Mint a minap megírtuk, ugrásszerűen megnőtt idén a pénzügyi csalások, adathalász támadások, internetes és telefonos visszaélések száma és mértéke, szektorszinten a második negyedévben 7 milliárd forint volt a csalásokból származó kár.
Az Azénpénzem cikke szerint a bankok a csalások egyre nagyobb hányadát előzik már meg, ha kell, letiltják a bankkártyát, de így is egyre nő az ügyfeleket ért kár. Részletesen ismertetik a különböző csalási módszereket, és felhívják a figyelmet arra is, mire kell figyelnünk, hogy ne húzzanak minket csőbe.
Kitérnek arra is, hogy ilyenkor kié a kár. Mint írják, a bankok szerint, ha mi adjuk meg az adatainkat, az már a mi hibánk. Bár a monitorozással igyekeznek elejét venni a csalásnak. Az MNB mindenesetre szeptemberben rákoppintott a bankok orrára, és olyan ajánlást tett közzé a banki csalásokkal kapcsolatban, amiből kiderül, hogy nem terhelhetnek automatikusan minden kárt az ügyfelekre. Minden egyes esetet külön kell megvizsgálniuk, és jelentős lépéseket kell tenniük a biztonság érdekében.
A lapunknak nyilatkozó károsultak rendre azt kifogásolták, hogy miért nekik kell viselniük a kárt, amikor becsapták őket. És szerintük azért csaphatták be őket, mert a bankok nem tudjak kivédeni a csalásokat. Ergó a bankoknak kellene viselnie a kárt.
Az Azénpénzem cikke alapján ezen a téren is gyökeres változás jöhet. Mint írják, egy most készülő uniós rendelet szerint fő szabályként
Az uniós szintű előírások megmondják majd, miket kell tartalmazniuk a csalásmegelőző rendszereknek. Számlaszám egyezőségi vizsgálatot is előírnak majd. A 24 órás visszatérítési szabály szerint amennyiben nem öncsalás történt, vissza kell adni a pénzt az átvert ügyfélnek. Ha pedig a bank nevében történik a csalás (bank nevében hívták fel az ügyfelet), akkor is vissza kell adni a kicsalt pénzt az ügyfélnek, hacsak nem öncsalás történt. Az első esetben mindenképp visszajár majd a pénz. Ezek egyelőre tervezetek, még nem előírások, de jól látható, hogy a szabályozó abba az irányba megy – a portál szerint is helyesen -, hogy elsősorban a pénzügyi szolgáltatók viseljék a kárt.
