Moszkva: nem kívánunk további ukrán területeket elfoglalni

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője Moszkvában nyilatkozva közölte, hogy az ukrajnai hadművelet a belátható időben még folytatódni fog.

A The New York Times című amerikai lapban vasárnap megjelent interjújában leszögezte, hogy

Moszkva nem kíván további ukrán területeket elfoglalni, mindössze azokat akarja ellenőrizni, amelyek alkotmánya szerint részét képezik.

Ezek a térségek magukban foglalják a 2014-ben elcsatolt Krímet, valamint 2022 óta Luhanszk, Donyeck, Zaporizzsja és Herszon régiókat, amelyek területén továbbra is harcok folynak.

Megrongálta a Krím felé vezető hidat egy ukrán rakétacsapás ma – idézte a RIA hírügynökség a Krím Moszkva által kinevezett vezetőjét, Szergej Akszjonovot.

Ukrajna korábban júniusban támadta ugyanezt a hidat, amely a Krím és Ukrajna szárazföldi része közötti összeköttetések egyike.

A Herszon régió megbízott kormányzója, Volodimir Szaldo a Telegram csatornáján elmondta, hogy a Krím melletti Tonki-szoroson átívelő híd is megsérült egy iskola mellett.

Összesen 12 rakétát lőttek ki a kijevi terroristák, ebből 9-et a légvédelmünk lőtt le. Egy civil megsebesült, aki érkezéskor áthaladt a hídon. A Sztrelkovszkoje mezőtől Genicskig tartó gázvezeték is megszakadt, amely a híd mellett haladt. A város több mint 20 ezer lakosa maradt gázellátás nélkül.

– írta.

Erősödött Ukrajna helyzete a szaúd-arábiai Dzsiddában zajlott, a béke elősegítését hivatott tárgyalások nyomán – jelentette ki vasárnap Andrij Jermak, az ukrán elnök hivatalának vezetője. Jermak, aki a kijevi vezetést képviselte a találkozón, arról számolt be, hogy ugyan eltérő álláspontok fogalmazódtak meg, de a hozzávetőleg 40 részt vevő ország képviselői kiálltak az ENSZ Alapokmánya, a nemzetközi jog, valamint az államok szuverenitásának és területi épségének tiszteletben tartása mellett.

Éppen ezeken az elveken alapul Volodimir Zelenszkij ukrán elnök békejavaslata, amelyet részletesen ismertettünk

– hangsúlyozta Jermak. Mint mondta, az országok már fontolóra is vették, hogy milyen szerepet játszhatnának ennek megvalósításában.

Zelenszkij elképzelése orosz háborús bűnösök elítélésére szolgáló törvényszékek felállításán, biztonsági garanciákon, valamint az orosz csapatok kivonásán alapul Ukrajna területéről. A kétnapos találkozón a kijevi vezetést támogató nyugati nagyhatalmak, valamint a fejlődő országok, így India, Brazília, Dél-Afrika és Kína tisztségviselői vettek részt. Oroszországot nem hívták meg a tanácskozásra.

Szaúd-Arábia szombaton közölte: a tárgyalások megrendezése a Mohammed bin Szalmán trónörökös által tett humanitárius kezdeményezések és erőfeszítések folytatásába, illetve az orosz és az ukrán vezetéssel a válság első napjaitól folytatott kommunikációba illeszkedik. Rijád mind Oroszországgal, mind Ukrajnával jó kapcsolatokat tart fönn.

Ukrán címer került vasárnap a Szovjetunió szimbóluma helyére a kijevi Szülőföld emlékművön – írja az MTI.

Az ukrán háromágú szigonyt reggel helyezték el a hatalmas nőalakot formázó acélszobor kezében tartott 13 méter magas és 8 méter széles pajzson. A sarlót és kalapácsot néhány napja szerelték le munkások az emlékműről, amelyet 1981-ben avatott fel Leonyid Brezsnyev egykori szovjet pártfőtitkár.

A munkálatokat augusztus 24-ig, Ukrajna függetlenségének 32. évfordulójára tervezik befejezni. A 102 méteres magasságával a csaknem 500 tonna tömegű Szülőföld-szobor Európa legmagasabb emlékműve, amely az ukrán főváros második világháborús múzeuma mellett áll.

