Nagyvilág

A kórházat ért támadás teljesen megváltoztatta Izrael és a Hamász konfliktusát

Ali Jadallah / ANADOLU / AFP
Ali Jadallah / ANADOLU / AFP
Lélektani és politikai fordulópontot is jelenthet a gázai Al-Ahli kórházat ért támadás. Függetlenül attól, hogy ki hajtotta végre, a Közel-Kelet szinte egységesen állt ki Izraellel szemben. Az incidens nagyban szűkítheti az ország mozgásterét Gázában, és felerősíti a külső szereplők beavatkozásának esélyét. A térségben végig söprő indulatok ezen túl kiszámíthatatlanná teszik a konfliktus alakulását, a ma Izraelbe érkező Biden elnök számára pedig egyértelmű kudarcot jelent.

Helyi idő szerint kedd este hét óra körül találat érte a Gázai övezetben található Al-Ahli baptista kórházat, több száz civil sebesült és menekült halálát okozva. A sokk, amelyet csak fokoztak a közösségi médiában azonnal megjelenő brutális képsorok, gyorsan átváltott hatalmas felháborodásba és dühbe. A Hamász rögtön a Gázát éppen bombázó Izraeli Védelmi Erőket (IDF) tette felelőssé, amely először csak annyit közölt, hogy vizsgálatot kezdett az ügyben, majd bejelentette, hogy a rendelkezésre álló információk alapján nem ők hajtották végre a csapást. Az IDF szerint a Hamász mellett harcoló Iszlám Dzsihád nevű szervezetnek egy Izrael irányába tartó, a kórház közeléből kilőtt rakétája tévesztett célt, és ez vezetett a katasztrófához.

Mohamed Masri / Middle East Images / Middle East Images / AFP Az Al-Ahli Baptista Kórház 2023. október 17-i bombázását követően tartott sajtótájékoztató.

A közösségi médiát azonnal ellepték a különböző videók és „bizonyítékok”. Néhányukról gyorsan kiderült, hogy szándékos félrevezetésen alapulnak, a szemben álló felek pedig biztosak voltak benne, hogy a másik a hibás. Alapvetően természetesen egyik oldalnak sem szabad feltétel nélkül hinnünk: a Hamász továbbra is egy terrorista szervezet, amelynek valóban sok rakétája vétett célt, Izrael pedig jelenleg egy saját túlélési képességében megrendült hadviselő fél. Nem tett jót az izraeli hadsereg szavahihetőségének, hogy a kezdetben bizonyítékként megosztott videót a közösségi médiában utólag kitörölték, de az sem, hogy 2022 májusában az Al Dzsazíra palesztin-amerikai újságírójának halálával kapcsolatban már hasonló viták zajlottak. A kormány akkor tagadta, hogy az izraeli erők túlkapása miatt halt volna meg az újságíró – és nem is akart együttműködni az FBI nyomozásában –, ugyanakkor az ENSZ Független Nemzetközi Vizsgálóbizottsága ennek ellenkezőjére jutott.

Persze ez még nem jelent semmilyen kézzelfogható bizonyítékot Izraellel szemben, de politikai hatását tekintve mindegy is, hogy kinek van igaza. A régió országai szinte egyhangúlag ítélték el Izraelt a támadásért, függetlenül attól, hogy milyen kapcsolatot ápolnak vele – a Netanjahu-kormánnyal jó viszonyban lévő Egyesült Arab Emírségek, az elmúlt hetekben Izraellel folyamatosan egyeztető Egyiptom és Jordánia, vagy a Hamászt támogató Szíria és Irán is így szólalt fel. A katasztrófa híre nyomán tüntetések és zavargások robbantak ki a régió nagyvárosaiban, többek között

  • Ammanban,
  • Bagdadban,
  • de még Isztambulban is.

A Nyugati Parton (Ciszjordániában) a mérsékelt Palesztin Hatóságok ellen vonultak utcára feltehetően Hamász-szimpatizánsok, a közfelháborodás pedig a hírek szerint több amerikai (és izraeli) diplomáciai képviselet ellen irányul.

Azonnali amerikai és izraeli politikai kár

Ugyan a kórházat ért katasztrófa hadászati változást nem hozott a háborúba, lélektani és politikai szempontból teljesen megváltoztatta annak dinamikáját. A Hamász támadását követően érezhető, Izrael felé mutatott nemzetközi szimpátia nagyon meggyengült, ami alááshatja a várható gázai szárazföldi offenzíva megítélését. Eddig több külső szereplő is felszólalt ugyan a palesztin civilek védelme érdekében, de Izrael gázai fellépését szükséges rossznak ítélte meg. Az al-Ahli kórházat ért incidenst követően azonban drasztikusan megnőtt Izrael támogatásának a politikai ára. A gázai szárazföldi offenzíva megvalósíthatóságát eddig is többen megkérdőjelezték, ugyanakkor ezt követően nagyban beszűkült Izrael mozgástere.

Ali Jadallah / ANADOLU / AFP Az Al-Ahli Baptista Kórház sérültjeit látják el a kórházat ért légicsapás után 2023. október 17-én.

