Kultúra

Néhány nap múlva akár egy fővárosi otthonba is kerülhet a koronázási palást egy darabja

Magyar Nemzeti Múzeum / Wikimedia Commons
Magyar Nemzeti Múzeum / Wikimedia Commons
A rövidesen kalapács alá kerülő részletet évszázadokon át viselték a trónt éppen elfoglaló magyar királyok.

A magyar koronázási jelvények nevét a legtöbben álmukból felébresztve is fel tudják idézni: az Országházban látható Szent Korona, a jogar, országalma, és kard, illetve a Magyar Nemzeti Múzeumban látható koronázási palást mind olyan, különböző korú szimbólumok, amik nélkül egy új király trónra jutása elképzelhetetlen lett volna.

A tárgyak, illetve a ruházat értéke természetesen felbecsülhetetlen, így az embernek eszébe sem jut, hogy egyes töredékeik akár a műtárgypiacon is feltűnhetnek – pedig most épp ez történik:

a palástról az 1867-es koronázást megelőző felújítás során ugyanis leválasztottak egy apró, igazgyönggyel díszített darabot,

ami június 22-én, a BÁV Centenáriumi Árverésének első napján kerül kalapács alá, ahol 1,8 millió forintos kikiáltási árral keresi majd az új gazdáját.

BÁV Centenáriumi Aukció A kalapács alá kerülő darab

Ezer év

A Szent István király és Gizella királyné által 1031-ben az épülő székesfehérvári Nagyboldogasszony-bazilikának ajándékozott, miseruhaként született textil a XII. század végén, gazdag díszítettsége, az államalapítás utáni első uralkodónkkal való kapcsolata, illetve készítője – a hagyomány szerint maga a királyné hímezte, akit a veszprémvölgyi apácák segítettek, valójában azonban Regensburgban, vagy Dél-Itáliában született – miatt váltott funkciót: harangformájú kazulából palásttá vált.

A II. András 1205-ös koronázásán jó eséllyel már végső célját ellátó, egykori adományozói, illetve fiuk, Szent Imre hereceg mellett közel hatvan alakot – Krisztus-, vértanú-, próféta-, illetve apostolábrázolásokat, sőt, egy Szűz Mária-képet – és különböző állatokat is felvonultató, aranyhímzéssel készült ruházat több mint hétszáz éven át szolgált, hiszen IV. Károly az első világháború derekán, 1916-ban történt királlyá válásakor is ezt viselte, így a palástot nem meglepő módon többször is javították, illetve átalakították, jelentősen átalakítva, illetve megerősítve azt.

Wikimedia Commons IV. Károly 1916-os koronázásán, a palástban, kezében a jogarral, fején pedig a Szent Koronával.

A két nagy munkára II. Mátyás 1608-as, illetve Ferenc József 1867-es koronázása előtt került sor. Előbbi esetben az anyag meggyengülése indokolta a felújítást, a kiegyezés évében viszont jóval súlyosabb gondokkal kellett szembenézni, hiszen a vesztes szabadságharc után az a többi jelvénnyel együtt

eg vasládában négy évet (1849-1853) töltött a föld alatt egy Duna-parti füzesben, így nem csak átázott, de ki is fakult.

A munkák miatt az eredeti XI. századi alapselyemnek ma már csak a nyomai vannak meg, a azonban az aranyfonallal hímzett mintákkal együtt új textilre vitték fel, sőt, egy négylevelű lóherét is bevarrtak a bélés alá.

A nagy felújítás

A munkával a BÁV vonatkozó tanulmánya szerint egy pesti aranyhímzőnőt, Klein Lujzát bíztak meg, aki négy segédjével együtt dolgozott a munkán, amit a Koronaőrség kapitánya, báró Huszár Károly, gróf Károlyi György, illetve báró Nyáry Antal is az elsőtől az utolsó pillanatig személyesen felügyelt.

A segédek egyike, Szentey Sándor (1834-1932) volt a legbátrabb a négy szabó közül, hiszen nem egyszerűen csak Szent János apostol lába mellé hímezte a vezetéknevét, de a keresztpántból is kivágott egy

három centiméter hosszú, arany- és selyemfonállal hímzett, három igazgyönggyel díszített darabot,

amit leszármazottai közel kilencven éven át egy pénztárcába zárva, egy megsárgult, megégett papírlap társaságában őriztek meg, aminek felirata a következő:

Jegyzet: A koronázási paláston a javítási munkákat 1867. évben Szentey Sándor végezte. / 1.) A koronázási palást szövetje. 2.) Gyöngyök a koronázási paláston. 3.) Lila selyem szövet melylyel a koronázási palást az 1867. évi kor[…]

BÁV Centenáriumi Aukció

A textiltöredéket az Iparművészeti Múzeum szakértői hitelesítették: az anyag, illetve a használt technikai eljárások vizsgálatával egyértelművé vált a 23-24 karátos aranytartalmú szálakat magában foglaló anyag forrása, bár annak mintáját mérete miatt nem sikerült rekonstruálni.

A koronázási palást védettséget élvező, tehát az országból csak külön engedéllyel kivihető darabja június 20-ig szabadon megtekinthető a BÁV Bécsi utcai kiállítóterében.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik