Manapság, ha valaki játszana, rengeteg platform kínál lehetőséget ilyesfajta szórakozásra. Adott
- a hagyományos PC,
- a laptop,
- a kifejezetten játékra fejlesztett asztali- és kézikonzolok,
- a zsebünkben lapuló okostelefon,
- egy tablet,
- de akár egy okostévé is,
- ráadásul a folyamatosan fejlődő technológiának hála egyre nagyobb teret nyer a streamelés, mikor a játék a felhőben fut, így nincs szükség erős hardverre, csak gyors internetre, egy kontrollerre és egy kijelzőre.
A játékipar fókuszában – a világ nyugati részén – ugyanakkor még mindig a számítógépek és a konzolok állnak, cikkünkben pedig azt vesszük sorra, manapság milyen költségeket jelent, ha valaki a legújabb és legjobb programokkal szeretne játszani.
Ha konzolon játszanánk
2023 közepén a kilencedik konzolgenerációnál járunk, ide tartozik a PlayStation 5 két verziója (lemezmeghajtós és az anélküli Digital Edition), illetve az eltérő hardverrel szerelt Xbox Series X és Xbox Series S, és még mindig fontos szereplője a piacnak a 2017-ben debütált, még nyolcadik generációs Nintendo Switch, amiből jelenleg három változat érhető el a vásárlók számára.
Az eredeti kiadás egy hibrid gép, tehát használható kézikonzolként és hagyományos módon, a tévére kötve, ennek létezik egy fejlettebb, OLED kijelzővel szerelt változata, elérhető továbbá a Nintendo Switch Lite, ami ugyan tízezrekkel olcsóbb az előbbi két modellnél, de cserébe nincs dokkolója, és csak kézikonzolként használható, tehát nem csatlakoztatható tévéhez.
Az árak így alakulnak:
- PlayStation 5: 220 ezer forint
- PlayStation 5 Digital Edition: 190 ezer forint
- Xbox Series X: 215 ezer forint
- Xbox Series S: 129 ezer forint
- Nintendo Switch: 120 ezer forint
- Nintendo Switch OLED: 150 ezer forint
- Nintendo Switch Lite: 95 ezer forint
Mivel a szórás elég tág az árcédulákat illetően, érdemes megnézni, pontosan mit kapunk a pénzünkért. A PS5 és az Xbox Series X jelenleg a legerősebb konzolok, amik a következő 5–6 évben vígan futtatnak majd minden AAA-kategóriás játékot (aktuális Assassin’s Creed, Call of Duty, a FIFA utódja stb.), elméletileg akár 4K felbontás és 120 Hz-es képfrissítés mellett – bár erre sok példát még nem láthattunk. Az Xbox Series S a közel százezres különbségért cserébe a nagytestvérénél szerényebb hardverrel rendelkezik, de a Microsoft ígérete szerint a jövőben erre a konzolra is megjelenik minden, ami az X-re, annyi kompromisszummal, hogy gyengébb lesz a grafika, illetve itt be kell érni maximum 1440p felbontással és a 60 Hz-es képfrissítéssel.
A Nintendo Switch már egészen más tészta.
Ez a gép már az életciklusa végén jár, és sosem volt igazán erős hardvere, így jobbára nem is jelentek meg rá az aktuális sikerjátékok, viszont ez az egyetlen olyan gép a piacon, amin játszhatók a Nintendo olyan, többmilliós eladásokat produkáló programjai, mint a legújabb Mario-, Zelda-, Donkey Kong-, Kirby-játékok, nem beszélve a Pokémon-sorozat friss epizódjairól.
Ha valaki rá van gerjedve ezekre a japán alkotásokra, csak a Nintendo Switch valamelyik verzióján tudja kipróbálni őket. Itt a hardverben nincs nagy különbség, az OLED verziónál értelemszerűen jobb a képminőség (de a játékok nem szebbek), míg a Lite klasszikus kézikonzol. Ha valaki nem akar tévén játszani, neki egyértelműen az utóbbi lehet a legjobb választás.
