Az elemzés a javaslat előnyeiről szólva megjegyzi: a „B/1” és a „B/2” verzió szerint a választás folyamata, a szavazatok hasznosulása a jelenleginél átláthatóbb lenne a választók számára, a választási eredmény pedig mindhárom esetben kiszámíthatóbb lenne a politikai erők számára.
A PC szerint a „B/1” és a „B/2” verzió a választói akaratot jól tükröző, arányos képviseletet eredményezne, az „A” változat azonban csak részben mutat a nagyobb arányosság irányába. Ugyanakkor az „A” változat megtartja a jelenlegi rendszer legfőbb erényét, a kormányképes többség megteremtését.
Az ajánlószelvények megszüntetése az elemzőcég szerint mérsékelheti a jelöltállítással kapcsolatos visszaéléseket, az egyfordulós rendszernek köszönhetően pedig alacsonyabbak lennének a választás költségei.
Pro és kontra érvek
A javaslatok hátrányaként említik, hogy az „A” verzió – amelyben a szavazatokat duplán értékelnék – nehezen érthető a választók számára. A vegyes (egyéni és listás szavazatot is tartalmazó) rendszerekhez általában hozzátartozik a szavazatmegosztás, de legalább a másodlagos preferencia kifejezésének lehetősége – fűzték hozzá.
A „B/1” és a „B/2” verzió a jelenleginél nehezebben hozná létre a kormányképes többséget. További hátrányként említik, hogy az ötszázalékos küszöb fenntartásával és a jelöltállítás személyes jellegének megtartásával továbbra is magasak lennének a politikai arénába való betörés költségei.
A PC felhívta a figyelmet arra is, hogy az „A” verzió szerinti javaslat 100 ezer fős, nagy létszámú egyéni választókerületekkel számol, ami megkérdőjelezi az egyéni képviseletet.
Nem spórolhatunk a képviselőkön
A PC szerint a képviselői létszám csökkentése népszerű politikai üzenet, de jelentős megtakarítást nem jelentene a költségvetés számára. Mint írták, a témával kapcsolatos vita több pártot is korábbi koncepciójának felülvizsgálatára késztette: február 1-jén a miniszterelnök, március 3-án az SZDSZ és az MDF állt elő teljesen új reformjavaslatával, amelyek mind teljesítik a Fidesz és a KDNP által szorgalmazott – mint a PC írta, „részleteiben továbbra is ismeretlen” – 200 fős létszámkorlátot.
„A SZDSZ-MDF mostani javaslata három változatot is felkínál az MSZP és a Fidesz számára, mivel azonban a választási rendszer módosítása kétharmados parlamenti többséget igényel, az előkészítő háttértárgyalások nélkül kezdeményezett változtatások elsősorban taktikai célokat szolgálnak; tényleges politikai akarat a megegyezésre nem körvonalazódik” – tették hozzá.
Három verzió
Az SZDSZ és az MDF három változatban nyújtotta be az Országgyűlésnek a kisebb parlament érdekében javasolt változtatásaikat; mindhárom változat közös eleme a 200 fős Országgyűlés és az egyfordulós választás, a parlamentbe bejutás küszöbe öt százalék maradna.
Az „A” változat alapján a választópolgárok összesen száz egyéni választókerületi és száz listás országgyűlési képviselőt választanának meg. Az „egy szavazatot kétszer értékelő rendszerben” a listás szavazatok elosztása nem a töredékszavazatokon, hanem a választópolgárok közvetlen szavazatain alapulna, így a kisebb pártoknak is biztosítana lehetőséget az Országgyűlésbe kerülésre.
A „B/1” változat szerint a választópolgárok párlistákon választanák meg az Országgyűlésbe kerülő képviselőket, független jelöltek nem indulhatnának.
A regionális választási listás rendszert tartalmazó „B/2” változat szerint a megszűnő egyéni választókerületi képviselői funkciókat a regionális pártlistán megválasztott országgyűlési képviselők vennék át, ebben a változatban független képviselőjelöltek is versenyezhetnek a parlamenti mandátumokért.