Az incidens rossz fényben tünteti fel Joe Biden amerikai elnök kormányának tevékenységét is, aki éppen a katasztrófát követő órákban indult el személyes látogatásra Izraelbe és Jordániába. Az időzítés nem lehetett volna rosszabb Washington számára, a megváltozott helyzetben ugyanis kiállni Benjamin Netanjahu mellett politikailag kényessé vált, lemondani viszont már nem lehet az utat.

Ezzel párhuzamosan gyakorlatilag összeomolhat minden eredmény, amit Antony Blinken külügyminiszter el tudott érni az elmúlt héten végzett közel-keleti diplomáciai turnéjával. Még fel sem szállt Biden elnök gépe, amikor a jordániai kormány bejelentette, hogy az Ammanba tervezett csúcstalálkozó – amelyen a jordániai király mellett Mahmúd Abbász palesztin elnök és Abdel Fattah al-Szíszi egyiptomi elnök is részt vett volna – elmarad. A régióban kirobbant tüntetések Amerika-ellenessége alááshatja az Egyesült Államok térségbeli befolyását, és megnöveli a Washingtonnal való együttműködés belpolitikai árát az arab kormányok számára.

A katasztrófa ürügy lehet Iránnak és a Hezbollahnak

Mindezekkel párhuzamosan ebből a tragikus helyzetből Irán és szövetségesei tudnak a legtöbbet nyerni. A Hamász számára a túlélést jelentheti, ha a katasztrófát követően a szárazföldi beavatkozást elhalasztják vagy lemondják. Önmagában az is politikai győzelem, hogy tizenegy nappal egy brutális terrortámadást követően a szervezetnek meglepő módon sokan szinte azonnal elhitték, hogy Izrael felelős a támadásért. Úgy látszik, sikerült megfordítani a narratívát a háborúval kapcsolatban, aminek stratégiai következményei lehetnek.

STRINGER / ANADOLU / AFP Tiltakozás az Al-Ahli Baptista Kórházat ért légicsapás ellen Teheránban, Iránban 2023. október 18-án.

A Hezbollah és Irán is fel tudja használni a katasztrófát a saját politikai céljaira. A régióban fellángoló Izrael-ellenesség miatt a háborúba lépés politikai ára jelentősen csökkent.

Irán újabb fenyegetőzést fogalmazott meg, a Hezbollah a precedens nélküli harag napjának nevezte a szerdai napot, amely akár egy tökéletes alkalom lehet Izrael megtámadására. Ugyanis jelenleg úgy tudna a libanoni szervezet háborúba lépni, hogy maga mögött tudhatná a térség támogatását. Persze számos stratégiai megfontolás ettől még nem tűnt el (hatalmas kockázat lenne Biden elnök látogatása napján ilyen akciót elindítani), ugyanakkor ma már kevésbé tűnik valószerűtlennek egy provokáció, mint egy nappal korábban.

A Közel-Kelet még kiszámíthatatlanabbá vált

A Hamász és Izrael közötti háború eddig is nagy mértékben destabilizálta a térséget és lehetetlenné tette az előrejelzést, a kedd esti katasztrófa után a kiszámíthatatlanság csak növekedett. Az egyes országokban elinduló belpolitikai folyamatok, a diplomácia sikertelensége, az érzelmek további felkorbácsolása mind olyan tényezők, amelyek egy olyan vihart hoznak létre, amiben bármi és annak az ellenkezője is elképzelhető.

Egy lehetséges optimista olvasat szerint az Al-Ahli kórházat ért támadás csökkentheti a harci kedvet Izraelben, és nagyobb átgondolásra késztetheti a vezetést. A bizonytalanság és az eszkaláció folyamatos lehetősége alapvetően a legtöbb érintett szereplőnek sem ideális, ráadásul a nemzetközi közösség nyomására elindulhat egyfajta deeszkaláció. Ennek első jele lehetne a Hamász és az Iszlám Dzsihád által foglyul ejtett túszok elengedése vagy a gázai bombázások leállítása.

Ezzel szemben az események pesszimista értelmezése teljesen más képet fest fel. A heves tüntetések fellángolása kiszámíthatatlanná, potenciálisan meggondolatlanná teheti az egyes kormányokat. Egyre inkább tűnhet úgy Irán és a Hezbollah számára, hogy eljött az idő Izrael elpusztítására, vagy pedig az ellenük a jövőben indított izraeli katonai akció megelőzésére. Potenciálisan támadások érhetik az amerikai és izraeli állásokat az egész térségben, ami több, egyébként is instabil államban (Szíriában, Irakban vagy Libanonban) teljes káosszal járhat, valamint egy többfrontos háború kitörését is előre vetítheti. Az izraeli vezetés a Hamász elpusztításából nem engedve léphet fel a korábbiaknál is erőteljesebben, egyre több elhibázott döntést hozva vagy tévedést vétve.

Bármelyik irányba is indulunk el, a következő napok kritikusak lesznek – nem csak a konfliktusra nézve, de a Közel-Kelet jövőjére és a világpolitika alakulására is.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik