Az előzetes várakozásoknak megfelelően a miniszterek közül a helyén maradt Varga Judit, Nagy István, Palkovics László, Pintér Sándor, Rogán Antal, Gulyás Gergely, Varga Mihály, Szijjártó Péter és Semjén Zsolt is. A távirati iroda péntek kora délután arról írt, hogy Orbán Viktor Semjén Zsoltot általános miniszterelnök-helyettesnek kérte fel, aki egyúttal a nemzetpolitikáért, nemzetiségpolitikáért, egyházpolitikáért és egyházdiplomáciáért felelős miniszterként is dolgozik majd. Az Agrárminisztériumot Nagy István, a Belügyminisztériumot Pintér Sándor, az Igazságügyi Minisztériumot Varga Judit vezetheti.
A kormányfő a Külgazdasági és Külügyminisztérium élére Szijjártó Pétert, a Miniszterelnöki Kabinetiroda vezetésére Rogán Antalt, a Miniszterelnökség élére Gulyás Gergelyt kérte fel. A Pénzügyminisztériumot Varga Mihály, a Technológiai és Ipari Minisztériumot Palkovics László vezetheti (az innovációs és technológiai tárca után).
Május 11-én a Karmelita Kolostorban tárgyalt leendő kormánya több tagjával a miniszterelnök, és „miniszteri asztalnál” ültek új szereplők is. Olyanok is, akik visszatérnek a miniszteri székbe – még ha nem is abba, amelybe legutóbb ültek.
Nagy Márton – gazdaságfejlesztés
Az új ciklus egyik kulcsszereplője lehet az 1976-os születésű Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszterként, hiszen a kormány olyan gazdasági kihívásokkal szembesül már a közeljövőben (egekbe szökő infláció, elszálló energiaárak, államháztartási hiány stb.), amelyek markánsabb állami beavatkozást és gazdaságszabályozást, sőt, nagyobb kreativitást igényelnek a korábbi évekhez képest. Nagynak kipróbált és a jelek szerint jól működő munkakapcsolata van a miniszterelnökkel: 2020 közepe óta, lassan két éve Orbán Viktor gazdasági főtanácsadója, és talán nem véletlen az sem, hogy az év elején Nagy az élelmiszer-, illetve üzemanyagár-stop kommunikációjából is kivette a részét.
Nagy Márton a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen diplomázott 1999-ben, később az Államadósság Kezelő Központnál és az ING Vagyonkezelő Rt.-nél volt vezető elemző. 2002-től egészen 2020-ig dolgozott a Magyar Nemzeti Bankban (MNB), ahol végül alelnöki posztig vitte, és a hírek szerint még Matolcsy Györggyel is jó kapcsolata volt: állítólag Nagy volt a realista a túlságosan is idealista jegybankelnök mellett. Itt jegyzendő meg, hogy Nagy korábban, azaz még a Járai Zsigmond-, vagy a Simor András-vezette MNB-ben is megtalálta a számítását, sőt, egy történet szerint még azt is megengedhette magának a kollégái által meglehetősen törtetőnek leírt Nagy, hogy saját főnökét is kirúgassa, és hogy a jegybankban egészen nyersen teremtse le azt, akinek a teljesítményével nem elégedett. 2020-as távozása váratlanul hatott (noha voltak hírek, hogy Matolcsy Györggyel több fronton is összerúgta a port), a jegybank akkori közleménye szerint „más fontos vezetői megbízatása miatt” távozott. Könnyen lehetséges – tesszük hozzá már mi –, hogy az elmúlt két év kormányfői tanácsadói szerepköre igazából csak felkészülés volt az igazi „vezetői megbízatással” járó, komolyabb kihívásokra.
Nagy ambícióját és munkabírását az is jelzi, hogy korábban a jegybank alelnöki posztja mellett a Monetáris Tanács tagja, a Magyar Pénzverő Zrt. igazgatósági elnöke, az Országos Betétbiztosítási Alap és a Szanálási Alap igazgatótanácsi tagja, a Központi Elszámolóház és Értéktár Rt. igazgatósági tagja is volt, illetve 2015 decembere és 2017 márciusa között pedig a Budapesti Értéktőzsde elnöke. Egy róla készült portré szerint a jegybank újfajta szerepfelfogásában Nagynak komoly alakítóereje volt, amit tömören úgy lehet összefoglalni, hogy szerinte a MNB-nek alapvetően vezetnie kell a hazai bankrendszert egy elképzelt gazdasági víziónak megfelelően, és nem kiszolgálni a piaci szereplők megfogalmazott elvárásait.
Csák János – Kulturális és Innovációs Minisztérium
Komoly területeket kapott Magyarország korábbi londoni nagykövete, akinek nincs számottevő politikai múltja: Csák Jánosé lesz a kulturális és innovációs tárca, állítólag ide kerül majd a felsőoktatás, családpolitika, kutatás, tudomány, de a gyermekjólét is.
Az idén 60 éves Csák diplomáját még a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen szerezte pénzügy és szociológia szakon. A rendszerváltás után üzletemberi karrierbe kezdett: a Matáv pénzügyi igazgatója volt 1993 és 2000 között, illetve a Mol-csoport elnökségi tagja volt az első Orbán-kormány alatt 1999 és 2000 között. Innentől jöjjenek posztok csak felsorolásképp: volt a T-Mobile Magyarország elnöke, a Richter Gedeon Nyrt. igazgatósági tagja, a bécsi székhelyű Creditanstalt Investment Bank (CA-IB) Magyarország igazgatója, a 2000-es években a Heti Válasz tulajdonosa, 2011 és 2014 között Magyarország londoni nagykövete. 2016-ban a Design Terminal (üzleti és kulturális tehetséggondozással foglalkozó ügynökség) elnöke és társtulajdonosa lett, de egy időben hasonlóképp elnökként és társtulajdonosként vitte a Brain Bar fesztivált.
Az orbáni politika elkötelezett híve, ezt a 2019-es nekünk adott interjúban többször is nyilvánvalóvá tette, sőt, még Mészáros Lőrincben is talált tiszteletre méltót. „Lőrincet különösen nagyon nagyra becsülöm a munkabírásáért, meg azért, hogy fel tudta építeni a vállalatbirodalmát”, ehhez pedig Csák hozzátette, hogy „jónak tartom a nemzeti burzsoázia kialakulását, mert ami most van, az nemzetközi összehasonlításban még túl kicsi, szinte említésre sem méltó. Még több tehetős ember kéne, és még vagyonosabbak.”
Komolyan érdeklődik a bölcselet és műfordítás iránt: utóbbit éppúgy műveli (példaként említenénk egy Szókratészről szóló monográfia magyarra ültetését), mint a tanulmányírást, de hozzá fűződik a szépirodalmi és művészeti kiadó, a Helikon új márka- és üzleti stratégiájának kialakítása is. Életrajza szerint 2015 óta a Bank of China CEE igazgatótanácsának tagja, 2019-től pedig a Kék Bolygó Klímavédelmi Befektetési Zrt. felügyelőbizottsági tagja, illetve a Magyar-Szlovák Kereskedelmi Kamara társelnöke. Még ebben az évben választották meg a MOB Etikai Bizottságába is.
Szalay-Bobrovniczky Kristóf – Honvédelmi Minisztérium
Csak első hallásra tűnik furcsának az eddig főleg a korábbi londoni nagyköveti posztja, illetve Habony Árpáddal való közeli barátsága és különböző üzleti tevékenysége miatt ismertté váló Szalay-Bobrovniczky Kristófnak a kinevezése a honvédelmi tárca élére. Szalaynak ugyanis van katonai múltja: a magyar tartalékosok honlapja szerint ugyanis Szalay tartalékos százados, a Magyar Honvédség vitéz Szurmay Sándor Budapest Helyőrség Dandár 32. Nemzeti Honvéd Díszegységénél, a Palotaőrség állományában tartalékos csoportparancsnok.
Ugyanitt olvashatjuk róla, hogy 1970-ben született, 1993-ban végzett a Gödöllői Agrártudományi Egyetemen, majd francia állami ösztöndíjjal elvégezte a Copernic programot, amely egy posztgraduális menedzsment-képzés Párizsban. A pénzügyi szektorban dolgozott hat évig, majd 1999-ben a telekommunikációs szektorban felsővezetői pozíciókat töltött be. 2004-től volt egy ideig a Heti Válasz kiadója.
Habony Árpáddal is a 2000-es években került közelebbi kapcsolatba. 2008-tól 2010-ig Habony és Szalay-Bobrovniczky ügyvezetője az Adratiq Islands Group Befektetési és Tanácsadó Kft.-nek, ezt követően már a 2010-es években lett igazgatósági tagja annak a Századvég Gazdaságkutató Zrt.-nek, amely akkoriban lett az Orbán-kormányok kedvenc think-tankje.
Szalay-Bobrovniczkynak biztos helye van a NER-ben, íme néhány példa: tavaly ősszel többségi tulajdonosa lett a katonai kiképző és könnyű harcászati gépeket gyártó cseh Aero Vodochody vállalatnak, amelytől a magyar állam is vásárol repülőket. Szintén tavalyi hír, hogy a korábban a néhai Andy Vajna birtokában lévő, de később Garancsi István 60 százalékos és Szalay-Bobrovniczky Kristóf 40 százalékos végső tulajdonába került az LVC Diamond Játékkaszinó Üzemeltető Kft. által üzemeltetett Las Vegas Casino csoport, vagyis az Atlantis, az Atrium Eurocenter, a Corvin Sétány, a Sofitel illetve a Tropicana kaszinók. 35 évre (sic!) nyerték el a koncessziós jogokat.
