A legalább 50 főt alkalmazó magyarországi cégeknek megoldást kell találniuk arra, hogy a dolgozók és egyéb érintettek, köztük a beszállítók és alvállalkozók tájékoztathassák a vezetőséget, ha vállalati visszaélést, például az emberi jogok megsértését, csalást, korrupciót vagy akár kartellgyanút tapasztalnak. Az EU direktíván alapuló magyar jogszabály alapján az ügyben induló belső vizsgálat állásáról legkésőbb három hónapon belül tájékoztatni kell a bejelentőt. Azok a vállalkozások, amelyek 50 és 249 fő között foglalkoztatnak, a belső visszaélés-bejelentési rendszert akár közösen is létrehozhatják – írták.
A munkatársak számától függetlenül kötelező forródrót kialakítani azoknak a társaságoknak is, amelyekre kiterjed a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozásának tilalmára vonatkozó törvény hatálya. Ennek következtében a szabály vonatkozik többek között minden ingatlankezelőre, könyvvizsgálóra, kaszinóra, ügyvédi irodára és bizalmi vagyonkezelőkre is.
„A cégeknek egy olyan komplex rendszert kell elindítania, amely képes kapcsolatot tartani a visszaélést bejelentő személlyel, miközben biztosítja annak névtelenségét is” – idézik Farkas Ádámot, az EY felelős üzleti működéssel foglalkozó területének vezetőjét. „Egy új alkalmazás lefejlesztése a költségek mellett nem várt jogi és technikai akadályokba ütközhet, azonban léteznek már kész megoldások is a hazai piacon. Ilyen például az EY által fejlesztett digitális applikáció” – tette hozzá.
Az EY 2022-ben egy globális felmérés keretében 54 országban 4762 felsővezető és munkavállaló bevonásával vizsgálta az etikus működés feltételeit. A Magyarországon megkérdezettek közel harmada (30%) már jelentett szabálytalanságot az igazgatóságnak, 57 százalékuk pedig tapasztalt némi nyomásgyakorlást annak érdekében, hogy ne tegyen panaszt. Mindeközben csupán minden második cég (55%) tett erőfeszítést annak érdekében, hogy szankcionálja az etikátlan viselkedést.
