Szili Katalint a KMKF tavalyi plenáris ülése kérte fel egy olyan stratégiai vitaanyag kidolgozására, amely áttekinti, hogy az európai integráció milyen, eddig kihasználatlan lehetőségeket rejt a magyar-magyar kapcsolatok további erősítésére és a közös érdekek hatékonyabb érvényesítésére. Ezt a nem nyilvános dokumentumot a KMKF albizottságai és az állandó bizottsága már megvitatták.
A tervezetből kiderül, hogy a nemzetpolitika stratégiai távlatait és irányait lefektető törvényi szintű jogszabály a kárpát-medencei magyarság politikai közössége által kidolgozott követendő tájékozódási és célrendszert állítana fel a Magyar Köztársaság számára.
Egyetértést tükröző jövőkép
A nemzetstratégiai törvény célja nem a magyarországi politikai pártok számára elfogadható legkisebb politikai közös többszörös kijelölése lenne a szomszédos országok magyar kisebbségei számára, hanem a kárpát-medencei magyarság egyetértését tükröző jövőkép és stratégiai választások megjelenítése a magyar állam különböző politikái tartalmának és hatásainak alakításában.
A dokumentum több konkrét intézkedést is javasol. Ilyen többek között az, hogy a politikai egyeztetés mellett hozzanak létre olyan véleménynyilvánító fórumokat, amelyeken a civilszféra, az egyházak és a fejlesztési együttműködésbe bevont régiók is részt vehetnek.
A gyors egyeztetést kívánó ügyek intézése érdekében pedig – áll a dokumentumban – célszerű megvizsgálni a határon túli magyar közösségek állandó és intézményes budapesti képviseletének létrehozását.
Új magyar szervezet
A tervezet szerint fontos lenne a magyar közösségek brüsszeli lobbi irodájának létrehozása, és minden fontosabb magyar külképviselet egy beosztott diplomatájának munkaköri leírásában a nemzetpolitikai érdekérvényesítéssel kapcsolatos feladatok megjelenítése.
Indokolt megvizsgálni egy a Magyarok Világszövetsége korábbi funkcióinál szélesebb skálán működő, köztestületi jogi státusszal rendelkező átfogó, állandó képviseleti és kulturális világszervezet létrehozását, amelyet főleg a „nyugati” és egyéb, világszórványban élők szorgalmaznak – olvasható a javaslatban.
A tervezet kitért arra, a nemzetpolitikai érdekérvényesítés hitelessége és kiszámíthatósága érdekében az Országgyűlésnek ki kell dolgoznia egy dokumentum tervezetét, amely a magyar nemzet hosszú távú jövőképét tartalmazza.
Vagyis meghatározza azt az állapotot, amelynek megvalósulása a jelenlegi államhatárok fennállása mellett is megfelelő megoldást jelent a határon túli magyar közösségek kisebbségi léthelyzetéből eredő problémákra, és egyben kitér a kárpát-medencei magyarság migrációs stratégiájának a kérdésére. A dokumentumot a Magyar Állandó Értekezlet vagy másik, a magyar nemzetrészek legitimitását biztosító fórum fogadhatná el.
Nincs uniós minta
Szili Katalin úgy véli, hogy az uniós csatlakozás a korábbi problémákat nem oldja meg automatikusan, sőt új megoldandó helyzeteket is szül. A magyar nemzeti célok megvalósítását árnyalja – tette hozzá- , hogy az EU-ban nincsen általánosan alkalmazható érvényes minta, még kevésbé jogi norma a kisebbségi probléma megoldására és a támogatáspolitika koncepciója sem követi az etnikai alapú megközelítést. A nemzetpolitika fő kérdései amiatt nem válnak uniós kérdésekké – közölte.
Az Országgyűlés elnöke úgy fogalmazott: ezért meggyőződése, hogy a magyarságnak a problémáira a megoldást nem kizárólag az európai integráció folyamatában kell keresni, hanem a saját jövőképének meghatározása mellett az integrációban rejlő lehetőségek szakszerű felhasználásában kell megtalálni.
Arra a kérdésre, hogy ez a javaslat mennyiben összeegyeztethető a kormány határon túli magyarokkal kapcsolatban kialakított politikájával, azt válaszolta: a KMKF ülésein a kormány képviselője is részt vesz és nem kapott olyan jelzést, hogy a tervezet ellentétes lenne a kabinet szándékaival.
