Barna, több millió tonnát nyom, több mint 8 ezer kilométer át húzódik, és Florida partjai felé tart. A Mexikói-öbölben és az Atlanti-óceánon keringő hatalmas algacsomó a partokat szivacsos mocsokkal fogja beborítani, és a rothadó tojáshoz hasonló, szúrós szagot hoz magával – írja a Guardian.
A sargassum nevű algából összeálló barna képződmény a legutóbbi a tudósok által 2011 óta az Atlanti-óceánban észlelt hatalmas hínárszörnyek sorában, de ez lehet az eddigi legnagyobb. Nyugat felé nyomul a Karib-tengeren keresztül, és a mexikói Cancún és a floridai Key West strandjain máris hatalmas algaszőnyegeket mosott belőle partra a víz.
A barna mocsár mérete novembertől januárig minden hónapban megduplázódott, és jelenleg már egy akkora összefüggő övet alkot, amely az USA kontinentális részénél is szélesebb. A moszatszörny darabjai várhatóan Floridában és a Mexikói-öböl mentén máshol is elérik majd a strandokat idén nyárin, ami gondot okozhat a turistáknak.
A barna képződményt bogyószerű, oxigénnel teli buborékok tartják fenn a víz felszínen. De amikor a darabjai partot érnek, és lebomlanak a napon, akkor kénhidrogén kerül a levegőbe, amitől záptojásszag lesz. Ez pedig nemcsak szimplán kellemetlen, hanem súlyosbíthatja is az olyan légzőszervi problémákat, mint az asztma.
„Nagyon büdös, és elűzi a turistákat“ – mondta Chuanmin Hu, a Dél-Floridai Egyetem oceanográfusa, aki műholdon keresztül követi a sargassum virágzását.
A sargassum mindig is természetes módon képződött az Atlanti-óceánban, és a nyílt vizeken hatalmas úszó élőhelyet biztosít az olyan állatoknak, mint a teknősök, madarak, rákok és garnélarákok. Egyes állatok, például a sargassumhalak, pedig az egész életüket az úszó barna hínárszörny belsejében élik le. A hínár a szén-dioxidot is magába szívja.
A sargassum azonban problémákat okozhat, ha a partra sodorja a víz, és a tudósok az elmúlt évtizedekben azt tapasztalták, hogy jelentősen megnövekedett a partokat rutinszerűen eltömítő, másfél-két méteres halmok mennyisége.
„A növény ciklusának mélyszezonja most magasabb, mint az öt vagy hat évvel ezelőtti csúcspontja” – mondta az NPR-nak Brian Barnes, a Dél-Floridai Egyetem tengerészeti főiskolájának kutatója.
A monstre hínárképződmények kialakulásának pontos okát még nem tudják a kutatók, de azt gyanítják, hogy a kinövések szezonális jellege összefügg a nagyobb vízfolyásokból származó szennyezésekkel. A foszfor és a nitrogén, amelyekkel az algák táplálkoznak, a mezőgazdaságban használt műtrágyákból származó vízzel rendszeresen az óceánokba kerülnek.
És az éghajlati válság is hozzájárulhat a problémához, mivel egyrészt erősebb viharokat okoz – amelyek több algát kavarnak fel –, másrészt pedig hirtelen áradásokat is – ezek az áradások pedig a szennyezéseket a tengerbe mossák.