Ezen a ponton érdemes szót ejteni a platformexkluzivitásról is. Jelenleg ez a Nintendo gépénél a legerősebb, itt vannak olyan játékok, amik sehol máshol nem érhetők el. A Microsoftnál ez már rég nem jellemző, minden, amit kiadnak Xboxra, az elérhető PC-re is, és az elmúlt években a Sony is átállt erre a modellre azzal a nagy különbséggel, hogy olykor évek telnek el, mire egy-egy korábban PlayStation-exkluzív program (God of War, Marvel’s Spider-Man, Uncharted: Legacy of Thieves Collection, Days Gone) megérkezik számítógépekre is. Ha viszont valaki közvetlenül a megjelenéskor szeretne játszani olyan játékokkal, mint a Marvel’s Spider-Man 2 vagy éppen az aktuális Horizon-epizód, annak muszáj PlayStation 5 konzolt vennie.
Ha viszont valaki nem vágyik a legújabb játékokra, csak egy olyan konzolt szeretne, amin több ezer játék közül válogathat, annak nem butaság beszereznie egy PlayStation 4 vagy PlayStation 4 Pro konzolt. Utóbbi már 100 ezer forint alatt beszerezhető (bár sokszor csak használtan), és olyan mennyiségű remek játék érhető el rá, hogyha valaki most merül el a videójátékok világában, évekre el lesz látva. Ugyanez igaz egy előző generációs Xbox One vagy Xbox One X konzolra is.
A költekezés persze nem ér véget a gép megvásárlásával, arra mindenkinek fel kell készülnie, hogy az új szoftvereknek bizony borsos áruk van. Egy konzoljátékért a megjelenéskor átlagosan 25–28 ezer forintot kell fizetni, bár tény, hogy a premiert követő hónapokban ez az összeg szép lassan elkezd csökkenni. Kivéve a Nintendo Switch-exkluzív programok esetében, ahol az árak a megjelenést követően évekig makacsul tartják magukat: a 2017-es The Legend of Zelda: Breath of the Wild például kiskereskedelmi forgalomban még mindig 20 ezer forint felett szerezhető be.
A lemezmeghajtó nélküli PlayStation 5 Digital Edition kapcsán érdemes megjegyezni továbbá, hogy ennél a gépnél a felhasználó teljes egészében kizárja magát a lemezes piacról, tehát csak digitálisan tud játékokat vásárolni, ami egyben azt is jelenti, hogy nem tud másoktól olcsóbban használt játékokat szerezni – aminek azért hazánkban is elég nagy hagyománya van.
Az összképhez ugyanakkor hozzátartozik, hogy minden platform rendszeresen tart jelentős leértékeléseket a saját digitális áruházában, és ilyenkor egyes – régebbi – sikerjátékok akár 60–80 százalékos kedvezménnyel is beszerezhetők. Kivéve a Nintendót, ahol az exkluzív játékok esetében már a 20 százalék is hatalmas kedvezménynek számít. Ha tehát valaki türelmes, nem akar mindent az elsők között kipróbálni, nem keríti hatalmába a FOMO (félelem, hogy kimaradunk valamiből), akkor nem feltétlenül kell százezreket költeni játékokra.
Mindkét platform havidíjért nyújt olyan szolgáltatást, aminek keretében a felhasználók hozzáférnek egy nagyobb katalógushoz, amiből az előfizetés időtartama alatt szabadon letölthetők és játszhatók a programok. A Microsoftnál az Xbox Game Pass (legolcsóbb) havidíja 3000 forint, közel 200 játékkal, ráadásul itt a kiadó legújabb címei azonnal bekerülnek a kínálatba: ennek hála a havidíjért cserébe már a megjelenés napján játszható volt a Forza Horizon 5 vagy a Halo Infinite. Ugyanez a Sonynál a havi 4200 forintért kínált PlayStation Plus Extra fokozatnál érhető el, viszont ez a cég még a drágább, havi 5100 forintos PlayStation Plus Premium csomagnál sem teszi elérhetővé az előfizetők számára a legújabb saját kiadású játékait.
A konzolok kapcsán érdemes továbbá megemlíteni, hogy itt a szükséges kiegészítők is komoly tételt jelentenek. A gépek alapcsomagjában egy kontroller kap helyet, ha szeretnénk egy másodikat, és nem utángyártott modellt, akkor az nagyjából 25 ezer forintos extrát jelent, és akkor még nem beszéltünk a tárhelybővítésről, ami ismét csak súlyos tízezrekkel dobja meg a költségeket. És nem lehet elmenni szó nélkül amellett sem, hogy egy tévé, ami maradéktalanul képes kiszolgálni (4K, 120 Hz, alacsony válaszidő, HDMI 2.1, VRR stb.) a legerősebb gépeket, nagyjából 300 ezerről indul – a határ pedig itt a csillagos ég.
Ha PC-n játszanánk
Számítógépes fronton egyáltalán nem olyan egyszerű a helyzet, mint a konzoloknál, hiszen megannyi gyártó szinte végtelen komponenséből lehet játékra alkalmas PC-t építeni, illetve felfoghatatlanul széles a kínálat a kifejezetten játékra szánt laptopok piacán is. Hogy nagyjából belőhető legyen, itt milyen összegekben kell gondolkodni, összeállítottunk két különböző konfigurációt. Egy olyan – játékos szempontból minimalista – gépet, amin 1080p felbontásban, 30 képkocka per másodperc (fps) képfrissítéssel futtatható a Diablo IV, továbbá egy olyan masinát, ami már 4K-ban, átlag 60 fps mellett futtatható szinte bármilyen játék.
Alap konfiguráció:
- Intel Core i3-12100F processzor
- Nvidia GeForce GTX 1660 6 GB (pl. GIGABYTE GV-N166SD6-6GD) videókártya
- Kingston Fury 3200Mhz 16 GB vagy Corsair Vengeance 3200Mhz 16 GB memória
Ez az összeállítás biztosan megvan 250 ezerből, és ebben már benne van egy 600 wattos tápegység, egy kompatibilis Asus Prime (H610M-K D4) alaplap, egy ház, egy 2 terabájtos HDD, illetve egy 500 gigabájtos SSD. A gépen persze nemcsak a Diablo IV fut majd rendesen Full HD-ban, de az összes aktuális játék, viszont három év után jó eséllyel cserélni kell minimum az alaplapot, a processzort és a videókártyát, hogy ez a szint fenntartható legyen.
Erős konfiguráció:
- Intel Core i5-13600KF processzor
- Nvidia RTX 4070 TI videókártya
- Kingston Fury 32GB Beast DDR5 5200MHz memória
Ez a konfiguráció már 700 ezer forint környékén mozog, szintén tartalmazza a tápegységet (750 watt, Chieftec SteelPower BDK-750FC), az alaplapot (Gigabyte Z790 Aorus Elite AX), a házat, illetve egy 2 terabájtos merevlemez/1 terabájtos SSD kombót. Itt már 4K felbontásban játszhatunk, 60+ fps-sel, ultra grafikai beállításokon, egy VR-kiegészítő meghajtása sem okoz problémát, illetve garantáltan nem kell hozzányúlni a géphez az elkövetkezendő 5 évben.
Ennyiből világosan látszik, hogy amennyiben valaki PC-n szeret játszani, annak a hardverre többet kell költenie, viszont tény, hogy egy ilyen eszköz nem csak játékra használható, illetve egy jól összerakott gépen sokkal szebb és folyékonyabb megjelenítés érhető el, mint konzolon. Viszont itt is érdemes kiemelni: a fenti összegekben még nincs benne egy normális monitor, ahogy a különféle gamer kiegészítők sem, és akkor a VR-cuccokról még nem is beszéltünk. Ezeknél az eszközöknél az igazán jó termékek valahol félmillió forint környékéről indulnak.
Az igazán jó gamer laptopok szintén itt kezdődnek, és az utóbbi években a PC-s frontot is elérte a hordozhatósági láz: nemrég épp az Asus lépett piacra egy kézikonzolt idéző géppel, ami 307 ezer forintért kínál Windows 11-et, és olyan hardvert, amin elfutnak a legújabb játékok.
Ha pedig már játékok: 10–15 éve még igaz volt, hogy a PC-s játékok olcsóbbak, mint a konzolos társaik, de ennek mára vége. A nagynevű AAA-kategóriás játékokért (mint például a Star Wars – Jedi: Survivor) ugyanúgy 60–70 eurónak megfelelő forintot kell kifizetni, mint konzolon.
A számítógépes játékokat áruló digitális áruházak nagy előnye ugyanakkor, hogy rendre komoly akciókkal igyekeznek rábírni a vásárlókat, hogy náluk szerezzék be a kedvenc játékaikat. Itt sem ritkák a 60–80 százalékos leértékelések, pár euróért igazi nagyágyúk szerezhetők be, illetve mostanra nagy hagyománya lett annak is, hogy a cégek ingyen adnak alig pár éves sikerjátékokat – gondoljunk csak az utóbbi hetekből a Death Strandingre vagy a Metro: Last Lightra.
PC-n is elérhető továbbá a játékbérlés lehetősége: az Xbox Game Pass lényegében része minden Windows operációs rendszernek (de akadnak más szolgáltatások is), és ezen a platformon is rengeteg jó játékhoz férhetünk hozzá mindössze havi 3000 forintért.
És ne legyünk álszentek, ezen a platformon még mindig sokkal egyszerűbb kalózkodni, mint bármelyik konzolon. Fontos továbbá, hogy PC-n mindig könnyebb lesz játszani a több évtizedes kedvencekkel, mint konzolon, ahol az átjárhatóság manapság főleg streameléssel oldható meg.
Streaming: játék (erős) hardver nélkül
Még ma is igaz, hogy a játékhoz hardver kell, de ettől függetlenül a játékvilág néhány éve elindult abba az irányba, hogy ez megváltozzon, és a nyers erőt felváltsa a gyors, alacsony késleltetéssel működő internet. Ez kell ahhoz, hogy a játékok streamelhetők legyenek a felhőből.
Ami azt jelenti, hogy a játék nem nálunk, hanem egy távoli szerveren fut, de a mi képernyőnkön jelenik meg a látvány és mi irányítunk. Sci-finek hangzik, de már a valóság, a Microsoft-féle Xbox Game Pass és a GeForce Now szolgáltatás is bárki számára elérhető, a keretprogramok futtatásához még egy régi, a mai játékokhoz már gyenge PC vagy laptop is elég, sőt, az Xbox Game Pass már mobileszközökre is elérhető. Az előfizetési díjért cserébe pedig több tucat, akár több száz játék áll rendelkezésre – és nem kell többszázezres eszköz a játékhoz.
A gond csak az, hogy a technológia még gyerekcipőben jár, az infrastruktúra nem mindenhol alkalmas a követelmények kiszolgálására, illetve az ilyen formában elérhető játékok mennyisége még mindig meglehetősen csekély, nem tudja felvenni a versenyt a hagyományos megoldásokkal.
Viszont addig is, amíg ez általánossá válik (ami még mindig éveket jelent) bizonyos időközönként muszáj komolyabb összegeket költeni a játékhoz szükséges hardverre, legalábbis akkor, ha a legújabb programokkal szeretnénk játszani, méghozzá az éppen elérhető legjobb minőségben.