A 2014-es ukrajnai fordulat után törvényt fogadtak el a dekommunizációról, vagyis minden, a szovjet múlttal kapcsolatos emlékmű lebontásáról, a földrajzi és közterületi nevek megváltoztatásáról. Nyolc év alatt több mint 900 települést és mintegy 50 ezer utcát neveztek át. Az utóbbi időben már nemcsak a szovjet, hanem az orosz múlt nyomait is igyekeznek eltüntetni. Ukrajna-szerte lebontják orosz történelmi személyiségek, írók, művészek, tudósok, utazók emlékműveit, és átnevezik a róluk elnevezett utcákat, tereket.

Számos ország biztonsági szakértője kezdett szombaton Szaúd-Arábiában tárgyalásokat, amelyek célja az ukrajnai háború politikai rendezésének kidolgozása – idézi az MTI a szaúdi állami televízió jelentését.

A nemzetbiztonsági tanácsadóknak a Vörös-tenger partján fekvő Dzsiddában tartott találkozóján megoldásokat kívánnak kidolgozni az ukrán–orosz válságra – jelentette az el-Ehbaríja. A találkozón nyugati nagyhatalmak és fejlődő országok tisztségviselői vesznek részt. Egy szaúdi diplomata közölte: a júniusi koppenhágai találkozó elveit követve a résztvevő országok képviselői eszmecserét folytatnak a válság békés megoldásáról, közös közleményt az esemény konzultatív jellegénél fogva nem adnak ki.

Szaúd-Arábia közölte: a tárgyalások megrendezése a Mohammed bin Szalmán trónörökös által tett humanitárius kezdeményezések és erőfeszítések folytatásába, illetve az orosz és az ukrán vezetéssel a válság első napjaitól folytatott kommunikációba illeszkedik. Rijád mind Oroszországgal, mind Ukrajnával jó kapcsolatokat tart fönn.

Oroszország nem képviselteti magát a találkozón, a Kreml szóvivője annyit mondott, hogy Moszkva távolról figyeli a fejleményeket. Szaúd-Arábia több alkalommal is felajánlotta, hogy közvetít Oroszország és Ukrajna között. Rijád tavaly hadifoglyok cseréjében működött közre. Májusban Volodimir Zelenszkij ukrán elnök vett részt az arab országok szaúdi éves csúcstalálkozóján.

Andrij Jermak, az ukrán elnök hivatalának vezetője, aki Kijevet képviseli a dzsiddai találkozón, kijelentette:

A tárgyalások nem lesznek könnyűek, de az igazság a mi oldalunkon áll.

Jermak péntek este egy televíziós interjúban hangsúlyozta az ukrán álláspont érvényesítésének fontosságát: „a feladatunk az, hogy egyesítsük az egész világot Ukrajna körül.” (MTI)

Orosz irányított bomba csapódott egy vértranszfúziós központba Ukrajna északkeleti részén, többen életüket vesztették, sokan megsebesültek – idézi a bbc.com Ukrajna elnökét.

Volodimir Zelenszkij elmondta, hogy elsőként a mentők próbálták megfékezni a tüzet, miután szombat este az oroszok csapást mértek a Harkiv régióban található kupianszki közösségre.

A terroristák legyőzése mindenki számára becsületbeli ügy

– tette hozzá az elnök. Az áldozatok pontos száma még nem ismert.

Oroszország egyelőre nem kommentálta nyilvánosan az ukránok által bejelentett támadást.

Dmitrij Medvegyev volt orosz elnök felvetette, hogy Moszkva újabb csapásokat mérhet ukrán kikötőkre válaszul arra, hogy Kijev a Fekete-tengeren orosz hajókat támad – írja a Guardian.

Medvegyev az orosz biztonsági tanács elnökhelyettese a hivatalos közösségi média fiókjain közzétett bejegyzésében igen élesen fogalmazott: „A szemétládák és torzszülöttek csak a kegyetlenséghez és az erőhöz értenek. Úgy tűnik, az Odessza, Izmajil és más helyek elleni csapások nem voltak elég nekik.”

Majd úgy folytatta:

Ha a kijevi söpredék ökológiai katasztrófát akar a Fekete-tengeren, akkor kapjanak egyet a területük azon részén, amely hamarosan Lengyelországhoz kerül, és amely utána évszázadokig bűzleni fog. (…) Ez lesz számukra a végső döntés a gabonaüzletről.