Nagyvilág

Mivel haragította magára Greta Thunberg a klímavédőket?

HENRY NICHOLLS / AFP
HENRY NICHOLLS / AFP
Az elmúlt években nagy hatással voltak a nyugati világra a különböző aktivista csoportosulások, így például a feketék, a nők vagy az LMBTQ-személyek jogaiért, illetve a klímavédelemért küzdők. Ugyanakkor a palesztin-izraeli konfliktus miatt most repedések látszanak ezekben a mozgalmakban.

Nemrég Amszterdamban lépett a színpadra egy klímatüntetésen a világ egyik leghíresebb aktivistája, a még mindig csak 20 éves svéd Greta Thunberg. Nyakában egy tradicionális, fekete-fehér palesztin kendővel azt skandálta, hogy

megszállt területeken nincsen klímaigazság.

Ezzel az Izrael által megszállt palesztin területekre utalt, ám előtte még kifejtette: a klímamozgalomnak kötelessége „meghallatni azoknak a hangját, akik el vannak nyomva, és akik a békéért és az igazságért küzdenek.” Majd átadta a mikrofont egy szintén palesztin kendőt viselő nőnek, aki arról beszélt, hogy Izrael „népirtást követ el az országomban”, amikor kórházakra és civilekre céloz.

Amikor Thunberg visszavette a szót, egy férfi lépett fel a színpadra, és megpróbálta kicsavarni az aktivista kezéből a mikrofont, miközben azt mondta:

Klímatüntetésre jöttem, nem politikai nézeteket hallgatni.

Thunberg beszéde közben a 85 ezres tüntetésen többen is kinyilvánították a nemtetszésüket. A szervezők között ott volt az Extinction Rebellion, a Fridays for Future, az Oxfam és a Greenpeace is.

Thunbergnek nem ez volt az első megnyilatkozása az izraeli-palesztin konfliktusban. Korábban az X-en és az Instagramon a palesztinok melletti tüntetéseken való részvételre buzdított.

Ma Palesztinával és Gázával való szolidaritásból tüntetünk. A világnak azonnali tűzszünetet, igazságot és szabadságot követelve fel kell emelnie a szavát a palesztinokért és minden érintett civilért

– írta az egyik posztjában, amiben utóbb lecserélte a fotót, mert a rajta szereplő kék plüsspolipot sokan zsidóellenes szimbólumnak vélték, a polipot ugyanis a 20. század elején a mindenre rátelepedő zsidó befolyás jelképeként használták antiszemita rajzokban. Az új fotón a plüsspolip már nem szerepel, Thunberg pedig az esetről azt nyilatkozta: nem gondolta, hogy a polip sértő szimbólum lehet, és „természetesen a diszkrimináció minden formáját ellenezzük, így elutasítjuk az antiszemitizmust is.”

Ennek ellenére számos kritikát kapott például a német Zöldektől is, mivel nem tett említést a Hamász által október 7-én meggyilkolt 1400 izraeliről. Michael Blume, Baden-Württemberg antiszemitizmus-ügyi biztosa az X-en azt írta róla, „Ellentmondásos, hamis, és bagatellizálja a terrort.”

Mások – kevésbé visszafogottan – azt ajánlották Thunbergnek, hogy maradjon a klímaügy mellett, ahhoz ugyanis ért, és valódi sikereket tud felmutatni. Izrael kormánya sem hagyta szó nélkül a posztot, azt válaszolták rá a hivatalos X-csatornájukon: „A Hamász nem használ fenntartható anyagokat a rakétáikhoz, amik ártatlan izraelieket mészároltak le. A Hamász-merénylet áldozatai a te barátaid is lehetnének.”

Az izraeli védelmi minisztérium szóvivőjének – később visszavont – nyilatkozata szerint

bárki, aki Gretával azonosul a jövőben, a terror támogatója.

De nem csak Thunberg került kereszttűzbe, az ő kezdeményezésére létrejött Fridays for Future (FFF) ifjúsági klímamozgalomban is repedések keletkeztek. A mozgalom egyik német arca, Luisa Neubauer a német távirati irodának azt mondta, ők elhatárolódnak a nemzetközi FFF-hálózat közösségi oldalaitól, melyek arról írnak, hogy a klímamozgalom „egységesen Palesztina oldalán áll”, a nyugati média „agymosásáról” értekeznek, továbbá Izraelt „apartheid országnak” nevezik, ami miatt több német párt is a mozgalomtól való elhatárolódásra szólított fel.

