A bolgár miniszterelnök szerint felülvizsgálják az orosz gáz Magyarországra irányuló tranzitját a Gazprom döntése után

Az Európai Bizottság azt javasolja az uniós tagállamoknak, hogy a meglévő szerződéseik teljesítésében maradjanak az eurónál, vagy a dollárnál, de ne fizessenek rubelben az orosz gázért – közölte szerdán Kadri Simson energiaügyi biztos.

Világos iránymutatás van a vállalatoknak, hogy tartsák tiszteletben a létező szerződéseket és ne egyezzenek bele a rubelben történő fizetésbe

– hangsúlyozta Simson egy amerikai-uniós energiaügyi konferencián Atlantic Cityben, miután az orosz Gazprom gázipari holding szerdai közleményében megerősítette: leállította a gázszállítást a bolgár Bulgargaz és a lengyel PGNiG vállalatnak, mivel nem fizettek rubelben a megállapított határidőn belül. Moszkva ugyanis az ukrajnai hadművelet nyomán bevezetett nyugati büntetőintézkedésekre válaszul elrendelte, hogy az energiaexport ellenértékét rubelben kell kifizetni.

Jennifer Granholm amerikai energiaügyi miniszter a konferencián úgy fogalmazott, hogy az Ukrajnai háború „üvölt” azért, hogy a világnak fel kell hagynia az olaj és gáz importjával Oroszországból és más energiaforrásokra kell átállnia. A tengeri szélerőműveknek szentelt tanácskozáson Granholm kiemelte, hogy az Egyesült Államok és energiaipara „hadilábon állnak egymással”, mindazonáltal a megújuló erőforrások szerepének gyors növelését sürgette, ideértve a szélenergiát.

Simson ezzel kapcsolatban felidézte az Európai Bizottság REPowerEU elnevezésű javaslatát, amely diverzifikálni kívánja a gázellátást, gyorsítani kívánja a megújuló energiahordozók elterjedését, valamint kiváltaná a gázt a fűtésben és az energiatermelésben. A terv megvalósulása kétharmaddal csökkentheti az EU orosz gáz iránti keresletét már az év vége előtt.

Mostanra teljesen világossá vált, hogy Európának át kell alakítania energetikai rendszerét, véget vetve minél hamarabb az orosz energiafüggőségnek. A tengeri szélerőművek fontos részei ennek a tervnek

– húzta alá Simson.

Az orosz kormányzathoz köthető hackerek számos kiberműveletet hajtottak végre Ukrajnával szemben az orosz hadművelet és online propagandakampányok támogatására – derült ki a Microsoft szerdán ismertetett jelentéséből, amit az MTI ismertetett.

Az amerikai számítástechnikai óriáscég által közzétett adatok szerint a hackertámadások az eddig ismertnél nagyobb szerepet játszottak a konfliktusban. A számítástechnikai szakemberek szerint a február 24-én kezdődött orosz hadműveletet megelőzően egy évvel indult digitális támadások özöne feltehetőleg egy sor különböző katonai bevetés alapjául szolgált a háború dúlta országban.

A Microsoft közölte, hogy február 23. és április 8. között 37, károkozó kibertámadást regisztrált Ukrajnában.

Szakértők szerint a jelentés következtetései rávilágítanak arra, hogy a korszerű hadviselés miként ötvözi a digitális és hagyományos csapásokat. A Microsoft szerint az orosz hackertevékenység és katonai hadműveletek összehangoltan működnek a közös célok ellen. A számítástechnikai cég szakértői ugyanakkor nem tudták megállapítani, hogy ez az összefüggés összehangolt döntéshozatali mechanizmusokra, vagy egyszerűen a közös célokra vezethető-e vissza. Példaként a Microsoft a március elsejei kijevi támadásokat hozta fel. Ezen a napon orosz rakéták csapódtak az ukrán főváros televíziós tornyába, s ezzel párhuzamosan kárt okozó kibertámadásokat és adatlopásokat követtek el médiavállalatok ellen.

Egy másik esetben az amerikai cég kiberbiztonsági szakemberei feltételezett orosz ügynöktevékenységről számoltak be az északkelet-ukrajnai Szumi kulcsfontosságú infrastruktúrájával összefüggésben, két héttel később, március 3-án széles körű áramkimaradások voltak a térségben. Egy harmadik esetben, március 4-én orosz hackerek feltörték a közép-ukrajnai Vinnyica kormányzati hálózatát, két nappal később rakéták tették tönkre a város repülőterét.

Viktor Zsora ukrán kiberbiztonsági tisztségviselő szerint orosz kibertámadások folyamatosan érik a helyi távközlési vállalatokat és energiaszolgáltatókat. A háború kezdete óta elemzők azt állították, hogy Oroszország a vártnál kevésbé aktív a kibertérben Ukrajna ellen. A Microsoft jelentése ugyanakkor kibertámadások özönét fedte fel, bár ezek hatása a legtöbb esetben nem volt egyértelműen meghatározható.

Az amerikai kormány két héttel korábban nyilvánosságra hozta a Pipedream néven ismert kiberfegyver létezését, amelyet ipari irányító rendszerek megzavarására hoztak alkottak. Bár nem tulajdonították egyértelműen Oroszországnak, a rendkívül veszélyesnek tartott kiberfegyver felfedezése egybe esik az ukrajnai hadművelettel.

Az orosz csapatok szerdán Ukrajnában több irányba is megpróbáltak offenzívát indítani sikertelenül, írta az ukrán vezérkar délutáni helyzetjelentésében. Az MTI által idézett közlemény szerint a nap folyamán az orosz erők egyebek mellett rakéta-sorozatvetőkkel lőtték a keleti országrészben Harkivot, Derhacsit és Prugyankát. Izjum közelében támadóműveletet indítottak, de nem jártak sikerrel, veszteségeket szenvedtek és visszavonultak.

Korábban a védelmi minisztérium szóvivője arról számolt be, hogy két települést próbáltak az orosz csapatok elfoglalni Izjumtól mintegy 20 kilométerre, a megyeszékhelyre, Harkivra pedig tüzérségi és légi csapásokat mértek. Áldozatokról nem érkezett jelentés.

A Donyec-medencében a harcok ismét kiterjedtek az ukrán és a szakadár területek közti frontvonal teljes hosszára, az orosz erők aknavetőkkel és ágyúkkal lőtték az ukrán állásokat. A Donyecktől mintegy 50 kilométerre nyugatra fekvő Kurahove településnél megkísérelték áttörni az ukrán védelmi vonalat, de nem jártak sikerrel.Pavlo Kirilenko Donyeck megyei kormányzó a Telegram üzenetküldő alkalmazáson azt állította, hogy az oroszok foszfortartalmú lövedékeket vetettek be Avigyijivka településen. Reggel légi csapást is mértek a városra, legalább egy civil megsérült. A kormányzó szerint foszforbombákkal kétszer lőtték a várost, először kedd este a helyi kokszüzem környékén, majd szerdán a városközpontban csapódtak e ilyen lövedékek. A csapások több helyen tüzeket okoztak a településen.

A kijevi vezérkar információi szerint a kelet-ukrajnai Zaporizzsja megye elfoglalt részeiben az orosz katonák átkutatják a helyiek házait, hogy azonosítsák az ukrán fegyveres erők tagjainak lakhelyét, és összeírják a helyieket. Az elfoglalt területen személyazonosító okmány nélkül tilos az utcára menni.

A dél-ukrajnai Herszon megye megszállt területein az úgynevezett népszavazás megrendezésére készülnek az orosz erők, zajlik a szavazólapok kinyomtatása, valamint a helybeliek személyes adatainak ellenőrzése. Az orosz csapatok továbbra is akadályozzák, hogy civilek elhagyják a megszállt területeket.

Oroszország Ukrajna ellen indított háborújának február 24-i kezdete óta mintegy 2,3 millió ukrajnai állampolgár, vagyis az elmenekültek 44 százaléka kért nemzetközi védelmet az Európai Unió valamelyik tagországában – közölte az MTI az Európai Unió Menekültügyi Ügynöksége alapján szerdán.

A máltai központú EU-ügynökség jelentésében közölte, hetente átlagosan csaknem 300 ezer Ukrajnából érkező menekült kér ideiglenes védelmet az Európai Unióban. Azt írták, hogy az ukrajnai orosz invázió kezdete óta mintegy 4,6 millió Ukrajnából érkező menekült lépett az Európai Unió területére, abból a mintegy 5,3 millióból, akik elhagyták az országot. Lengyelországba több mint 2,9 millió, Romániába mintegy 800 ezer, Magyarországra több mint 500 ezer, illetve Szlovákiába 360 ezer menekült érkezett.

Az uniós ügynökség elemzése szerint az eddig ideiglenes védelmet kérő ukrán állampolgárok kétharmada nő, a kérelmezők között alig van felnőtt kísérő nélküli kiskorú. Emlékeztettek: az átmeneti védelemben részesülők a többi között egy és három év közötti, úgynevezett kezdeti tartózkodási engedélyt, munkavállalási jogot, valamint egészségügyi kezeléshez, szálláshoz és szociális ellátáshoz való hozzáférést kapnak, a gyermekek pedig közoktatásban részesülhetnek. A védelemben részesülőknek a felsorolt kedvezmények eléréséhez nem kell menedékjogot kérniük, ami hosszabb eljárást igényelne – közölték.

Ezzel összefüggésben a jelentéstevők megjegyezték: február 24. és április 24. között az ukrán állampolgárok mintegy 21 700 menedékkérelmet nyújtottak be az EU tagországaiban. Ez az unió területére ebben az időszakban belépő ukránok kevesebb mint 1 százalékát jelenti. A legtöbb, mintegy 9000 kérvényt március első hetében, közvetlenül a háború kezdete után nyújtottak be. A kérelmek száma ezután jelentősen visszaesett, mivel az Európai Unió március 4-én életbe léptette az ideiglenes védelemről szóló irányelvet. Az ideiglenes védelmet biztosítása révén a háború elől menekülők a gyorsított eljárás lefolytatását követően tartózkodási engedélyhez jutnak, valamint hozzáférést az oktatáshoz és elhelyezkedési lehetőséget az uniós munkaerőpiacon.

A konfliktus miatt lakóhelyüket elhagyni kényszerülő ukrán állampolgárok és Ukrajnában élők, valamint családtagjaik az Európai Unió egész területén jogosultak védelemre. Az Ukrajnában jogszerűen tartózkodó olyan nem ukrán állampolgárok és hontalanok, akik nem tudnak visszatérni származási országukba vagy régiójukba, szintén védelemben részesülnek az EU-ban.

Ha valaki kívülről be akar avatkozni az ukrajnai háborúba, és stratégiai fenyegetést hoz létre Oroszország számára,  „villámgyors csapásra” számíthat – figyelmeztetett Vlagyimir Putyin orosz elnök egy szerdai szentpétervári törvényhozói tanácskozáson. Az MTI tudosításában az áll:

Ha bárki kívülről akar beavatkozni az Ukrajnában zajló eseményekbe és fenyegetni akarja Oroszországot, a válaszunk villámgyors lesz

– mondta Putyin,

Az Oroszország stratégiai biztonságát veszélyeztető fenyegetés esetén végrehajtandó villámgyors csapásokról szóló összes döntést meghoztuk

– tette hozzá.

Lengyelország és Bulgária gázt kap EU-s szomszédaitól – közölte Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke szerdán. Bejelentésére azután került sor, hogy a Gazprom orosz energiaóriás szerdán leállította a gázszállítást Lengyelországba és Bulgáriába, miután a két ország nem volt hajlandó rubelben fizetni az orosz gázért.

Nyilatkozatában Ursula von der Leyen „egy újabb Kreml provokációnak” nevezte a lépést, és azzal vádolta Moszkvát, hogy zsarolásra használja a gázt.

A bizottság elnöke azt mondta:

Először is gondoskodunk arról, hogy a Gazprom döntése a lehető legkisebb hatással legyen az európai fogyasztókra. Ma a tagállamok a gázkoordinációs csoportban üléseztek. Lengyelország és Bulgária tájékoztatott bennünket a helyzetről. Lengyelország és Bulgária is kap gázt uniós szomszédaitól.

Von der Leyen egyben az orosz fosszilis tüzelőanyagok korszakának végét ígérte Európában.

Ausztria továbbra is euróban fizet az orosz gázért, és nem rubelben, jelentette ki Karl Nehammer osztrák kancellár szerdán. A rubelfizetésekről szóló híreket álhíreknek nevezve, Nehammer a Twitteren azt írta, hogy „Ausztria szó szerint betartja a közösen elfogadott uniós szankciókat”.

Bevor hier Fake News der russischen Propaganda weiter verbreitet werden. Die OMV bezahlt Gaslieferungen aus Russland selbstverständlich weiterhin in Euro. Österreich hält sich auf Punkt und Beistrich an die gemeinsam beschlossenen EU-Sanktionen.

— Karl Nehammer (@karlnehammer) April 27, 2022

Az OMV osztrák energetikai vállalat és a Gazprom orosz gázszolgáltató közötti fizetési feltételeket megvitató szerdai kormányülést követően tett nyilatkozatában Nehammer felidézte Vlagyimir Putyin elnök két héttel ezelőtti ígéretét arra, hogy továbbra is elfogadják az euróban történő fizetéseket, hangsúlyozva, hogy ez változatlanul így is van, írja az MTI.

A dpa értesülései szerint az OMV és a Gazprom közötti megállapodás alapján az OMV euróban teljesíti a kifizetéseket, a Gazprom pedig rubelre váltja azokat, de ez a kitétel még nem lépett életbe.

Nehammer és Leonore Gewessler energiaügyi miniszter bejelentette, hogy 6,6 milliárd euró (7 milliárd dollár) értékben bővítik Ausztria stratégiai gáztartalékait, azzal a céllal, hogy a télre a gáztározók telítettsége 80 százalékra nőjön.

Kiril Petkov bolgár miniszterelnök az orosz gázszállítás leállítására reagálva szerdán kijelentette, hogy az a jelenlegi szerződés súlyos megszegése, és zsarolásnak minősül.

A Reuters jelentésében az áll, hogy Petkov szerint

Bulgária épp felülvizsgálja a Gazprommal kötött összes szerződését, ide értve az orosz gáz Szerbiába és Magyarországba irányuló tranzitját is.

A bolgár kormányfő szerint erre azért van szükség, mert „nem elfogadható az egyoldalú zsarolás”.

Alekszandr Nikolov bolgár energiaügyi miniszter szerdán délelőtt még megnyugatóbb hangot ütött meg, amikor azt mondta, hogy döntésük nem jelent veszélyt sem Szerbiára, sem Magyarországra. A miniszter lojalitásáról biztosította a közeli államokat, mondván: „Bulgária nem Oroszország”.

(Guardian)

Hivatalos közleményben reagált szerdán Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke az orosz Gazprom energiavállalatnak arra a bejelentésére, amely szerint felfüggesztik a Lengyelországba és Bulgáriába irányuló gázszállítást. A bizottsági elnök szerint az orosz bejelentés újabb jele annak, hogy Oroszország az európai fogyasztóknak szánt gázt zsarolási eszközként használja. Ez szerinte

igazolhatatlan és elfogadhatatlan.

A jelenlegi helyzet szerinte egyúttal ismét rámutat arra, hogy Oroszország gázszállítóként megbízhatatlan.

Fel voltunk készülve erre a forgatókönyvre. Szoros kapcsolatban állunk minden tagállammal, és azon dolgozunk, hogy biztosítsuk az alternatív szállításokat és a lehető legjobb tárolási szintet EU-szerte

– áll a közleményben, amely szerint a gázkoordinációs csoport ülése zajlik, és feltérképezik az összehangolt uniós válasz lehetőségét. Egyúttal – mint írják – folytatódik a nemzetközi partnerekkel való együttműködés az alternatív szállítások biztosítása érdekében. Ursula von der Leyen a közleményben megígéri, hogy továbbra is együtt fog dolgozni Európa és a világ vezetőivel, hogy biztosítsa az európai energiaellátás biztonságát.

Az európaiak bízhatnak abban, hogy egységesek vagyunk, és teljes szolidaritást vállalunk az érintett tagállamokkal az új kihívással szemben. Az európaiak a teljes támogatásunkra számíthatnak

– fogalmaz a közlemény.

Alekszandr Nikolov bolgár energiaügyi miniszter szerint  az országnak „belátható időszakra” elegendő energiája van, azaz idejében biztosították az elegendő ideig tartó alternatív energiamennyiséget.

Nikolov szerda reggeli sajtótájékoztatóján kifejtette, hogy Bulgária miért is nem használja a Gazprom új fizetési rendszerét. Szerinte az Oroszország által javasolt kétlépcsős fizetési eljárás jelentős kockázatokat rejt magában:

Gyakorlatilag elveszítenénk a pénzünk feletti kontrollt amikor dollárban fizetünk – mivel az orosz bank feladata a rubelre való átváltás, és nincs egyértelmű az árfolyam.

A miniszter egyúttal közölte, Bulgária nem szegte meg szerződéseit, és hogy a döntésük nem jelent veszélyt sem Szerbiára és Magyarországra. A miniszter ezt azért emelte ki külön, mert Szerbia és hazánk Oroszországból érkező gázmennyisége Bulgárián halad át. A miniszter ezért lojalitásáról biztosította a közeli államokat, mondván: „Bulgária nem Oroszország”.

Amíg miniszter vagyok, és felelős vagyok ezért, Bulgária nem fog nyomás alatt, lehajtott fejjel tárgyalni. Bulgária nem adja meg magát, és nem eladó semmilyen áron.

– közölte a bolgár energiaügyi miniszter.

Magyarország lényegében egyébként az orosz utasításnak megfelelően fizet a gázért, noha korábban Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter ezt úgy tálalta, mintha olyan speciális megoldást talált volna, amely nem a sérti az Oroszországgal szembeni politikát, de lehetővé teszi a biztonságos energiaellátást is. Szijjártó  április 11-én egy luxembourgi külügyminiszteri találkozó után a következőket mondta:

A technikai megoldás úgy néz ki, hogy az MVM leányvállalata, a CEEnergy két számlát hoz létre a Gazprom Banknál – amely bank nincsen szankciós listán –, egy euroszámlát és egy rubelszámlát, és euróban fizet a Gazprom Banknak.  A Gazprom Bank konvertálja a befizetett eurót rubelre, amely kerül továbbításra a Gazprom Exportnak.

Oroszország még hétfő hajnalban lerombolt egy kulcsfontosságú hidat az odesszai régió délnyugati részén, Bilhorod-Dnisztrovszkij város közelében. Az AlJazeera tudósítása Olekszij Aresztovics katonai szóvivőt idézve azt írja: a hidat az oroszok abból a célból rombolták le, hogy megvédjék az esetleges támadásoktól azokat az orosz ejtőernyős alakulatokat, amelyeknek a bevetése szerinte a szomszédos Moldovában várható.

Nyilvánvalóan azért tették, hogy megakadályozzák erőink bevetésének lehetőségét. Mit feltételezhetünk? Hogy ott ejtőernyős hadműveletet szerveznének

– osztotta meg jóslatát Olekszij Aresztovics egy televíziós műsorban.

A Dnyeszter folyó kiszélesedő torkolatán átívelő hidat orosz cirkálórakéták rombolták le közölte – Szerhij Bratcsuk regionális közigazgatási vezető a Telegramon.

Az orosz Gazprom azt állítja, hogy teljesen felfüggesztette a bolgár Bulgargaz és a lengyel PGNiG felé történő gázszállítást, mivel egyikük sem fizetett időben rubelben a gázért – írja az energiaóriás közlésére hivatkozva az AlJazeera.

„A Gazprom Export értesítette a Bulgargazt és a PGNiG-t a gázszállítás április 27-től a rendeletben meghatározott eljárás szerinti fizetés megtörténtéig történő felfüggesztéséig”

– áll a közleményben.

A nyilatkozat arra is kitér, hogy mivel a gáz Bulgárián és Lengyelországon keresztül harmadik országokba is áramlik, „a harmadik országokba irányuló orosz gáz illetéktelen kivonása esetén a tranzitszállítás ezzel a mennyiséggel csökken”.

Moldova oroszbarát szakadár régiójában, az úgynevezett Dnyeszter Menti Köztársaságban több támadás is történt az előző napokban, kedd reggel pedig két rádiótornyot döntött össze két pokolgép. Az állambiztonsági minisztérium épületénél szintén robbanás történt, a hírek szerint az épületet gránátvetővel találták el.

A BBC szerint Volodimir Zelenszkij ukrán elnök azt mondta, hogy az orosz „különleges szolgálatok” állnak a támadássorozat mögött.

A szakadár régió oroszbarát kormánya a támadásokra válaszul „vörös készültségbe” lépett. Ukrajna azonban azt állítja, hogy ezek úgynevezett „hamis zászlós” műveletek, azaz Oroszország kísérletei a térség destabilizálására és a konfliktus kiterjesztésére.

Vlagyimir Putyin orosz elnök egyik főtanácsadója köorábban azt mondta, hogy Moldovában elnyomják az oroszul beszélőket. Emlékezetes, hogy Oroszország ugyanezzel az ürüggyel indokolta az ukrajnai inváziót is.

Moldova szakadár régiójában összesen ezerötszáz orosz katona állomásozik, és félő, hogy új frontot nyithatnak Ukrajna nyugati részén, vagy ürügyet kereshetnek arra, hogy Moszkva egészen Moldováig nyomuljon előre.

Ukrajnának sikerült fenntartani az ellenőrzést a légtere nagy része felett – áll a brit védelmi minisztérium legfrissebb jelentésében. Mint írják, Oroszországnak nem sikerült teljesen megsemmisítenie akelet-európai ország légvédelmi rendszerét.

Az orosz légi tevékenység jelenleg elsősorban Ukrajna déli és keleti részére összpontosul. Moszkvának azonban csak korlátozott hozzáférése van az ukrán légtérhez Észak- és Nyugat-Ukrajna felett. Ez azt jelenti, hogy csak biztonságos távolságból tud csapásokat mérni – teszi hozzá a bejegyzés.

Az Egyesült Királyság állítja hogy az orosz erők Mariupolban irányítás nélküli, szabadon hulló bombákat használnak, amelyek kevésbé pontosak, és nagyobb valószínűséggel eredményeznek civil áldozatokat.

Latest Defence Intelligence update on the situation in Ukraine - 27 April 2022

Find out more about the UK government's response: https://t.co/yBkEQmjzoS

🇺🇦 #StandWithUkraine 🇺🇦 pic.twitter.com/r4vIO69jIM

— Ministry of Defence 🇬🇧 (@DefenceHQ) April 27, 2022

Az Európai Unió gázszállító hálózatából származó szerdai adatok alapján a Reuters hajnalban azt írta, hogy az oroszok leállították a gázszállítást a Jamal-szerződés keretében Lengyelországba.

