Miki egeret mindenki ismeri: a vörös nadrágjával, sárga cipőivel és fehér kesztyűjével a filmtörténet egyik legismertebb alakjává vált egér a Disney-birodalom legfontosabb, kilencvenöt éve született arca, múltjáról azonban alig beszélnek.
Az ötvenedik születésnapján a hollywoodi hírességek sétányán saját csillagot kiérdemlő figurát a legtöbb forrás szerint a producerként, rendezőként és forgatókönyvíróként is a 20. század egyik legfontosabb filmesének tartott Walt Disney (1901-1966), illetve a cég rajzolója, Ub Iwerks (1901-1971) hozta létre, így sokan teljes joggal arra gondolhatnak, hogy az a két alkotó saját ötleteiből, egy méretes fehér papírlapon, számos kisebb-nagyobb vázlat után jött létre.
A helyzet azonban nem egyszerű, így most bemutatjuk az eddig több mint százharminc filmben feltűnő, tíz Oscar-jelölésének egyikét díjra is váltó egér kevésszer emlegetett történetét, ami nem várt fordulatokat is tartogat.
Nyúlból lett egér
A csaknem pontosan száz éve, 1923 októberében a két testvér, Walt és nála nyolc évvel idősebb bátyja, Roy O. Disney által közösen alapított stúdió falai mögött 1927-ben hívták életre Miki közvetlen elődjét, Oswaldot, a szerencsés nyulat, aki teljesen átírta az animáció világát, hiszen saját személyisége volt, így nem csak egy szimpla mozgó rajzként viselkedett, de a humor minden egyes válfajában megmártózva szórakoztató, mindenkit a vászon elé ragasztó karakterré vált.
A sikerhez Disney gyors helyzetfelismerésére is szükség volt: szakított ugyanis a némafilm-korszakot uraló macskák, Felix, Julius vagy épp a Krazy Kat vizuális világával, a mesék világába emelve az élőszereplős filmek változatos kameranézeteit, vágási megoldásait, sőt, arra is rájött, hogy egymástól különálló viccek sorozata helyett akár az egész filmen végigvonuló ívekre és történetre van szükség, így a kor legfontosabb nevettetői,
filmjeiből igyekezett ellesni a történetvezetés titkait.
Az 1927-1938 között számos rövidfilmben feltűnő, majd rövid időre többször is újraélesztett Oswald az animációs piacra belépni vágyó Universal Pictures részére készült, így néhány hónap után a Disney elveszítette felette a kontrollt (ettől függetlenül ők gyártották a figurával készült filmek jó részét), Miki tehát a hosszú fülű, fekete-fehér, majd később kék nadrágos karakter pótlására, a már kijelölt irány folytatására jött létre.
Nem a kerek arcú, hosszú fülű Oswald volt azonban a legendás egér igazi őse – a valódi kiindulópontért jóval korábbra kell visszautazni az időben.
A szögletes Miki
A kétségkívül romanticizált történet szerint a karakter ötlete egy New Yorkból Los Angelesbe tartó, több mint négyezer kilométeres vonatúton, rögtön Oswald jogainak elvesztését követően jelent meg Disney fejében, aki a szerelvényen gyorsan fel is vázolta az első skicceket. A lap tetejére egy hirtelen ötlet eredményeként a Mortimer nevet írta, ez azonban egyáltalán nem tetszett a feleségének, így rövidesen megváltoztatták, és megszületett Mickey, akit mi, magyarok Mikiként ismerünk.
A sztori igazságtartalmáról ennyi idő, és valóban hiteles források hiányában nyilvánvalóan nehéz meggyőződni, az elmúlt három évtizedben azonban egyre több olyan bizonyíték, illetve elmélet került elő, ami finoman szólva is hiteltelenné teszi a történetet. Ezek közül a legerősebb Craig L. Andrews a Messy Nessy Chic vonatkozó cikkében is említett 2002-es kötete, a Broken Toy: A Man’s Dream, a Company’s Mystery, aminek középpontjában a szerző feleségének nagyapja, Torrence Dietz által létrehozott játékgyár,
Az 1925-ben, egy pennsylvaniai kisvárosban született cég negyvennél is több játékával (ezek jórészt itt láthatók) gyorsan népszerűvé vált, a nevét egy, a Performo által kiírt verseny eredményeként elnyert Micky (1927-ben ez is védjeggyé vált) azonban minden várakozást felülmúlt, így Disney nemcsak New York bármelyik játékboltjának kirakatában, de akár a vonaton vagy épp a postaládában is találkozhatott vele.
A nyilvánvaló hasonlóság miatt a Performo egy városi legenda szerint később be is perelte a filmstúdiót, ez azonban nem igaz, sőt, még elképesztőbb eladásokat produkáltak. Köszönhető volt ez persze annak is, hogy Micky rövidesen már piros nadrágot és sárga cipőt hordott, ez azonban meglepő módon mégsem mentette meg a céget: a nagy gazdasági világválság csúcsán, az Egyesült Államokban 25 százalékos munkanélküliségi arányt hozó 1933-as évben csődöt jelentettek.
A cég szabadalmának licenszelésével született egyéb játékok, figurák, sőt, fémdobozok piaca eközben tovább nőtt, a Disney saját gyártású tárgyainak bevételei pedig túlszárnyalták a mozipénztáraknál befolyó összegeket – első alkalommal Hollywood történetében.
Rajzolt ősök
Nem mindenki van persze meggyőződve arról, hogy Micky vagy épp Oswald volt a legfőbb ihlető: így érzi ezt a világ egyik legnagyobb Disney-gyűjtője, a játéktervező Mel Birnkrant is, aki úgy gondolja, hogy a rajzolt macskák egyeduralmát megtörni vágyó Miki valójában a Willie gőzhajóban (Steamboat Willie, 1928) való bemutatkozása előtti évtized egereiből lett összegyúrva:
- a Krazy Kat-filmekben és képregényekben 1913-tól látható Ignatzból,
- az első rajzolt világsztárt adó Felix the Cat epizódjaiban 1922-ben megjelenő Skiddoo-ból,
- az Aiszóposz kétezerötszáz éves meséit adaptáló Paul Terry Aesop’s Sound Fables című sorozatában 1921-től feltűnő Miltonból, aki mellett egy Minnie-hez hasonló karakter, az ugyanúgy fehér szoknyát hordó Mary – néhány képregényben Rita – is feltűnt.
Walt Disney és az utóbbi sorozat kapcsolatára két erős bizonyítékot is ismerünk: 1925-ben a férfi ugyanis arról beszélt, hogy bárcsak olyan vicces rajzfilmeket készíthetne, mint Terry.
Egy kollégája, Hugh Harman rövidesen ezért egy érdekes rajzot is készített neki: körbevágta a főnöke mutató fotót, majd az Aesop’s Sound Fables alakjait – köztük az egérpárt – rajzolta köré.
Mindezek után felmerül persze a kérdés, hogy ha korábban hasonló egerek tűntek fel az amerikai mozikban, akkor miért nem azok értek el Mikihez hasonló sikereket? A válasz egyértelmű: azért, mert a Disney sosem látott reklámhadjáratot indított a karaktere népszerűsítéséért, sőt, azt egy korábban elképzelhetetlen újítás – a hangosfilm – rajzolt korai szimbólumává tette.
