón száradó zoknikba estek. A szakállas jótevőnek a gyerekek levelet írnak, amit bedobnak a kandallóba, majd a címzett a felszálló füstből olvassa ki kívánságaikat. Az ajándékosztó rénszarvas vontatta szánon érkezik a messzi Lappföldről, ahol az év többi részében él.
Ez a fajta megjelenítés bizonyára sokaknak ismerős lehet, ugyanis az Egyesült Államokban is hasonlóképp ünnepelnek, épp ahogy azt a hollywoodi filmekben láthatjuk. A gyerekek itt azonban nem Father Christmast, hanem Santa Claust várják a messzi Északi-sarkról, aki a manói segítségével egész évben ajándékokat gyárt. Karácsonykor aztán rénszarvasok által húzott szánra ül, és a kéményen keresztül becsempészi az ajándékokat a fa alá. Mindezért cserébe kekszet és tejet kap, amit a gyerekek készítenek ki neki lefekvés előtt.
Itália számos vidékén La Befana, egy rusnya, de kedves boszorkány hozza az ajándékokat – napjainkra ugyanakkor már kezd kikopni ez a hagyomány, és külföldi hatásra divatba jött Babbo Natale, aki karácsonykor tesz látogatást a családoknál. Spanyolországban az erkélyen mászik be a jótevő és csak édességet hoz, Vízkeresztkor a gyerekek a kitisztított, kifényesített cipőiket a küszöb elé teszik, és abba kapják az ajándékot.
Ausztriában Christkind, vagyis karácsony gyermeke az ajándékhozó, Németországban pedig Weihnachtsmann, vagyis karácsonyapó teszi a fenyőfa alá a csomagokat. Fát mindenhol díszítenek, ez a szokás Németországból terjedt el az egész világon a 19. század folyamán. Itt érünk el a különösen érdekes szokásokhoz, amelyek igencsak idegennek hatnak a mi kultúránktól. A finnek szokása, hogy szaunázni mennek, még mielőtt ünnepelni kezdenének. Ezt ajánlott még napnyugta előtt megtenni, a hiedelem szerint ugyanis az esti órákban a halottak lelkei foglalják el a szaunákat.
A karácsony izlandi nyelven Jol, ami a Jólasveinarnak nevezett manóktól ered. Izlandon egy legenda szerint tizenhárom manócska rendszeresen megtréfálta az embereket, de amióta az öreg ajándékosztó ráncba szedte őket, azóta megszelídültek, és szorgosan készítik az ajándékokat a gyerekeknek. December elején már kiteszik a gyerekek a cipőiket az ablakba, és majd karácsonykor nézhetik meg, mit kaptak. Aki rossz volt, annak csak krumpli jár. Az íreknél a karácsonyi ünnep két hétig tart, az ajándékokat pedig december 25-én bontják ki.
Latin-Amerikában is hasonlóan ünneplik a karácsonyt, mint az európai és amerikai országokban, fényekkel díszítik fel házaikat az emberek, képeslapokat küldenek és megajándékozzák egymást. A hőség ellenére itt is a téli tájak jelennek meg a dekorációkban, Brazíliában pedig selyemruhában ábrázolják a Grönlandról hozzájuk utazó Mikulást.
Szinte már mindenhol ünnepelnek
Tőlünk keletebbre már egészen eltérő szokásokat is találni. Oroszországban az ajándékozás például nem is decemberben történik, hanem január elsején, viszont ugyanúgy egy feldíszített karácsonyfánál. Ennek oka a pravoszlávok eltérő naptára: esetükben a karácsony későbbre esik, mint Európában. Az ajándékokat a kék vagy piros ruhájú, trojkán közlekedő Gyed Moroz hozza, segítőjével Sznyegurocskával (Hópelyhecske), Fagy Apó unokájával.
Ennek egyik oka a gyarmatosítás – Indiában és Hongkongban például az angolok honosították meg az ünnepet, és a függetlenedés után is megtartották a karácsonyi hagyományokat. Más országokban a keresztény kisebbségek és a külföldi befolyás miatt lett ünnep a karácsony, és olyan országok is léteznek, ahol csak az ajándékozás és a fenyőállítás szokását vették át, ilyen például Japán, ami a második világháború utáni évtizedekben befogadóvá vált a megszálló amerikaiak kultúrája iránt.
Japánban főleg a kereskedők szorgalmazzák a karácsony megünneplését, hogy a szezonban elérjék éves forgalmuk harmadát. Karácsonyi díszek jelennek meg a nagyobb japán városokban, a cégek karácsonyi partikat tartanak és az emberek megajándékozzák egymást. Kínában csak Hongkongban és Makaóban hivatalos ünnep a karácsony, de az anyaországban is egyre többen veszik át az ajándékozás és képeslapküldés szokását.
A déli féltekén fekvő Ausztráliában és Új-Zélandon a nyári hőségben karácsonyoznak, azonban egészen hasonló módon, mint az angolszász kultúrkörben. Az ausztrálok szintén díszítenek karácsonyfát, többnyire műfenyőt, hiszen az igazi fenyőfa nem bírná ki az ünnepek végéig. Kihasználva a jó időt, sokan a szabadban vacsoráznak, délután a tengerparton pihennek vagy kriketteznek a hátsó kertben. Az ausztráloknál a Mikulás szánját nyolc fehér kenguru húzza.
