Fontos az üzlet, mert valamiből meg kell élni, de a magyarok szemében elismerésre méltó, hogy az arab kultúra több ezer éves – vezette fel megnyitó beszédét Orbán Viktor miniszterelnök a mai, első arab–magyar gazdasági fórumon, amelyen 16 arab országból több mint 200 üzletember vett részt. Persze, ha Budapesten körülnéznek, akkor láthatják, hogy a mi nagyszüleink, dédszüleink és ükszüleink sem lustálkodtak – tette hozzá.
Fotók: Kummer János
Hasonlóságként sorolta még fel a két nép között, hogy – az európai államokkal szemben – nemcsak az intézményeket, az eljárásokat és a szabályokat tartják fontosnak, hanem a személyes kapcsolatokat is. Orbán emellett mindkét népben lát egy olyan tulajdonságot, ami a modern világban „elpárolgott”, s amelynek kérdésében az európaiak szerinte szégyellősek: a büszkeséget.
A nagymúltú arab–magyar barátságra példaként azt hozta fel, hogy például Magyarország a líbiai harcok idején sem zárta be nagykövetségét Tripoliban, és az ottani sérülteket magyar kórházban ápolták.
Cserediákok
Úgy látja: itt is, ott is fontos kérdés, hogy a fiatal nemzedék vajon hol fog élni, hol fog dolgozni. Magyarországon a fiatalok egyötöde munkanélküli, mert a képzési rendszer rosszul készítette fel őket a gazdaságban való megfelelésre. „Az oktatási rendszer radikális átalakítása után azt reméljük, hogy évtizedekre versenyképes lesz a magyar munkaerő” – jegyezte meg.
Az arab országok és Magyarország közötti gazdasági kapcsolatok javítása érdekében cserediák-programokat indít majd a kormány, amelynek keretében több száz arab diákot fogadhat a magyar oktatási rendszer, s magyar diákok is mennének arab országokba. „Sok arab diák tanul Magyarországon, s jó benyomásokat szereztek. Nemcsak sikeresek, hanem megbecsültek is lettek itt” – magyarázta.
Világvége hangulat Európában
A miniszterelnök arról is beszélt a részt vevő arab üzletembereknek, hogy szerinte egy új korszak küszöbén áll a világgazdaság. Korábban azt hitte, hogy a rendszerváltás megtervezéséhez, lebonyolításához hasonló kihívás nem éri majd pályája során, ám ma az európai államok előtti kihívást is léptékében hasonlónak gondolja. „A küzdelem más, de a tét hasonlóan nagy” – mondta. Úgy látja: ha Európa nem talál választ a kor kihívásaira, akkor az elkövetkezendő húsz év nagy vesztese lesz.
Az európai országoknak ugyanis arra van szükségük, hogy az államadósságuk csökkentése mellett növeljék a versenyképességüket – mindezt a társadalmi stabilitás megőrzésével, anarchia és ribillió nélkül – magyarázta. Ezt szerinte kevés ország fogja tudni lebonyolítani, de Magyarország köztük lehet.
Közép-Európa – Németország és a hozzá kapcsolódó posztszocialista gazdaságok – szerinte azért vannak jobb helyzetben, mert itt eleve nem épült ki a szocializmus lebontása után a jóléti állam, ezért nem kell most lebontani. A térségben kötött üzletek ezért szerinte 5 éven belül fel fognak értékelődni. „Ha az arab üzletemberek ezt felismerik, 5-10 év múlva életük jó üzleti döntéseként gondolnak majd a most megkötött megállapodásokra” – tette hozzá.
Az arab–magyar viszonyok
Mint Szijjártó Péter külügyi államtitkár szavaiból kiderült, az arab világnak 87 magyarországi befektetési lehetőséget kínáltak fel, ebből 35-öt a turizmus, 17-et a megújuló energia és a zöld technológiák, 14-et az informatikai, telekommunikációs és elektronikai, 11-et az élettudományok és tízet a mezőgazdaság és az élelmiszeripar területén. Összesen nagyjából 2 milliárd eurónyi befektetésről volt szó (ez körülbelül fél-egy évi magyarországi működőtőke-beáramlásnak felel meg).
Sok arab ország gazdag üzletemberei keresik egyébként a jó beruházási lehetőségeket a világban – derült ki Adnan Kassar, az Egyesült Arab Kamara elnökének szavaiból. Úgy számolnak: 2020-ra 4 ezer milliárd dollárnyi arab tőke keresi majd a helyét. (Ez az összeg körülbelül Magyarország teljes éves termelésének hússzorosa, s ezzel legfeljebb Kína és az USA előzheti meg az arab országok erejét a világ gazdaságának alakításában.)
Adnan Kassar szerint az arab üzletemberek elsősorban a számukra fontos tudást és technológiát jelentő megoldásokat keresik, egyebek között az öntözés és egyéb mezőgazdasági rendszerek, a wellness és turisztikai szolgáltatások és az egészségügyi rendszerek terén.
Az állampapír és az olajvagyon
Az „állampapír” szó egyébként egyik fél száját sem hagyta el, ám feltehetően az államadósság finanszírozási lehetőségeinek bővítése is a kormány célja lehet, hiszen egyes arab államok híresek elkülönített vagyonalapjaikról. Ezekbe az alapokba gyűjtik a gazdag országok a pénzt, amelyet nem kell elkölteniük a kormányaiknak, s a pénzügyi világ komoly erőivé nőtték ki magukat.
Az Egyesült Arab Emírségek ilyen alapja Norvégiáé után a második legnagyobb a világban, Szaúd-Arábiáé a negyedik, Kuvaité a hatodik. Együttesen 1500-1600 milliárd dollárt képviselnek. Valamennyi alap alapvetően olajértékesítésből származik.