Szalay-Bobrovniczky felesége a kormányszóvivő Szentkirályi Alexandra, aki (még Tarlós István helyetteseként) 2015-ben azt mondta, hogy otthonukban nem igen esik szó politikáról. „Persze, van olyan, hogy szóba kerül, akár családi ebéden, akár társaságban, de nekem ez sose okozott különösebb problémát. Én érdeklődve hallgatom, hogy Kristóffal mi történt aznap, vagy ha van valami nagyon érdekes az aznapi politikában, akkor szót ejtünk róla, de nem beszélünk többet a politikáról, mint egy átlagos családban.”
Angol nyelvű életrajzában külön említi Szalay-Bobrovniczky, hogy nemesi gyökerekkel rendelkező családjának múltja a 13. századig vezethető vissza, kedvelt sportjai pedig a kendó és a díjugratás.
A visszatérő Navracsics Tibor – uniós/területfejlesztési ügyek
Nemigen fogalmazott meg fideszes politikus annyi kritikát a kormánypárt felé, mint ő. Legmarkánsabban egyébként a külpolitikát, a Brüsszellel való konfliktusos taktikát emlegette fel – nem kizárt, hogy pont emiatt lett Navracsics Tibor a területfejlesztésért és az uniós források felhasználásáért felelős miniszter.
Ő volt az, aki korábban azt mondta, hogy „túlságosan konfrontatív politikát folytat a kormány az Európai Bizottsággal szemben, és túl sok frontot nyit. Nagyon sajnálom azt is, hogy a Fidesz otthagyta az Európai Néppártot”, de azt is, hogy „Hála a jó égnek, hogy nem most kell eldöntenem, belépjek-e a Fideszbe!”, és hogy csak 65,3 százalékban ért egyet a kormány politikájával.
A második Orbán-kormányban 2010 után az igazságügyi tárcát vitte a ciklus végéig, aztán pár hónapig külügyminiszter volt, majd 2019-ig uniós biztos, a kulturális, az oktatási, az ifjúságpolitikai és sportügyi terület tartozott hozzá. Kinevezése lejártával visszatért Magyarországra, 2020 szeptemberétől az Északnyugat-magyarországi Gazdaságfejlesztési Zóna fejlesztéséért felelős kormánybiztos.
Navracsics Tiborral szokták azonosítani az „emberarcú fideszest”, aki magát mindig a párt mérsékelt, konzervatív szárnyához sorolja. Tapasztalatára, kapcsolataira és attitűdjére az unióval folytatandó megállapodások, egyezkedések miatt lehet szüksége a kormánynak, és hogy mutathassa, hogy mélyen elkötelezett az uniós tagság mellett.
A visszatérő Lázár János – Építési és Beruházási Minisztérium
Noha 2018-ban is megnyerte egyéni körzetét, akkor nem kapott újabb kormányzati szerepet Lázár János, aki 2014 és 2018 közt a kormány legfontosabb embere lett – azonnal a kormányfő után – Miniszterelnökséget vezető miniszterként. Túl nagyra nőtt? Személyes konfliktus? Orbán megérezte a trónkövetelői szándékot? Vagy volt valami a Lázár-Spéder barátságban, ami nem derült ki a nyilvánosság számára a bankár nyilvános meghurcolása után? Találgatni reggelig lehetne, de az biztos: Lázár János az elmúlt négy évet parkolópályán töltötte (noha 2018-ban még Bécsbe is kiment rettegni kicsit a választás előtt), ahol akár – egy esetleges Márki-Zay Pétertől elszenvedett vereség után – a visszavonulás gondolata is megfogalmazódott Rapcsák András egykori titkárában.
Az ínséges évek után most mégis ott ült az új kormány asztalánál a Karmelitában, igaz, nem lett belőle „vidékminiszter” (Nagy István marad a helyén), és az uniós pénzek, illetve a területfejlesztési feladatok is Navracsics Tiborhoz kerülnek. Eközben Lázár régi riválisa, Rogán Antal is tovább fog erősödni a hírek szerint.
Siker-e hát, hogy egyáltalán ott ülhet az asztalnál, vagy bukás a nagy ambíciókhoz képest egy beruházási miniszteri poszt? Egyik sem és mindkettő: a mezei képviselőséghez képest biztosan előrelépés, a nagy feladathoz képest pedig kevésnek tűnik. Egyébként ha a Lázár-kérdés mélyebb vetületeire is kíváncsi, szeretettel ajánljuk a múlt heti podcastunk idevágó részleteit:
