Az IDEA Intézet választás utáni első kutatása szerint a Fidesz magabiztos győzelme hatott a választókra. A kormánypárt a teljes népesség körében 43, a biztos szavazóknál 57 százalékon áll.
Az április 3-i országgyűlési választásokon a Fidesz – az összes hazai névjegyzékben szereplő választóra vetítve – a belföldi szavazatok mintegy 36 százalékát szerezte meg. Ehhez képest a 43 százalék, jelentős, hibahatáron túli növekedés.
A választói aktivitás némileg mérséklődött, a 2022. február végi szintre emelkedett az ismeretlen preferenciájúak aránya (23%).
A sorrend: Fidesz, DK, Mi Hazánk
A választások egyik meglepetése a Mi Hazánk Mozgalom lett, amely mintegy 330 000 belföldi szavazattal bekerült a parlamentbe, most pedig tovább erősödött. A teljes népesség körében 7 százalékon áll, a 3. legtámogatottabb párttá vált. (A Medián a minap a 2. helyen mérte őket – a szerk.)
A korábbi ellenzéki összefogás pártjai közül a Demokratikus Koalíció a legerősebb (9%), de a választások előtti mérésekhez képest ez hibahatáron túli csökkenést jelent. Önállóan bejutna a parlamentbe a Momentum és a Jobbik (5–5%), az LMP, az MSZP és a Párbeszéd azonban még együtt sem.
A biztos szavazóknál még nagyobb a Fidesz-fölény
A kormánypárt 57 százalékos támogatottságohoz képest a második DK csak 12 százalékon áll. Hibahatáron belüli a Mi Hazánk (8%), a Momentum (7%) és a Jobbik (6%) támogatottsága. Ebben a körben más párt el sem érné a parlamenti bejutáshoz szükséges 5 százalékos támogatottságot. Ehhez legközelebb még a Kétfarkú Kutya Párt áll 4 százalékkal. A választásokat követő képlet világos: nagyon nagy a legitimációja a Fidesznek, mögötte szétaprózódott, legfeljebb közepes támogatottságúak az ellenzéki pártok.
Módszertan
Az adatokat április 29. – május 9. között vették fel közösségi média alapú kérdőív (CAWI) segítségével. A végeredmény reprezentatív az ország felnőtt népességére nem, életkor és régió tekintetében. Az 1800 fős minta hibahatára az alapmegoszlások esetében legfeljebb ±2,3 százalékpont.