A német FFF a közleményében kritizálta a nemzetközi szervezet Izraellel kapcsolatos álláspontját, „feltétel nélküli szolidaritást” vállalt a zsidó polgárokkal, ugyanakkor aggódik a növekvő muszlimellenes rasszizmus miatt, valamint érzékeli a gázai civilek szenvedését is.

Ezek nem ellentmondások. Elég nagy a szívünk ahhoz, hogy ezt mind egyszerre érezzük

– írták a közleményben.

Georg Wendt / DPA / AFP Luisa Neubauer klímavédelmi aktivista és publicista felszólal a pogrom éjszakájának 85. évfordulója alkalmából rendezett megemlékező eseményen, november 9-én a Joseph-Carlebach-Platzon.

Akadnak olyan klímaszervezetek is, amelyek osztják Thunberg álláspontját. Így például az Extinction Rebellion 19 aktivistája három nappal Thunberg posztja után a hágai nemzetközi bíróság épülete előtt tiltakozva azt állította, hogy Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök háborús bűnöket követ el, és egy „apartheid rezsimet” vezet. Felszólították a holland kormányt, hogy utasítson el mindenféle katonai együttműködést Izraellel.

A 2020-ban még Joe Biden amerikai elnöknek kampányoló fiatal klímaaktivistákat tömörítő Sunrise Movementtől is azt nyilatkozták a New York Timesnak, ha az amerikai kormány nem tesz további lépéseket a tűzszünet érdekében, 2024-ben talán nem fognak újra segíteni Bidennek.

Ha a Demokrata Párt és Biden elnök folytatja Izrael fegyveres és katonai támogatását, az a generációnk elvesztésével fenyeget, és ez egy nagyon veszélyes döntés lenne egy kritikus választási év előtt

– fogalmazott Michele Weindling, a csoport politikai igazgatója.

BLM

Nemcsak a klímavédelem aktivistáit osztja meg a palesztin-izraeli konfliktus, hanem az emberi jogi szervezeteket is, holott az Ukrajnát érő orosz inváziót követően még egységesen léptek fel ezek a csoportok.

STR / NurPhoto / AFP Greta Thunberg Kijevben, 2023. június 29-én

Nagy visszhangot keltett például, mikor a Black Lives Matter chicagói szervezete egy grafikát tett ki egy palesztin zászlós siklóernyősről azzal, hogy „Palesztina mellett állunk”.

Ez konkrétan a Hamász támogatásának tekinthető, ugyanis a terrorszervezet siklóernyősöket is bevetett az október 7-i mészárláskor. A csoport egy korábbi posztjában pedig arról értekezett, hogy a Hamász által elrabolt izraeliek jóval kevesebben vannak, mint ahány palesztint Izrael ejtett túszul Gázában.

Valójában az izraeli katonák és az izraeli hadsereg tábornokai, akik felelősek a palesztinok túszként tartásáért a világ legnagyobb szabadtéri börtönében, Gázában

– idézi a csoportot a Telegraph. A Hamász több mint 200 főt, köztük gyerekeket ejtett túszul az októberi terrortámadás alatt.

Egy harmadik posztban pedig arról írnak, hogy a Hamász által elkövetett erőszak valójában „álhír minden bizonyíték nélkül”, ami „az izraeli népirtás célpontjában lévő palesztinok dehumanizálását szolgálja.”

A BLM-mozgalom gyökereit részben a fekete radikális tradícióban lehet megtalálni, a Fekete Párducok, Malcolm X és Angela Davis is nagy hatással volt rájuk. Malcolm X már az ötvenes években azt hangoztatta, hogy a színesbőrű amerikaiak teljesen az „arabügy” mellett állnak, járt Gázában és a palesztin menekülttáborokban is pár hónappal az 1965-ös meggyilkolása előtt.

Ugyanakkor sokan rokonszenveztek már Izrael létrejötte előtt is a cionista mozgalommal, a zsidó állam létrehozásával, mert az afroamerikaiak számos hasonlóságot találtak a zsidók egyiptomi rabszolgaságból való kiszabadulása, függetlenedése és a rasszizmussal való szembenállása között. Az 1967-es háború azonban bizonyos mértékig fordulópontot jelentett, ezt követően jobban együtt tudtak érezni az Izrael által elnyomott palesztinokkal, minthogy otthon is a saját elnyomásukat érzékelték.

De megszólaltak a témában, LMBTQ- és az abortuszpárti aktivisták is. Az egyik New York-i tüntetésen egy táblán az volt olvasható, „a reproduktív igazságosság igazságot jelent Palesztinának is”, egy másik manhattani demonstráción több százan vonultak a „Queerek Palesztina Felszabadításáért” zászló alatt. Egy brit kezdeményezésű, Palesztinával szolidáris levelet pedig több mint 1400 LMBTQ magánszemély és szervezet írt alá.

Woke

A megosztottság érzékelhető a brit és amerikai egyetemek úgynevezett woke-kultúrájában is. A jobboldal szerint a woke egyre inkább a liberálisok túlzásba vitt befogadásmániáját és önostorozását jelenti, ami ellen küzdeni kell. A jobboldal kultúrharcosai szerint a woke-kal szembeni küzdelem a normalitásért, a hagyományos kultúráért való harc, a baloldal szerint viszont a woke elleni mozgalom csak a rasszizmus egy újszerű és fedettebb formája.

Nagy-Britanniában a Konzervatív Párt emelte föl a témát: a napokban felmentett Suella Braverman belügyminiszter a kirúgását követően közzétett nyílt levelében négy fő témát nevezett meg, ami miatt csatlakozott a Sunak-kormányhoz, és ebben az egyik az volt, hogy megpróbálta kezelni az iskolákban egyre inkább elharapódzó woke-kultúrát.

HENRY NICHOLLS / AFP Egy tüntető „Cruella gyűlöletet terjeszt, egy terrorista állam bábja” feliratú plakátot tart kezében London központjában 2023. november 11-én. (A magyarul Szörnyellának fordítható elnevezés Suella Bravermanre utal.)

A palesztin-izraeli kérdés évtizedek óta megosztja az amerikai egyetemi polgárságot, de október óta minden korábbinál szélsőségesebben jelentkezik: zsidó és muszlim hallgatókat érnek fenyegetések, tüntetéseket tartanak, aktivistákat próbálnak a másik oldalról elhallgattatni (munkaajánlatokat vonnak vissza tőlük, óriásplakátokon látják vissza magukat), adományozók vonták meg forrásaikat az egyetemektől, diákok vonulnak ki az órákról.

Ennél is ijesztőbb, hogy a Rágalmazáselleni Liga – amely a zsidóellenes gyűlöletet kíséri figyelemmel – és az Amerikai-Iszlám Kapcsolatok Tanácsa – amely a muszlimellenes gyűlöletet vizsgálja – egyaránt jelentős emelkedést lát a muszlimok, illetve a zsidók elleni erőszakos vagy erőszakkal fenyegető esetek számában.

Ron DeSantis floridai kormányzó október végén, a Republikánus Zsidó Koalíció (RJC) eseményén közel ezer konzervatív zsidó adományozó, hivatalnok és aktivista előtt tartott beszédében úgy fogalmazott: a sokszínűség, a népességarányos egyetemi felvételi és a különböző hátterű emberek befogadására tett programok telítve vannak a diszkriminációval, ami

Izrael-ellenes, százszázalékosan zsidóellenes, ha logikusan következtetünk. Ami felveti azt, hogy mennyire beteggé váltak az egyetemek, mert foglyul ejtette és korrumpálta őket a woke ideológia.

DeSantis és más jelöltek már csak azért is próbálnak a zsidó republikánusokra hatni, mert Donald Trump exelnök – aki toronymagas esélyese a republikánus előválasztásnak – tavaly komoly felháborodást váltott ki azzal, mikor a több alkalommal is antiszemita kijelentéseket tevő Kanye Westtel, valamint a nyíltan antiszemita és holokauszttagadó Nick Fuentesszel vacsorázott.

Közben az egyetemek vezetői próbálnak helyes utat találni azzal kapcsolatban, hogy meddig tart a szólásszabadság, és hol kezdődik a gyűlöletbeszéd.

Ha a szerepek felcserélődnének, és afroamerikai vagy LMBTQ-hallgatókról lenne szó, az egyetem kétségtelenül fellépne, és gondoskodna arról, hogy a kampusz biztonságos helyszín legyen a számukra. Ezt a zsidó diákokért nem teszik meg, és ez egészen felháborító

– fejtette ki véleményét a liberális képmutatásról Matt Brooks, az RJC elnöke. Ugyanezen az eseményen az azóta az elnökjelölti versenyből kiszálló szenátor, Tim Scott arról beszélt, hogy „az amerikai politikában, a radikális baloldalon engedték elharapózni a mérgező antiszemitizmust.” Az egyetemeknek korábban nem jelentett problémát, hogy a politikai viták fórumai legyenek.

De most? Most a népirtásra való felhívás platformjaként használják a saját intézményeiket. Most szánalmas mellébeszélést, vagy, ami még rosszabb, fülsüketítő csendet kínálnak. Úgy tűnik, jobban sértik őket a mikroagressziók, mint a tömeggyilkosságok. Ha egy másik kisebbségi csoportról lenne szó, higgyék el, a háztetőkről sikítozna a szélsőbal

– fogalmazott Tim Scott.

Fiatalok

A felmérések azonban azt jelzik, nem arról van szó, hogy az egyetemek „woke-zárványként” vagy „inkubátorként” működnének – ahogy azt a republikánus politikusok hangoztatják –, hanem generációs szakadék mutatkozik meg a kérdésben. Az UnHerd például arra mutatott rá, hogy a fiatalabb generációk inkább szimpatizálnak a palesztinokkal, mint az izraeliekkel. A Gallup közvélemény-kutató mintegy fél évvel az október 7-ei terrortámadást megelőző felmérésében arra jutott, hogy az 1980 és 2000 között született amerikaiak generációja – elsőként az amerikai történelemben – inkább szimpatizál a palesztinokkal, mint az izraeliekkel. A még fiatalabbakat, a Z-generációt nem mérték fel, mert körükben még túl kevesen vannak a 18 év felettiek.

Lokman Vural Elibol / Anadolu Agency / AFP Palesztin-barát tüntetők a New York-i Penn Station előtt 2023. november 17-én.

Generációs különbséget mért az Ipsos is – Nagy-Britanniában. Eszerint a 18–34 év közöttiek 23 százaléka a palesztinokat, 7 százaléka az izraelieket támogatná (mindeközben 25 százalékuk maradna semleges az ügyben, 21 százalék szerint az országnak nem is kéne beavatkoznia). Ezzel szemben az 55–75 év közöttiek 22 százaléka az izraelieket, 4 százaléka a palesztinokat támogatná (44 százalék szerint kéne Nagy-Britanniának semlegesnek maradnia, 15 százalék szerint pedig egyáltalán nem kéne beleavatkoznia az ügybe).

A Harvard Egyetem és a Harris piackutató nemrégiben készült kutatása szerint:

a 18 és 24 év közötti amerikai választók 51 százaléka gondolja úgy, hogy a Hamász tombolását igazolhatják a palesztinok sérelmei.

Ha pedig azt kérdezik, az Egyesült Államok segítse-e fegyverekkel és katonai felszereléssel Izraelt, a Quinnipiac közvélemény-kutatásából azt látni, hogy minél idősebbekről van szó, annál inkább billen a mérleg az izraeliek javára:

  • a 18 és 34 év közöttiek 51 százaléka helyteleníti (39 százalék támogatja);
  • a 35–49 közöttieknek már az 59 százaléka helyesli (35 helyteleníti);
  • az 50–64 közöttiek 77 százaléka ért vele egyet (17 százalék nem);
  • a 65 év felettieknél pedig 78 százalékos a támogatottsága a kérdésnek (15 százalék válaszolt nemmel).

Az UnHerd cikke szerint a felmérések alátámasztják, miért látni a muszlimok mellett olyan sok fiatalt is a palesztinpárti tüntetéseken.

Tayfun Coskun / Anadolu Agency / AFP Palesztinpárti tüntetők és az Ázsia-Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködés (APEC) globális kereskedelmi csúcstalálkozója ellen tüntetők San Franciscóban 2023. november 12-én.

Sam Weinberg, egy liberális ifjúsági csoport, a Path to Progress ügyvezető igazgatója úgy látja, az amerikai fiatalok árnyaltabban látják a világot, ez okozza a felmérések eltérő eredményeit.

Úgy gondolom, hogy a fiatalok és általában a baloldaliak azokkal rokonszenveznek, akiket hátrányos helyzetűnek tartanak

– utalt a Politicónak a gázai helyzetre.

Ugyanakkor szerinte a közvélemény-kutatások túlzottan leegyszerűsítik a kérdést, miközben az izraeli-palesztin konfliktus jóval összetettebb.

Lehetsz egyszerre Izrael-párti és Netanjahu-ellenes. És lehetsz egyszerre palesztinpárti és Hamász-ellenes is.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik