Sírni tudnék, olyan boldog vagyok
– mondja Slobodan, miközben az ünneplő forgatagban sétálunk az Új Palotától (Novi Dvor) a Slavija tér felé. Mindkét helyszín beszédes, hiszen a Novi Dvor ad otthont a Szerb Köztársaság elnöki hivatalának, a Slavija pedig az a hely, ahol az egyetemisták az utolsó nagygyűlésüket tartották az október végi választás előtt.
Slobodan – és még sok tíz-, de lehet, százezer szerbiai – úgy tehette meg ezt az utat vasárnap este, hogy már biztosan tudták, az Egyetemista Lista alakíthat kormányt, és ezzel megtört a 2010-es évek eleje óta hatalomban lévő Aleksandar Vucic egyeduralma.
A gyermekeink, a fiatalok vívták ki ezt a szabadságot, amire már, nem is tudom, hány éve vártunk.
Napközben még nem volt borítékolható a változás, megjelentek a feketecsuklyások is
Belgrádban a budapesti, április 12-ihez hasonló örömünnep tört ki vasárnap este, miután az államelnökként ismét a miniszterelnöki székre pályázó Vucic elismerte: elveszítették az előrehozott választást. Az egyetemisták a szavazatok 51 százalékát szerezték meg, amivel sima többséggel alakíthatnak kormányt. Noha a független közvélemény-kutatók mérései szerint az Egyetemista Lista potens kihívójává vált a hatalmát putyini módszerekkel menteni akaró elnökkel szemben, az egyáltalán nem volt előre megjósolható, hogy mi jön majd az urnazárás után.
