A mai Ausztria és Szerbia közötti 600 kilométer hosszú Duna-szakasz az időszámítás előtti első századtól a római birodalom limesként ismert több ezer kilométeres határvonalaként szolgált.
A part mentén kikötőerődök, őrtornyok, légiótáborok rendszere épült ki, e helyekről indultak támadások a birodalmat veszélyeztető barbárok ellen. A több száz ilyen hajdani bázis nagy része még feltáratlan, alig néhányat ismerhetünk közülük, mint például Aquincumot, vagy a Komárom melletti Brigetiót – mondta el Tóth János Attila, a Magyar Régészeti és Művészettörténeti Társulat búvárrégészeti szakosztályának vezetője.
Legutóbb tavaly – éppen a búvár régészek – Ercsi közelében találtak a mederfenéken cserépdarabokat, ami egy valahai táborhely létére enged következtetni – tette hozzá.
A most induló víz alatti kutatásnak különös jelentősége lehet, mert ha sikerül újabb erődök, táborok nyomára bukkanni, feltárásuk által nagyobb az esély arra, hogy a letűnt birodalom egykori dunai határvonalát az UNESCO a Magyar Limes Szövetség kezdeményezésére a világörökség részévé nyilvánítsa.
