Választások előtt az SZDSZ
Abban mind a három lapunknak nyilatkozó politológus egyetértett, hogy az SZDSZ mostani arculata egészen az Európai Parlamenti választásokig nyúlik vissza. Hiszen ekkor az SZDSZ az alapvető liberális értékek felé fordult, s igyekezett kihangsúlyozni liberális identitását. Kumin Ferenc szerint azonban az SZDSZ parlamentbe jutása nem igazán a kampányon fog múlni. Véleménye szerint ugyanis a szabad demokraták felfogták helyzetüket, s elfogadták, hogy a nagypárti politizálásuk tovább nem folytatható. „Az SZDSZ így próbál alkalmazkodni kispárti szerepéhez, s azon – a párt mérése alapján 20 százalékos – liberális szavazókhoz szól, akiknek határozott értékrendje a liberalizmus”. Lakner Zoltán szerint az SZDSZ liberalizmusa az elmúlt 15 évben a szociálliberalizmustól egy neoliberális álláspont felé mozdult el. „Ez épp elég ok arra, hogy a tagjainak egy része átgondolja a párthoz való viszonyát” – véli a politológus, Mécs Imrét említve példaként. „Az SZDSZ-nek két kulcspozíciója van: az oktatási tárca, s a főpolgármesteri szék. Ha a liberális párt elveszti a választásokat, akkor kiemelt fontosságú lesz számára a főváros megtartása” – nyilatkozta előretekintve Gíró-Szász András. Kumin Ferenc szerint azonban az elmúlt ciklus alaposan megtépázta Demszky Gábort, így nem vehető biztosra az újbóli indítása. Esetleges visszalépésével pedig egy olyan új jelölt kerülhet a középpontba, aki az MSZP számára is megfelelő. A politológus szerint az új főpolgármester akár Kóka János is lehet, feltéve, ha a koalíció elbukja a voksolásokat és a miniszter így tárca nélkül marad.
Medgyessy és Szili – vezéráldozatok
„Kapcsolatuk mélypontja Medgyessy Péter bukása volt. Egy olyan koalíciós válságnak lehettünk tanúi, amelyre a rendszerváltás óta nem volt példa” – véli Kumin Ferenc. A politológus szerint azonban a miniszterelnök leváltásából pont az SZDSZ volt képes profitálni, hiszen a konfliktus alkalmas volt arra, hogy a párt megmutathassa karakterét. Gyurcsány Ferenc kormányra kerüléséhez azonban szükséges volt az is, hogy az MSZP maga is elengedje kormányfője kezét. „2004 nyarára általános vélekedés volt: Medgyessy Péterrel nem nyerhető meg a következő választás a koalíció számára. A casus bellit a 2004. augusztusi kormányátalakítás szolgáltatta, amikor Medgyessy leváltotta koalíciós partnere egy miniszterét. Ez alkalmat adott az MSZP-nek a bizalom visszavonására, majd arra, hogy a koalíciós partner magatartására hivatkozva az MSZP is megváljon a miniszterelnöktől. Mivel a két párt közös akaratáról volt szó, így ez aligha terheli a koalíciós partnerek viszonyát” – mondta Lakner Zoltán a FigyelőNetnek.
A Vision Consulting vezető elemzője szerint az államfőválasztás pedig inkább tekinthető karakterkonfliktusnak, hiszen az SZDSZ nem fogadhatta el vita nélkül az MSZP államfő-ajánlatát. Gíró-Szász András szerint a kudarchoz hozzájárult továbbá az is, hogy az SZDSZ meglovagolta az MSZP-n belüli megosztottságot, hiszen maga Gyurcsány Ferenc sem tett meg mindent a pártja jelöltje kapcsán, kihátrált Szili Katalin mögül. Az üggyel kapcsolatban Lakner Zoltán is kiemelte az MSZP-n belüli megosztottságot, a miniszterelnök és az MSZP elnökének passzivitását.
Csekély potenciál
„Az államfőválasztás jó példája annak, hogy az SZDSZ hogyan tudta kihasználni zsaroló potenciálját” – hangsúlyozta Kumin Ferenc. A 2002-es választások ugyanis Magyarországon egy újfajta koalíciót eredményeztek, ugyanis a liberálisok nélkül az MSZP önmagában képtelen volt biztosítani az egyszerű többséget az országgyűlésben. Zsaroló potenciálja azonban sokszor kevésnek bizonyult, hiszen a politológus szerint több esetben nem volt az SZDSZ-nek elég komoly befolyása ahhoz, hogy programját véghezvigye. „Ott, ahol a liberálisok miniszteri tárcákkal rendelkeztek – gondolva itt az oktatási tárcára – viszonylagos, néha felemás sikereket könyvelhettek el. Kivételt jelentenek az olyan látványos intézkedések, mint a sorkatonaság eltörlése vagy az áfa mérséklése” – mondta a politológus.
Az SZDSZ együtt, az MSZP egyedül folytatná
„Amennyiben az az eset állna fenn, hogy a szocialista párt önmagában megszerzi a parlamenti mandátumok többségét, akkor egyedül alakít kormányt” – nyilatkozta Hiller István, az MSZP elnöke a Magyar Rádiónak kedden. „Hajrá, lehet kormányozni” – reagált Horn Gábor lapunknak a feltevésre. Az SZDSZ ügyvivője szerint azonban Magyarországnak nem érdeke sem egy tisztán konzervatív, sem egy tisztán szocialista kormányzat. „A jelenlegi konzervatív párt, a Fidesz mind programját és mind ideológiáját tekintve nem alkalmas arra, hogy az SZDSZ-szel koalíciót alkosson. Az SZDSZ egyetlen koalíciós partnere jelenleg az MSZP. Ám nem bármi áron, hiszen az SZDSZ komoly feltételekhez kötné a közös kormányzást” – nyilatkozta a liberális párt kampányfőnöke a FigyelőNetnek. Horn Gábor a koalíciót egyébiránt sok vitával, feszültséggel és konfliktussal jellemezte. „Nagyon eltérő két pártnak kellett kormányoznia, de visszatekintve nincs okuk a szégyenre” – hangsúlyozta a szabad demokrata politikus.
