Gyors megoldásra vár a tanárhiány.
Ezt ezúttal nem a két szakszervezet (Pedagógusok Szakszervezete, Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete) sztrájkbizottsága, hanem maga a Nemzeti Pedagógus Kar (NPK) vezetője mondja, éspedig a Közép-Európai Sajtó és Média Alapítványhoz (Kesma) tartozó Kisalföldnek.
Horváth Péter a portálnak megerősítette, miután az oktatásügy a Belügyminisztériumhoz került, találkozót kért Pintér Sándortól, akivel hétfőn ül le egy egyórás bemutatkozó beszélgetésre.
Lesz miről tárgyalni, hiszen azt mondja, évek óta tanárhiánnyal küzdenek az iskolák, sokkal többen mennek nyugdíjba, hagyják el a pályát, mint ahányan érkeznek.
Annyira nyílik az olló a kezdő tanárok és a pályától búcsúzók száma között, hogy rövid távon nem mutatkozik esély ennek a megfordítására.
Horváth Péter szerint a tanárhiány miatt a leterheltség is egyre nagyobb, legtöbben már heti 25-26 órát tanítanak egyéb feladataik mellett. A Nemzeti Pedagógus Kar elnöke is kulcskérdésnek tartja a bérek rendezését,
hiszen a pedagógusbérek a diplomás-átlagbérnek nagyjából az ötvenöt százalékára estek vissza.
Abban bízik, hogy a külső körülmények dacára sikerül előrelépni e tekintetben a közeljövőben. A Nemzeti Pedagógus Kar is azt képviseli, hogy a pedagógusbérek alapját
ne a 2014-es minimálbér határozza meg, hanem a korábbi jogszabályoknak megfelelően a mindenkori minimálbér alapján számítsák a fizetéseket.
Ez kiszámíthatóvá tenné a helyzetüket, a pályakezdők bére bruttó 400 ezer forintra emelkedne.
Orbán Viktor kormányfő egyébként többször is beszélt a tanárok béremeléséről. Tavaly év végén nemzetközi sajtótájékoztatóján azt mondta, sok múlik a gazdaság teljesítőképességén.
De a pedagógusoknak igazuk van, tehát a mostani 10 százalékos emelés nem oldja meg azt a problémát, amivel ők küszködnek, vagyis hogy az elvégzett munkájukhoz képest és az időközben megnőtt magyar bérszínvonalhoz képest a fizetési színvonaluk alacsony.
Akkor nem mondott számokat, de jelezte, nem is béremelésről, hanem bérrendezésről kell gondolkodni. Később, már a választások után, szintén egy nemzetközi sajtótájékoztatón arról beszélt, hogy a 10 százalékos emelést meg tudják valósítani, de elvi alapon nem ért egyet azzal, amikor egy állami ágazat bérezése a minimálbérhez van kötve.
A képviselőknél egyébként pont ilyen bérautomatizmus működik, csak náluk az előző évi átlagkeresetet veszik alapul. Ez alapján nőtt Kövér László házelnök díjazása is, akiéhez éppen most igazítanák a kormányfőét.
Frissítés!
Pintér Sándor és Horváth Péter első találkozóján a bérek és a munkaterhek nem kerültek szóba, de arról részletekbe menően egyeztettek, miként lehetne az oktatást hatékonyabbá tenni – írja az Index.
Az NPK elnöke a portálnak azt mondta, főleg arról volt szó, hogy az iskolában töltött órák miként hasznosulnak, hogy lehet a tehetséget felismerni, segíteni. A belügyminiszter azt kérte, a kar dolgozzon ki erre javaslatokat, amire az elnök ígéretet tett.
Horváth Péter a kérdésre, hogy a bérek, munkaterhek témakörét érintették-e, azt felelte, a belügyminiszter megerősítette, a nyáron is folytatják a tárgyalásokat a pedagógus-szakszervezetekkel, az említett kérdéseknek az az elsődleges platformja.
Én úgy érzem, hogy abszolút van nyitottság a tárcában
– tette hozzá Horváth Péter, megjegyezve, a szakszervezetekkel mindenképpen egyet tud érteni abban, hogy a minőségi oktatáshoz elengedhetetlen a bérek rendezése és a munkaidő újragondolása, csökkentése.
Közben a tárca közölte, júniusban valamennyi pedagógusnak, nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő dolgozónak, vezetőnek lehetősége lesz kitölteni egy elektronikus kérdőívet a köznevelési rendszer továbbfejlesztési lehetőségeiről. Az intézményekhez az Oktatási Hivatal juttatja el a szükséges információkat.
Az anonim felmérés intézménytípusonként eltérő időszakokban történik. A felmérés, többek között, a biztonságos és rendezett óvodai-iskolai környezettel kapcsolatos elvárásokra, a pedagógusok foglalkoztatására, a gyermekek és a pedagógusok teljesítményének mérésére, értékelésére vonatkozó megoldásokra irányul. A válaszokat a Belügyminisztérium beépíti az ágazatot érintő fejlesztési terveibe.
