Nem gondoltam volna, hogy megrendezik az érettségit májusban. Nagyon sok hibalehetőség van a jelenlegi forgatókönyvben, nem lett volna szabad ennyi kérdést hagyni az emberekben
– vélekedett a kormány döntésével kapcsolatban Mirkó, az egyik budai gimnázium végzős tanulója. Szerinte az idei érettségi időszak nincs jól megszervezve, ennél sokkal korrektebben is el lehetett volna járni.
Két héttel ezelőtt Maruzsa Zoltán, köznevelésért felelős államtitkár mutatta be az oktatási akciócsoport javaslatát az idei érettségi vizsgákkal kapcsolatban. A javaslatot a kormány elfogadta, a döntést pedig Gulyás Gergely kancelláriaminiszter a múlt hét csütörtökön ismertette. Ennek értelmében az idén néhány kivételtől eltekintve csak írásbeli vizsgákat tartanak, valamint nem kötelező a részvétel, ha valaki inkább a következő érettségi időszakban adna számot a tudásáról.
Noha a pedagógus szakszervezetek és különböző civil szerveződések töretlenül hangoztatták az elmúlt hetekben, hogy később kellene megtartani az érettségiket, a kormány végül az eredeti időpont megtartása mellett döntött, így jelen állás szerint május 4-én a magyar nyelv és irodalom írásbelikkel elkezdődik az érettségi időszak.
Ugyanakkor az időponthoz ragaszkodást aztán egészen új megvilágításba helyezte, hogy vasárnap Orbán Viktor miniszterelnöknek egy videóban elejtett megjegyzéséből arról értesülhetett az ország: a szakemberek május 3-ra várják a koronavírus-járvány magyarországi tetőzését. Azaz az érettségi időszak kezdete előtti vasárnapra.
Ennek fényében az MSZP arra kérte a kormányt, halasszák el a vizsgákat, hiszen az érettségi „súlyosan veszélyezteti mind az érettségiző diákokat és tanáraikat, mind az érettségiző fiatalok hozzátartozóit”. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szintén azt követeli, hogy a vizsgákat az idén a járvány lecsengése utáni időre halasszák el.
Erre most már a kormány is nyitottnak mutatkozik: habár az operatív törzs hétfő délelőtti tájékoztatóján Müller Cecília még úgy nyilatkozott, a május 4-i érettségi megtartásának nincs akadálya a megfelelő higiéniai előírások betartása mellett. Farkas Örs, a Kormányzati Tájékoztatási Központ szóvivője este az ATV-ben már azt mondta, hogy ha az idő előrehaladtával a számok továbbra is a május eleji tetőzést fogják alátámasztani, úgy felül fogják vizsgálni az érettségi időpontját, erről még a héten döntenek. Maruzsa is hasonlóan beszélt egy kormany.hu-ra feltöltött videón, megismételve, hogy a kormány kijelölte a vizsgák időpontját, ám hozzátéve: ha a járványügyi szempontok indokolják, annak mozgatásáról a szükséges döntést meghozza a kabinet.
Így aztán tovább nőtt a bizonytalanság az érettségi körül, pedig a Pedagógusok Szakszervezete szerint már eddig is rengeteg kérdés volt megválaszolatlan a szervezést illetően.
Ezt érzi Mirkó is, akinek a fejében – diáktársaihoz és tanáraihoz hasonlóan – jelenleg több tucat megválaszolatlan kérdés motoszkál. Többek közt ezeket említette:
Mi lesz az emelt érettségi helyszínével? Mi lesz az idős tanárokkal? Most, hogy egy teremben feleannyian leszünk, kétszer annyi terem kéne. Felügyelő tanárból meg kevesebb lesz, mert a veszélyeztetettek otthon fognak maradni. Mi lesz azokkal, akik házi karanténban vannak? Tényleg jó ötlet, hogy a diákok ezresével feleslegesen buszozgatnak majd?
A végzős gimnazista egyébként egyáltalán nem örül annak, hogy nem lesz szóbeli, hiszen, mint mondta, az sokaknak javítási lehetőséget jelent. A szintén Budapesten tanuló Kinga részben egyetért ezzel, de azért megjegyezte, hogy például a magyar érettségi tekintetében örül annak, hogy nem lesz szóbeli, hiszen így abból a tárgyból jócskán redukálódott a tanulnivaló mennyisége.
A diáklány biológiából tesz emelt szintű vizsgát, ebből pedig elmondása szerint nagyjából fedi egymást a követelményrendszer, így nem változik az elsajátítandó tananyag mennyisége a szóbeli vizsga hiányában sem. Történelemből viszont, úgy véli, sokan elesnek a javítás lehetőségétől a jelenlegi helyzetben.
Összességében egyébként a szóbelik hiánya miatt nem aggódik, hiszen jelenleg minden végzős középiskolás pontosan ugyanolyan helyzetben van, így arányosan fog változni az összes érettségi eredmény, ez pedig a nyáron kihirdetendő felvételi ponthatárokban is tükröződik majd.
Pozitívumnak mondható, hogy így előbb letudjuk az egészet, és az írásbeli vizsgákat követően már végre megnyugodhatunk egy kicsit
– vélekedett Kinga.
Hasonlóan Mirkóhoz, ő is nehezményezte, hogy még mindig nem kapták meg a behívókat, így a végzősök azóta sem tudják, az emelt szintű érettségik megírásához el kell-e menniük másik iskolába, vagy írhatják-e ugyanott ezeket az írásbeliket is, ahol a középszintű vizsgákat. Egyébként mindez annak köszönhető, hogy április 20-ig bárki visszaléphetett az érettségitől, így addig nem tudták elkezdeni a beosztást az iskolák.
Kinga egyébként egy-két hét halasztásnak örülne.
Kizárólag azért, mert szerintem nem két héttel az érettségi előtt kéne megtudnunk, mi lesz, vagy hogy pontosan miként fog kinézni egy vizsga.
Egy másik fővárosi iskolában tanul Noémi, aki vegyes fogadtatást tapasztalt a múlt heti bejelentést követően, de szerinte várható volt, hogy nem fog mindenki örülni a döntésnek. A diáklány azok táborát erősíti, akik saját érdekeiket szem előtt tartva nem különösebben csalódottak.
Örülök, hogy hamar letudjuk, és mivel nekem csak középszinten lesznek vizsgáim, ott előny is, hogy csak az írásbeliket tartják meg, mert az nem igényel annyi lexikális tudást
– fogalmazott. A gimnazista és az osztálytársai egyébként azon pár ezer tanuló közé tartoznak, akiknek lesz szóbelijük, hiszen a választott tárgyuk a célnyelvi civilizáció, amiből idén is kizárólag szóbeli vizsgát szerveznek.
Iskolájában sokan felháborodtak, hogy ennyire későn született meg a döntés, de volt, akinek épp ez adta meg az utolsó löketet a tanuláshoz a végső hajrában. Akadnak olyanok is, akik jobban örültek volna, ha csak szóbeli vizsgákat tartanak, hiszen ott pontosan meghatározott témák vannak, nem kell attól tartani, hogy még nem tanult vagy nem alaposan átnézett kérdés jön szembe.
Az érettségi lebonyolítását övező társadalmi vita ráadásul részben a diákokon csattant: Mirkó sajnálja, hogy először az idősek, most pedig ők kerültek az „utálat középpontjába”, és sokan azzal vádolják őket, hogy „csak megúszni szeretnék az érettségit”. A gimnazista biztos benne, hogy a vizsgák miatt több megbetegedés lehet, hiszen nem mindenki tartja majd be a távolságot, lesznek, akik akarva-akaratlanul is „lepacsiznak” vagy megölelik egymást. Szerinte
abba senki nem gondol bele, hogy féltjük a tanárainkat és a szeretteinket.
Kinga tapasztalatai szerint is sokan aggódnak a felügyelő tanárokért és a családjukért, de szerinte mindenkinek a saját felelőssége, hogy kerülje a kontaktust a nagyszülőkkel vagy a krónikus betegekkel a családban. Szerinte mindenki meg tud tenni annyit, hogy felvesz egy maszkot, visz magával kézfertőtlenítőt, hogy komolyan veszi a járványt, és nem ugrik a másik nyakába a találkozáskor.
Mivel Noémi nem a családjával él, valamint az érettségiket követően néhány hétig szigorúan nem fog érintkezni senkivel, és ő sem veszélyeztetett, így saját magáért és a környezetéért annyira nem aggódik. Más tekintetben meglehetősen borúlátó.
Nagyon rémisztő arra gondolni, hogy főleg a kötelező tárgyak után mennyire megugrik majd – még ha méretlenül is – a fertőzöttek száma, akik közül – bármilyen nehéz ezt kimondani – nem mindenki fogja túlélni.
A kormány ugyan közölte, hogy védőfelszerelést biztosítanak majd az iskolák számára, de ezeket valószínűsíthetően csak a helyszínen kapják meg az érintettek, holott a diáklány inkább az utazást tartja problémásnak. Az iskolájában ugyanis kilenc érettségiző osztály van, a legtöbben pedig messziről érkeznek, több átszállással, így szerinte a vizsgahelyzet ehhez képest kevésbé lesz veszélyes.
Jó esetben lesz maszk és kesztyű a többségen, mondja Mirkó, de így sem tartja korrektnek, hogy veszélynek teszik ki a tanárokat, a diákokat, de a résztvevők hozzátartozóit is.
Ha láthatóan a diákok és a tanárok többsége sem ért egyet a májusi érettségivel, akkor velük együtt kellett volna dönteni, nem pedig őket kizárva ebből. Lehetett volna később az érettségi, vagy szóban egymástól három méterre maszkban, kültéren, vagy a jegyek átlagát lehetett volna számítani bizonyos tárgyakból, esetleg egy másik olyan módszert választani, amit az ezzel foglalkozó szakemberek ajánlottak
– jegyezte meg a gimnazista.
Noémi tanárai között van olyan, aki idős szüleivel él, krónikus beteg a párja vagy éppen várandós. Közülük többen félnek, hogy ezek nem lesznek elég nyomós indokok, és berendelik őket felügyelni. Márpedig akkor inkább elmennek táppénzre, ami egy ilyen helyzetben nem szerencsés döntés.
Az iskolájában tanító pedagógusok szinte mindannyian felelőtlennek tartják a döntést, de elsősorban nem magukat, hanem környezetüket, idős kollégáikat féltik. Mások úgy vélekednek, hogy úgysem tudnak mit tenni, és így legalább már nem övezi bizonytalanság a vizsgák megtartását. Egyikük azt mondta:
Én csak azt szeretném, ha vége lenne, és a diákjaim érettségivel a kezükben hagynák el az iskolát, mert ezután az egész helyzet után megérdemlik.
Noémi egyik tanára azt mondta, megtanított mindent, amit tudott, de fél attól, hogy a stresszes körülmények – például a folyosókon álló rendőrök vagy a szóbeli hiánya – miatt nem fogják tudni a diákjai kihozni magukból a maximumot.
Ezek fényében Noémi úgy véli, a fő problémát nem az jelenti, hogy megtartják az érettségit, hanem a vizsgák kivitelezésének módja. Szerinte az utazás problémáját meg lehetett volna oldani azzal, ha mindenki a hozzá legközelebb eső köznevelési intézményben írhatná meg a vizsgát. A végzős diáklány mástól is tart:
Én például őszintén nem tudom, hogy hány órára érkezzek majd a vizsgák reggelén, mert ugyan a kezdést eltolták kilenc órára, de félek, hogy nem lesz olyan gördülékeny a beléptetés, és ezért akár órákat állunk majd sorba az iskola előtt vagy a folyosókon.
Az aggodalmak minden bizonnyal sok érettségiző teljesítményét befolyásolják majd, hiszen ahogy Mirkó is mondja, hónapok óta bizonytalanságban élnek, ráadásul nem mindenki érte el az otthoni tanulással azt a hatásfokot, amit korábban az iskolában.
Nem egyenlő esélyekkel indulunk, és az, hogy két héttel az érettségi előtt még mindig nem tudunk sok dolgot, kifejezetten megterhelő szellemileg
– hangsúlyozta a gimnazista, aki egyébként úgy érzi, saját magához képest jól kezeli mindezt, de azt is látja, hogy számos diáktársának nagyon megnehezíti a helyzetét a sok probléma.
Kiemelt kép: Neményi Márton /24.hu