A Jamal–Európa gázvezetéken keresztül Fehéroroszországból Lengyelországba irányuló fizikai gázáramlás azonban közép-európai idő szerint 6 óra 22 perckor  3 449 688 kWh/óra volt – írja a Guardian.

Kijevben tett hivatalos látogatást kedden Nicolae Ciuca román miniszterelnök, aki az Ukrajnának nyújtott román támogatás bővítésének lehetőségeiről folytatott megbeszélést Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel – írja az MTI. A román kormányfő az ukrán főváros közelében található Borodjankát, és Irpinyt is felkereste.

Ciuca leszögezte: Románia határozottan elítéli az Ukrajna elleni illegális, indokolatlan és ki nem provokált orosz inváziót, a civilek ellen elkövetett atrocitásokat, és a mérhetetlen pusztítást. A bukaresti közlemény szerint a román kormányfő kijevi vendéglátóinak beszámolt arról, hogy a háború kezdete óta 820 ezer ukrán menekült érkezett Romániába, az országban maradóknak pedig Bukarest védelmet, munkavállalási lehetőséget, ingyenes szállítást, egészségügyi ellátást biztosít. Az országban kialakított humanitárius logisztikai központ 32 nemzetközi segélyszállítmány 163 teherautójának Ukrajnába juttatását szervezte meg.

Az amerikai külügyminisztérium kedden hevesen bírálta Szergej Lavrov orosz külügyminiszter harmadik világháború veszélyével kapcsolatos kijelentéseit, mondván az ilyen, nukleáris konfrontációval kapcsolatos könnyelmű nyilatkozatok a felelőtlenség csúcsát jelentik. John Kirby, az amerikai védelmi minisztérium szóvivője szintén bírálta az orosz diplomácia vezetőjének korábbi nyilatkozatát.

Nukleáris háborút nem lehet megnyerni és ezért nem is szabad ilyet megvívni. Nincs semmi alapja annak, hogy a jelenlegi konfliktus Ukrajnában odaáig fajuljon

– mondta.

Lavrov hétfő este az állami tévé Pervij Kanal (Első Csatorna) A nagy játszma című műsorában azt hangoztatta, hogy reális veszélye van a harmadik világháború kitörésének. Hozzátette: az, hogy a NATO-tagországok ilyen fegyvereket küldenek Ukrajnába, szerinte azt is jelenti, hogy a NATO lényegében bekapcsolódott az Ukrajnával vívott háborúba Oroszországgal szemben.

(MTI)

Oroszország a Jamal-szerződés keretében szerdán leállította a lengyelországi gázszállítást – derült ki az Európai Unió gázszállító-hálózatának adataiból a Reuters közlése szerint.

Bulgária Lengyelországhoz hasonlóan még kedden közölte, hogy Oroszország náluk is leállítani készül a gázszállítást, de utóbbit szerda reggelig még nem ereősítették meg.

Kapcsolódó

Elzárják az orosz vezetéket: leállítja a Gazprom a lengyelországi gázszállítást

A lengyelek szerződésszegésnek tekintik a lépést.

Robbanások sorozatát lehetett hallani az ukrán határ közelében fekvő oroszországi Belgorod közelében ahol egy lőszerraktár is lángokban áll – közölték helyi tisztviselők a Reuters jelentése szerint.

Vjacseszlav Gladkov regionális kormányzó megerősítette, hogy szerda hajnalban kigyulladt egy lőszerraktár a tartományban. A kormányzó szerint civilek nem sérültek meg a Staraja Nelidovka falu közelében lévő létesítményben keletkezett tűzben.

A Belgorod tartomány az ukrajnai Luhanszk, Szumi és Harkiv régiókkal határos, amelyek mindegyikében heves harcok zajlanak mióta Oroszország két hónappal ezelőtt megtámadta Ukrajnát.