Ezeréves történelmi távlatban sincs másik darabja a magyar kultúrának, ami úgy tudná felemelni a szívünket, mint a Himnuszunk
– jelentette ki Orbán Viktor vasárnap Szatmárcsekén, ahol a magyar kultúra napja alkalmából tartott ünnepi beszédet. Mint felidézte, legutóbb öt nappal ezelőtt énekelte el a Himnuszt, amikor Losoncon részt vett Duray Miklós temetésén.
Méltó és igazságos, hogy a magyar kultúra napja a Himnusz megszületésének napja legyen, fogalmazott a kormányfő, aki szerint műfaját tekintve a Himnusz ugyan imádság, „mégsem térdepelve és végképp nem leszegett fejjel énekeljük, hanem éppen ellenkezőleg, egyenesen és és mindig felemelt fejjel.” Hozzátette: amikor olvassuk a költeményt, nem Kölcsey Ferencet képzeljük magunk elé, hanem azt a rejtélyes valamit, amit magyar sorsnak és géniusznak nevezhetünk.
A Himnusz arra is emlékeztet minket, hogy nekünk magyaroknak is – mint minden más nemzetnek – jó okunk van a bűnbánatra, a kérdés csak az, hogy mit kezdjünk ezzel a fel- és beismeréssel – mondta a miniszterelnök.
Térdeljünk le a focipálya közepén? Vagy döntsük le a nagy elődeink szobrait? Tagadjuk meg és töröljük el ezeréves kultúránkat? Vagy hagyjuk, hogy az önjelölt, hazátlan és liberális cenzorok megrostálják és átírják a magyarok történelmét?
– sorolta a kérdéseket a kormányfő. Szerinte Kölcsey szavai nem erre utalnak. Mint mondta, a magyarság bűneinek száma és mértéke lehet magas, ám a Jóisten mégsem törölt el minket a Föld színéről. „Ennek pedig az lehet az egyetlen oka, hogy erényeink és érdemeink is számosak” – tette hozzá.
Szerinte a brüsszeli bürokraták liberális világpolgárrá akarnak kalapálni bennünket,
de mindig kijátszottuk őket.
Orbán szerint a magyarok megtanulták, hogy a történelem jó oldalát azok a nagyhatalmak határozzák meg, amelyek felülkerekednek, őket pedig nem érdekli, hogy mi a történelem jó oldala a magyarok számára. „Magyarország, ahogy kétszáz éve, a Himnusz születésének a napján is magyar” – hangsúlyozta.
Mi vagyunk a magyarok, akik nem vagyunk, és nem is leszünk alávalóbbak más népeknél, és a magunk különleges mivoltában is vagyunk legalább olyan jó, derék és tiszteletre méltó nép, mint bármely másik. A többi minden más a Jóistenre tartozik. Majd meglátjuk, hogy újabb 200 év múlva ki marad állva, és mely népeket rostál ki a történelem ura
– fogalmazott a miniszterelnök.
A miniszterelnök közölte: mindig ellenálltunk, „mindig megtaláltuk a saját élet ösvényeit”” Amikor nem lehetett nyíltan felírni a zászlóra, akkor is tudta mindenki, hogy „vagyunk, akik voltunk és leszünk, akik vagyunk”.
Kijelentette: ha van erény, amely kiérdemli a túlélés jutalmát, akkor az az önmagunkhoz való ragaszkodás. A kormányfő kiemelte: „ezért nem tudnak csapdába csalni ma sem azok a szirénhangok”, amelyek arra csábítanak, hogy „álljunk a történelem jó oldalára”.
Úgy fogalmazott, „ezért nem szédülünk bele az egyre véresebb háború örvényébe, ezért akarunk tűzszünetet, tárgyalásokat és békét”. A magyarok megtanulták, hogy a történelem jó és rossz oldalát azok a nagyhatalmak fogják meghatározni, amelyek utóbb felülkerekednek, és őket a legkevésbé sem érdekli, mi a jó, vagy mi a rossz a magyaroknak – mondta.
Orbán Viktor szerint ezért „nekünk a legbonyolultabb és legnehezebb helyzetekben is a történelem magyar oldalán kell maradnunk”. A miniszterelnök azt mondta: bár minden irányból szárazföld veszi körül Magyarországot, valójában szigetország. Ezeregyszáz éve a magyarok idejöttek, kijelölték szálláshelyüket idegenek között és szorításában. Náluk „méretesebbek” árnyékában berendezték államukat, és kialakították az élet magyar rendjét, amelyet tartunk azóta is, több mint ezeregyszáz éve.
Beszéljük a mindenki más számára érthetetlen nyelvünket, írjuk a mások számára hozzáférhetetlen mélységű és magasságú irodalmunkat, és mások számára követhetetlen észjárással navigáljuk az országot az európai hullámverésben,
emelte ki a kormányfő.
Orbán Viktor kijelentette: „mi mondjuk meg, ki jöhet be, ki maradhat itt; ki élhet velünk és ki nem, és mi akarjuk meghatározni azt is, hogyan kapcsolódhat össze az életünk a szomszédainkkal”. „Nem jobbak vagy rosszabbak vagyunk, hanem mások”, és ezt a másságot a magyar kultúra adja – mondta a miniszterelnök.
A kormányfő beszédében üdvözletét küldte a „pannon Veszprém városának”, amely mostantól Európa kulturális fővárosa, bizonyítva Antall József egykori miniszterelnök kijelentését, miszerint „magyarok vagyunk, tehát európaiak”.
A miniszterelnök rámutatott: a Himnusz üzenetét és mélyebb értelmét Lukács evangéliuma 21. fejezetének 28. sora világítja meg. Összetartozó sorok, mintha ugyanaz a szellem írta volna azokat: „Megbűnhődte már e nép a múltat s jövendőt”, ezért „Egyenesedjetek fel, és emeljétek fel a fejeteket”.
Orbán Viktor hangsúlyozta: „mi vagyunk a magyarok, akik nem vagyunk, és nem is leszünk alávalóbbak más népeknél, és a magunk különleges mivoltában is vagyunk legalább olyan jó és tiszteletre méltó nép, mint bármely másik”. Minden más a Jóistenre tartozik – tette hozzá.
Meglátjuk, hogy újabb kétszáz év múlva ki marad állva, és mely népeket rostál ki a „történelem ura” – zárta szavait a kormányfő.
