Közélet

Hogyan alakultak át szokásaink az elmúlt hónapokban?

Habár egyre lazulnak a korlátozások világszerte, és hazánkban is megszűnt a veszélyhelyzet, a koronavírus-járvány mindenki életére hatással volt és van még ma is. Az elmúlt hónapokban megváltozott az, ahogyan tanultunk, dolgoztunk, kikapcsolódtunk és hatással volt az emberi kapcsolatainkra is. Az új helyzetben átalakulhattak az olyan sokakat érintő szokásaink is, mint például a dohányzás.

A koronavírus-járvány kizökkentette a világot az eddigi menetéből, és egész életünket átalakította. Nemcsak a munkánk folyamatát és környezetét szabta át, de a vírus a szociális érintkezéseinkre is nagy hatással volt, ami arra sarkallt legtöbbünket, hogy visszafogottabban és tudatosabban éljünk, illetve jobban odafigyeljünk magunkra és a környezetünkben élőkre. A járvány alaposan felülírta mindennapi viselkedésünket is, és attól függően, ki miként kezelte a változást, a bizonytalanságot és a bezártságot, úgy alakulhattak át szokásaink.

Élet a járvány után

Mit tanultunk és mit tudunk majd magunkkal vinni pozitívumként a járvány utáni időszakra, amivel egyúttal felkészülhetünk egy esetleges újabb krízishelyzet könnyedebb túlvészelésére is? Sorozatunkban különböző iparágak szakértői szólalnak meg a járvány utáni időkről.

A ma már mindenki számára ismeretes kockázati tényezők tudatában is, több mint egy milliárdan dohányoznak világszerte, Magyarországon pedig 2 millióan gyújtanak rá rendszeresen, ezért is releváns kérdés, hogy a járvány milyen hatással volt a dohányzási szokásokra. Mivel sokan tudatosabb életet kezdtek élni, ráadásul a szociális érintkezés is drasztikusan visszaesett – elég csak a fizikális távolságtartásra gondolni –, sokaknál enyhülhettek a káros szokások. Petke Zsolt addiktológus szerint ebben az is közrejátszhat, hogy aki tehette, home office-ban dolgozott, sőt, sokan még a mai napig otthonról végzik munkájukat, így az eddigi feladatokat nyugodtabb környezetben tudták ellátni, ami – a munkahelyi stressz esetleges csökkenésével – visszaszoríthatja a rágyújtásra való késztetés. Sokaknál azonban éppen a szorongást erősítette fel az új helyzet.

Kezdetben a járvány miatti korlátozások és a jelenleg is tartó, esetleges bizonytalanság érzet fokozott szorongással járhat sok embernél, ezért minden olyan dolog, ami a szorongást csökkenti, kedveltebb lehet ezekben az időkben

– véli Petke Zsolt. Csakhogy a szorongás időleges csökkentésének súlyos ára lehet: nem szabadna megfelejtkeznünk arról sem, hogy a nikotin erős függőséget okozó anyag és például olyan mellékhatásokkal jár, mint a fejfájás, szédülés – figyelmeztet a szakember.

Petke Zsolt, addiktológus. Fotó: Shutterstock.

Stresszesebb időszak nagyobb kísértést jelenthet, hogy valaki rászokjon a dohányzásra, az orvos azt tanácsolja, semmiképp se tegye! Egy szál cigaretta meggyújtását követően a füstben több mint hétezer vegyi anyag keletkezik, amelyek jó része bejut a szervezetünkbe. Köztük 93 olyan, amelyet az Amerikai Egyesült Államok Élelmiszer és Gyógyszerengedélyeztetési Hivatala (FDA) hivatalosan is károsnak, vagy potenciálisan károsnak minősített. A témában jártas vezető tudományos szervezetek szerint ugyanis az égés és az égés során keletkező füst felelős elsősorban a betegségek kialakulásáért, e kettő számít az elsődleges veszélyforrásnak. A füstben keletkezett káros anyagok ráadásul a dohányzók környezetében lévőkre is ártalmasak. Ezért is lenne különösen fontos, hogy ha valaki esetleg most egy kicsit nehezebb időszakon is megy keresztül, akkor se a cigarettát gondolja – tévesen – megoldásnak a feszültség levezetésére, és semmiképp ne kezdjen el dohányozni! A dohányzás fent leírt súlyos egészségügyi kockázatainak kiküszöbölése csak a dohány- és nikotintartalmú termékek teljes mellőzésével lehetséges, ez a kockázatok minimalizálásának egyetlen módja, amellyel nem csak saját szervezetét kíméli meg, de a szeretteiét sem teszi ki kockázatnak.

A dohányzás ártalmaitól teljes mértékben csak úgy szabadulhatunk meg, ha egyáltalán rá sem szokunk. Dohányzás esetén pedig igyekezni kell minél hamarabb leszokni róla, ugyanis azzal egyértelműen csökken a megbetegedések valószínűsége.

Habár a leszokás nem könnyű, aki elhatározta magát rá, minden eszközzel támogatni kell, hiszen már a leszokást követő első napoktól kezdve csökken a potenciális betegségek kialakulásának kockázata

– tette hozzá a szakember.

Az addiktológus azt tanácsolja, ha valaki nem tud ellenállni a nikotinnak, kérjen segítséget a leszokáshoz. Ha valamilyen oknál fogva mégsem szokik le, és minden figyelmeztetés ellenére sem hagyja abba a cigarettázást, tájékozódjon, nézzen utána a dohányzás csökkentett ártalmakkal járó alternatíváinak. Az elmúlt hónapokban egyébként is különösen felértékelődött az információhoz való jutás, a tájékozódás igénye, életünk megannyi területén sokkal tudatosabbak lettünk, napról napra bővült az ismeretanyagunk a körülöttünk és a világban zajló eseményekkel kapcsolatban. Ezt a fajta tudatosságot és éberséget érdemes megőriznünk a jövőben is, és akár olyan területeken is kamatoztatni, ahol arról van szó, mit tehetünk a saját magunk és a környezetünk ártalomcsökkentése érdekében. Ennek pedig első és legfontosabb lépése a hiteles, megfelelő helyről történő tájékozódás.

„Az elmúlt évtized technológiai fejlődésének egyik eredményeként ma már elérhetőek füstmentes alternatívák például a dohányzás területén.” – hozza fel példaként Petke.

A füstmentes technológiákban közös, hogy égés és füst nélkül működnek, így különböző kutatások és tudományos eredmények szerint lényegesen kevesebb káros anyagot szabadíthatnak fel, a cigarettázáshoz képest. Ezáltal nemcsak a használó, hanem a környezete is kevesebbet szív be ezekből, mint a hagyományos cigaretta esetében.

Fontos azonban, hogy bár számos különböző füstmentes technológia létezik, ezek hatása eltérő. A hasonló elven működő technológiákon belül is óriási különbségek vannak, ezért sem árt, ha mindig a megfelelő, hiteles helyről tájékozódunk és utána olvasunk a rendelkezésre álló publikációknak.

Füstmentes kategóriába tartozik például az e-cigaretta, a nikotinsóval működő vagy a dohány-hevítéses technológia. Előbbi kettő dohány helyett nikotintartalmú folyadék, illetve nikotinsó felhasználásával állít elő nikotinpárát, míg a hevítéses technológia olyan hőmérsékletre hevíti a dohányt, amely már elég ahhoz, hogy a dohány- és nikotinpára felszabaduljon, de még ne történjen égés, és így füst se képződjön. Mivel füstmentes technológiák használata során nem történik égés, nincsenek égéstermékek sem, így a cigarettánál kevésbé ártalmasak lehetnek – magyarázza az addiktológus. Nem szabad megfeledkezni azonban arról a tényről sem, hogy a füstmentes technológiák sem kockázatmentesek, hiszen ezek is tartalmaznak nikotint, ami erős függőséget okoz. Fontos tudni azt is, hogy a füstmentes alternatívák hosszútávú hatása nem ismert, és ahogy a brit állami egészségügyi hatóság (PHE) is hangsúlyozta, ezek nem leszokást segítő eszközök. Az ártalomcsökkentés legeredményesebb módja továbbra is természetesen az, ha tartózkodunk a nikotin- és dohánytartalmú termékek fogyasztásától.

A cikk társadalmi felvilágosítás céljából, reklámnak nem minősülő tájékoztatásként készült a Philip Morris Magyarország Kft. hozzájárulásával.

ÉRDEKEL A TÉMA?

Amennyiben a téma felkeltette az érdeklődésed, nézz körül a tudományos cikkeink között, ahol naprakész tanulmányokat és friss híreket találsz a dohányzás jövőjével kapcsolatban.

OLVASS TOVÁBB

Kiemelt kép: Neményi Márton /24.hu

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik