Citybeli szakértők azonban azt is jósolják, hogy az újjáépítési kiadások támasztotta keresletnövekmény a későbbiekben többet ad hozzá a japán gazdaság teljesítményéhez, mint amennyivel a természeti csapás az idén csökkentheti a növekedést.
Hitelminősítői vélemény szerint a katasztrófa “egyelőre” nem okoz költségvetési válságot Japánban.
A Barclays Capital, a City egyik legnagyobb befektetési háza hétfőn összeállított helyzetértékelésében 15 ezer milliárd jenre (több mint 180 milliárd dollárra) taksálta a várható teljes kárösszeget. A ház számításai szerint ez a japán gazdaság évi összteljesítményének hozzávetőleg a 3 százaléka.
A cég összevetésként felidézi, hogy az előző legsúlyosabb japán földrengés, amely 1995-ben Kobe kikötőváros környékén pusztított, 9500 milliárd jen kárt okozott, ami az akkori éves GDP-érték csaknem 2 százaléka volt. A kobei földrengést követő hónapban az érintett térség ipari termelése havi összevetésben 4,6 százalékkal csökkent, a következő hónapban azonban 4,9 százalékkal nőtt – teszik hozzá a Barclays Capital londoni elemzői.
Egy másik nagy londoni befektetési csoport, a Bank of America-Merrill Lynch globális gazdaságelemző részlege (BofA Merrill Lynch Global Research) hétfői prognózisában ugyancsak a kezdeti termelési sokk után várható visszalendülést valószínűsítette.
A ház előrejelzése szerint a katasztrófa 0,2-0,3 százalékponttal csökkenti a japán gazdasági növekedés idei ütemét, ám az újjáépítési kiadásokból eredő későbbi többletkereslet várhatóan meghaladja majd az éves GDP-érték 1 százalékát.
A BofA Merrill Lynch Global Research londoni szakértői összehasonlító elemzésükben kiemelték, hogy a kobei földrengés által érintett prefektúrák nagyobbak voltak, és az éves japán GDP-érték 12,4 százalékát adták.
A ház számításai szerint a mostani katasztrófa által legsúlyosabban érintett két prefektúra a japán gazdaság összteljesítményéből 3,1 százalékkal részesedik.
A Standard & Poor’s nemzetközi hitelminősítő hétfőn megerősítette a japán államadósság “AA mínusz” osztályzatát.
A másik mértékadó nemzetközi hitelminősítő, a Moody’s Invetors Service hétfőn Londonban kiadott helyzetértékelése szerint a természeti katasztrófa nem jelent “küszöbönálló” japán költségvetési válságot, mivel az ország mély és likvid kormánykötvény-piaca valószínűleg továbbra is “kivételesen alacsony költséggel” finanszírozza még a földrengés nyomán várhatóan felduzzadó államháztartási hiányt is.
A Moody’s elemzői is azon a véleményen vannak, hogy az újjáépítési kiadások “nagyon hatékony és igazolható” költségvetési ösztönzőként hatnak majd, és várhatóan ellensúlyozzák a termelés- és keresletkiesésből eredő gazdasági károkat.
A hitelminősítő szerint ugyanakkor a katasztrófa közvetlen államháztartási költségei valószínűsíthetően megakasztják a globális pénzügyi válság és a recesszió által hátrahagyott nagy költségvetési hiány leépítésének folyamatát. A Moody’s londoni elemzői kiemelik azonban, hogy Japánnak bőséges hazai megtakarításai vannak, amelyek lehetővé teszik a megnövekedett kormányzati finanszírozási igények fedezését.
A cég hangsúlyozza azt is, hogy Japán nettó nemzetközi követelésállománya, amely a GDP-érték 60 százalékához közelít – vagyis Japán ilyen mértékben számít nettó külső tőkekihelyezőnek -, a legnagyobb a fejlett ipari gazdaságok csoportján belül.
A Moody’s prognózisa szerint a jen is várhatóan stabil marad, ami minimálisra csökkenti a katasztrófa pénzügyi hatásait.
Hétfőn valamelyest emelkedett a londoni piacon a japán államadósság-törlesztési kockázat ellen kínált származékos biztosítási csereügyletek (credit default swaps, CDS) díja, de a piaci szereplők továbbra sem árazzák kiugró eséllyel Japán mint szuverén adós törlesztésképtelenné válását.
Az egyik vezető londoni piaci adatszolgáltató csoport, a CMA DataVision adatai szerint a japán CDS-díjszabás a hétfői londoni kereskedésben 91 bázispont környékén mozgott a 83 bázispontos előző záró után.
A jelenlegi japán CDS-árazás azt jelenti, hogy a japán szuverén törlesztési leállás kockázatára biztosítási tranzakciókat kínáló piaci szereplők 90 ezer dollárnál valamivel magasabb éves díjat kérnek középárfolyamon minden 10 millió dollár japán államadósság után a befektetőktől az irányadó ötéves futamidőre.
A CMA számítási modellje szerint a hétfői japán CDS-árszint arra vall, hogy a londoni adósságpiac most is mindössze 7,5 százalék körüli halmozott valószínűséggel árazza Japán mint szuverén adós törlesztésképtelenné válását ötévi távlatban.
A Japánnál – GDP-arányosan számolva – kisebb adósságállományú Görögországgal szemben például sokkal bizalmatlanabb a londoni piac. A görög CDS-ügyletek árazása hétfőn érzékelhetően csökkent ugyan, az 1086,7 bázispontos záróról 1013 bázispont környékére, de ez a szint is azt jelenti, hogy a piac 55-56 százalékos halmozott távlati eséllyel árazza Görögország törlesztésképtelenné válását. A magyar CDS-díjszabás 293 bázispont körül mozgott a hétfő délutáni londoni kereskedésben, a pénteki, 295,6 bázispontos záró helyett.
