Furcsa dolog történt: az államadósságok kockázatára kínált biztosítási tranzakciók árát meg sem mozdította a szerdai kereskedésben a volt görög kormányfő nagy feltűnést keltő kedd esti kijelentése Görögország euróövezeti távozásának lehetőségéről.
Lukasz Papademosz egy hírügynökségi nyilatkozatát a piaci szereplők először úgy értelmezték, hogy az előző görög miniszterelnök reálisnak tartja Görögország euróövezeti távozásának lehetőségét. Papademosz később egy televíziós nyilatkozatban helyesbítette önmagát, mondván: Görögországban nem készülnek kilépési tervek, csak az “nem zárható ki”, hogy más országokban felkészülnek ilyen eshetőségre.
Barátkoznak a legrosszabb verzióval
Nagy londoni befektetési és elemzőházak már jó ideje valószínű fejleményként számolnak Görögország euróövezeti távozásával, így Londonban talán nem is keltettek különösebb meglepetést Papademosz szavai.
A Commerzbank – az egyik legnagyobb európai pénzügyi szolgáltató csoport – e heti devizapiaci áttekintése szerint a “horrorforgatókönyv” ma már hiteles: eszerint az “ultrabalos” Sziriza párt megnyeri az újabb görög választásokat, az új kormány elveti a további megszorító intézkedéseket, az Európai Bizottság, az eurójegybank (EKB) és az IMF alkotta trojka erre leállítja a segélyprogram folyósításait, és Görögország végül elhagyja az euróövezetet.
Az egyik legnagyobb londoni gazdasági-pénzügyi elemzőcég, a Capital Economics közgazdászai új helyzetértékelésükben valószínűtlennek nevezték, hogy az euróövezet “jelenlegi formájában túléli” a válságot.
A ház londoni közgazdászai közölték: központi forgatókönyvük az, hogy Görögország még az idén elhagyja a valutauniót, 2013-ban pedig Portugália – és esetleg Írország is – követi.
A Fitch Ratings hitelminősítő legutóbbi londoni értékelése szerint ha a megismételt, júniusban esedékes görögországi választások után sem alakul olyan kormány, amelynek mandátuma lesz a költségvetési szigort és a szerkezeti reformot előíró EU/IMF-program folytatására, akkor pedig “valószínűvé válik” Görögország távozása az euróövezetből.
Fotó: Shutterstock
Gyengébb a forint
Már most is érezzük a bőrünkön az aggodalmakat: az euró negyed év óta először újra 300 forintnál többe kerül, tehát nagyon meggyengült a forint. Ebben londoni elemzői vélemények szerint ugyanakkor az IMF/EU-finanszírozási programmal kapcsolatos bizonytalanságnak is szerepe lehet.
Timothy Ash, a Royal Bank of Scotland (RBS) londoni globális felzárkózó térségi kutatórészlegének igazgatója a 300 forint/euró feletti árfolyamról befektetőknek összeállított szerdai gyorselemzésében “érdekesnek” nevezte a hirtelen gyengülést, tekintettel arra, hogy a befektetők “jó híreket” feltételeztek az IMF/EU-tárgyalásokkal kapcsolatban, és ezért eddig “nem mentek neki” a forintnak.
Ash szerint lehetséges, hogy ez a helyzet most változik, és a forint “kezdi megfizetni” annak az árát, hogy még nem egyértelmű a helyzet az “IMF/EU-finanszírozási fronton”.
Más nagy londoni házak szerint ugyanakkor várhatóan nemsokára elkezdődnek a tárgyalások.
A JP Morgan bankcsoport londoni elemzői minapi budapesti tájékozódó látogatásukról összeállított beszámolójukban közölték: azzal számolnak, hogy a hivatalos IMF/EU-tárgyalások júniusban megkezdődhetnek. A cég szakértői reálisnak nevezték, hogy szeptember-októberre elérhető az egyezség a finanszírozási csomagról.
Drágább az államadósság
A legnagyobb londoni piaci adatszolgáltató csoport, a CMA szakelemzőinek kimutatása szerint az irányadó ötéves magyar szuverén kötvényadósság törlesztési leállására kínált határidős biztosítási csereügyletek (credit default swaps, CDS) középárfolyama a szerdai londoni jegyzésben 574 bázispont környékén mozgott az előző esti 571 bázispontos záró után.
Május elején – az idei év kezdete óta először – még 500 bázispont alatti magyar CDS-árazásokat mértek a londoni piacon. A magyar CDS-tranzakciók azóta folyamatosan drágulnak, követve az euróövezeti adósságválsággal kapcsolatos piaci hangulat romlását és a valutauniós tagországok ugyancsak emelkedő CDS-árfolyamait.
A szerdára kialakult magyar CDS-árazás azt jelenti, hogy egységnyi, tízmillió euró névértékű ötéves magyar államkötvényre jelenleg 574 ezer euró körüli éves középárfolyamon kínálnak határidős törlesztéskockázat-biztosítási tranzakciókat a londoni piacon, vagyis a magyar CDS-kontraktusok középárfolyama a hónap eleje óta több mint 70 ezer euróval emelkedett.
A magyar CDS-árfolyamok az idei év első kereskedési hetében mindazonáltal még 750 bázispont feletti rekordokon jártak, így az év eleji szintnél még mindig hozzávetőleg 180 ezer euróval olcsóbb az irányadó ötéves futamidejű magyar szuverén devizakötvény tízmillió eurónként számított törlesztésbiztosítási díja Londonban.
A CDS-tranzakciók árazása jelzi, hogy a piac mennyire ítéli kockázatosnak azt az állami vagy vállalati adóst, amelynek kötelezettségeire az adott határidős törlesztésbiztosítási kontraktusok vonatkoznak.
